Szendehely

magyarországi község Nógrád vármegyében

Szendehely (németül: Sende) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Szendehely
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Szendehely címere
Szendehely címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterAltsach Ignác (független)[1]
Irányítószám2640
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség1654 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség155,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′ 21″, k. h. 19° 06′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 21″, k. h. 19° 06′ 11″
Szendehely (Nógrád vármegye)
Szendehely
Szendehely
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Szendehely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendehely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Földrajz szerkesztés

A vármegye délnyugati szélén fekszik, a Dunakanyar közelségében, a Naszály és a Börzsöny lábánál. Budapesttől 45, Váctól 11, Rétságtól 10 kilométerre fekszik.

Különálló belterületei: Katalinpuszta és a Szarvasrét-lakópark; külterületi településrészei közül említést érdemelhet Erdészlak.[3]

Csak közúton érhető el, Vác és Rétság felől is, a 2-es főúton. Utóbbiból a déli határszéle közelében ágazik ki Verőce felé a 12 101-es számú mellékút.

Története szerkesztés

Németek alapították a községet. A különálló, de közigazgatásilag a faluhoz tartozó Katalinpuszta Nógrád vármegye nyugati kapuja. A váci püspökség ősi birtoka volt a környék, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. A környék neve valaha Szenthely volt – bizonyára a földbirtokos püspökség után – ami az idők során Szendehelyre módosult. Az itt letelepedő németek 1717-ben Frankföldről (Franken) érkeztek Magyarországra, és a mai Berkenyén alapítottak falut. Onnan költöztek át a túlnépesedés miatt még 1753-ban a Vác és a nagymarosi rév felé vezető út mellé. A németek fejlett szőlőkultúrát hoztak magukkal, a környékbeli lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, bizonyítva, hogy az utódok sem felejtették el a vincellérség fogásait. A Börzsöny szélén fekvő település lakói jelentős erdőművelést is folytattak. A falu új részén, a Börzsöny szélén egy kis kápolna található. Katalinpusztán nincs templom, de áll itt egy fa harangláb. Mindkét településrészen sok régi lakóház maradt fenn, és majd mindenhol őrzik a jellegzetes, pirosra festett népi bútorokat is: ezeket a fenyőfából készült berendezési tárgyakat „fláderos” festéssel színezték. Az ófalu boltíves műemlék hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Altsach Ignác (független)[4]
  • 1994–1998: Altsach Ignác (független)[5]
  • 1998–2002: Altsach Ignác (független német kisebbségi)[6]
  • 2002–2006: Altsach Ignác (független német kisebbségi)[7]
  • 2006–2010: Hayer Mihály (független)[8]
  • 2010–2014: Hayer Mihály (független)[9]
  • 2014–2019: Altsach Ignác (független)[10]
  • 2019-től: Altsach Ignác (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1515
1542
1535
1640
1682
1654
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 60%-a magyar, 37%-a német, 2%-a cigány, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 36% németnek, 0,7% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,8%, református 3,7%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 7,4% (19,2% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 20,5% németnek, 1,3% cigánynak, 0,7% szlováknak, 0,2% lengyelnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, szerbnek és ukránnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,1% volt római katolikus, 3,7% református, 2,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,8% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[13]

Közlekedés szerkesztés

Megközelítése a 2-es főúton (amely egyben keresztül halad a községen) lehetséges.

Személyek szerkesztés

 
Migazzi Kristóf Antal váci püspök címere a sekrestye falán

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szendehely. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)[halott link]
  4. Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  6. Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  7. Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  9. Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. Szendehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Szendehely Helységnévtár
  13. Szendehely Helységnévtár

Források szerkesztés

További információk szerkesztés