Szegényház

függőségben szenvedő és szegénysorsú emberek közösségi lakóháza

A szegényház, korábban Ptochodochium (görögül: ptōchós „koldus” és dochḗ „felvétel”),[1] (angolul: Almshouse) a kora újkorban fejlődött ki a középkori hospice-ból és kórházból. Gyakran árvaházzal, börtönnel, kórházzal vagy dologházzal párosult.

Kückeshaus, 1766, egykori szegényház Hildenben
Dologház és szegényház, Uetersen, 1866, ma idősek otthona
Volt szegényház Vorsfeldén
Az egykori szegényház Rapperswilben, jelenleg nyugdíjasotthon

Leírása szerkesztés

Főleg az idősebbek laktak szegényházakban, akik már nem tudtak magukra keresni. Ott kaptak lakhelyet és napi élelmet. A szegényházak korábban a városkép részét képezték, és csak saját városukból fogadtak be elszegényedett lakókat. Szinte minden falunak volt saját szegényháza.[2] Idegenek nem kapták meg ezt az ellátást.[3] A dologházaktól eltérően a szegényházak általában nem voltak zárt intézmények, a belépés – legalábbis formálisan – önkéntes volt.[4]

A szegényházakat általában gazdag polgárok adományaiból, valamint a város és az egyház támogatásaiból finanszírozták. Vidéken a szegények ellátását részben a közjóból (közföld) fizették.

A szegényház kifejezést ma már szinte kizárólag átvitt értelemben használják, például egy országot „Afrika szegényházaként” vagy egy várost „a régió szegényházaként” írnak le.

Irodalom szerkesztés

  • Eva-Maria Lerche: Hajléktalan szegények mindennapjai és életkörnyezete. Mikrotanulmány a benninghauseni vesztfáliai szegényház lakóiról (1844–1891). Waxmann, Münster, 2009, ISBN 978-3-8309-2210-0 (németül) (Contributions to folk culture in Northwest Germany. 113)[5]
  • Dominik Nagl: Nem része az anyaországnak, de különálló uralmi területek. Jogátruházás, államalakítás és kormányzás Angliában, Massachusettsben és Dél-Karolinában, 1630–1769. LIT, Berlin, 2013, ISBN 978-3-643-11817-2 151. o. (németül) (online)
  • Kirsten Bernhardt: Szegényházak. A münsterlandi nemesség alapjai (16–20. század). Münster, 2012, ISBN 978-3-8309-2576-7 (németül)

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ptochiater. In: Herders Conversations-Lexikon. Freiburg im Breisgau 1856, Band 4, S. 632.
  2. Augsburger Allgemeine: Früher gab es in jedem Dorf ein Armenhaus (német nyelven)[halott link]
  3. Vgl. die Dresdener Hausordnung von 1888 in Quellensammlung zur Geschichte der deutschen Sozialpolitik 1867 bis 1914, II. Abteilung: Von der Kaiserlichen Sozialbotschaft bis zu den Februarerlassen Wilhelms II. (1881–1890), 7. Band: Kommunale Armenpflege, bearbeitet von Wilfried Rudloff, Darmstadt 2015, Nr. 106.
  4. Allerdings wurde die freiwillige und zwangsweise Anstaltungsunterbringung nicht selten in derselben Anstalt vollzogen, vgl. Wolfgang Ayaß: Das Arbeitshaus Breitenau. Bettler, Landstreicher, Prostituierte, Zuhälter und Fürsorgeempfänger in der Korrektions- und Landarmenanstalt Breitenau (1874–1949), Kassel 1992.
  5. szerk. Christina Vanja: Rezension zu: Lerche, Eva-Maria: Alltag und Lebenswelt von heimatlosen Armen. Eine Mikrostudie über die Insassinnen und Insassen des westfälischen Landarmenhauses Benninghausen (1844–1891). Münster, 2009 (németül) In: H-Soz-u-Kult, 2010. január 12.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Armenhaus című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.