Szelcse

község Szlovákiában

Szelcse (1877-ig Szelecz, szlovákul: Selce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Szelcse (Selce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterDaniel Hlinka[1]
Irányítószám976 11
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBB
Népesség
Teljes népesség2125 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség109 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság424 m
Terület19,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′ 50″, k. h. 19° 12′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 50″, k. h. 19° 12′ 15″
Szelcse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelcse témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Besztercebányától 6 km-re északkeletre fekszik.

Története szerkesztés

Területén már a bronzkorban éltek emberek, a lausitzi és a puhói kultúra települése állt itt, de találtak római kori emlékeket is a 3. századból. Határában a vaskorban az i. e. 750 és 450 közötti időben, a hallstatti kultúra idején földvárat építettek, melyet a laténi kultúra népe is használt.

A mai települést és plébániáját az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék említi először „Omnes Sancti de Zolio” alakban. 1340-ben „Selcze”, 1406-ban „Zelcze” néven említik az írott források. A Szeleczky család ősi birtoka, részben a zólyomlipcsei váruradalomhoz tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZELECZ. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Besztertze Bányához 3 fert. mértföldnyire; határjának 1/3 része hegyes, és köves, a’ többi jobb termékenységű; fája, legelője elég van, piatza közel.[3]

1828-ban 101 házában 766 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és fuvarozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szelecz, tót falu, Zólyom vmegyében, dombon, keskeny de regényes völgybe szoritva; ut. postája Beszterczebánya. Határa 4005 hold 1200 négyszögöl; ebből belsőség 48 hold, szántóföld 1067 h., rét 627 h., legelő 637 h., erdő 99 h., dubravai erdők 215 h., Dubrava hegy kiterjedése 441 hold 341 négyszögöl. Urbériség 18 1/2 telek, allodialis föld 70 hold. Agyagos, kavicsos, dombos határa főleg zabot terem, rozsot és árpát kevesebb sikerrel. Lakja 720 kath., 76 evang., kath. paroch. templommal, egy curialis kastélylyal, melly ezelőtt Szeleczky családé volt, s már romladozó félben van. Van két patakja, s az egyik 2 malmot hajt. Birja a kir. kincstár, s a zólyom-lipcsei urad. tartozik.[4]

A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

A második világháborúban a település súlyos károkat szenvedett a bombázások következtében.

Népessége szerkesztés

1910-ben 1035, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2010 lakosából 1977 szlovák volt.

2011-ben 2176 lakosából 2099 szlovák.

Neves személyek szerkesztés

  • Itt született Caban András (Czaban András, 1813-1860) plébános.

Nevezetességei szerkesztés

  • A határában emelkedő 780 m magas hegyen vaskori földvár maradványai találhatók.
  • Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. század első felében épült gótikus stílusban, a 16. század első felében és 1946-ban átépítették. A község honlapja szerint a templomot 1222-ben Dancs mester zólyomi ispán építtette, de feltételezhető, hogy elődje még a Szent István király által elrendelt építendő templomok egyike. Eredetileg a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve.

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés