Szergej Vlagyimirovics Obrazcov

Szergej Vlagyimirovics Obrazcov (oroszul: Сергей Владимирович Образцов) (Moszkva, 1901. június 22. – Moszkva, 1992. május 8.) szovjet-orosz bábművész, színész, rendező, színházi író.

Szergej Vlagyimirovics Obrazcov
Született	Сергей Владимирович Образцов 1901. június 22. Medvedkovo
Elhunyt	1992. május 8. (90 évesen) Moszkva
Állampolgársága	szovjet orosz
Foglalkozása	színész bábművész filmrendező színházi rendező drámatanár publicista puppet designer rendező forgatókönyvíró
Iskolái	Vkhutemas
Kitüntetései	Sztálin-díj Lenin-rend Szocialista Munka Hőse a Szovjetunió népművésze Munka Vörös Zászló érdemrendje emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért A Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Művésze a Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Érdemes Művésze Lenin-díj Moszkva 800. évfordulója emlékérem Mosolyrend
Sírhelye	Novogyevicsi temető
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Vlagyimirovics Obrazcov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Szülei, tanulmányai

Szergej Obrazcov 1901. július 5-én (a Julián-naptár szerint június 22-én) született Moszkvában. Apja, Vlagyimir Obrazcov (1874-1949) vasúti mérnök (1939-től a Szovjet Tudományos Akadémia tagja), édesanyja (Anna Ivanovna von Rehbinder, 1875-1959) tanár volt. Középiskolai tanulmányait a patinás K. P. Voszkreszenszkij-féle reáliskolában végezte el. 1918–1926 között a Felsőfokú Képzőművészeti és Technikai Tanműhelyekben (építészeti-iparművészeti tanintézmény: ВХУТЕМАС) tanult. Előbb festő, majd grafikus szakon (mesterei: A. Je. Arhipov és V. A. Favorszkij).

Munkahelyek, színházai

Pályakezdőként óraadói minőségben (rajztanár) gyermekotthonban dolgozott. 1922–1930 között a Moszkvai Művész Színház zenei stúdiójának színésze. 1930-1936 között a Moszkvai Akadémiai Művészeti Színház (МХАТ 2-й) színésze.

Először 1920-ban lépett föl színházi bábokkal. Az 1930-as évek közepére esztrádszínészként szerzett hírnevet. Parodisztikus bábelőadásai, "bábrománcai" népszerűvé tették a közönség körében. Paródiái tárgya egynémely pályatársára jellemző közönségesség, ill. a nyárspolgári attitűd volt. Ekkoriban néhány bábelőadást vaudeville stílusban is rendezett.

1931-ben alapította meg Moszkvában a Központi Bábszínházat, amelyet élete végéig, több mint 6 évtiezeden át vezetett. Ezidő alatt több mint 70 gyermek- és felnőttelőadást rendezett.

1948-tól vendégszerepelt külföldön színházával.

Egzotikus bábokat/babákat gyűjtött. Gyűjteménye a legnagyobb volt Oroszországban, s az egyik legjelentősebb a világon.

Film, színészpedagógia, szervezeti tagságok

1956-tól a filmiparban is dolgozott mint forgatókönyvíró és rendező, egyszersmind a dokumentumfilm-monológ megalkotóját is benne tisztelhetjük. Ugyanebben az évben, a Szojuzmultfilm (animációs stúdió) keretében Georgij Natanszon (rendezői debütálásaképp) Obrazcov legendás előadása nyomán filmre vette a Mennyei teremtmény (Nyebesznoje szozdanyije) c. egész estés bábfilmet, ami a nemzetközi sikert is meghozta: 1956-ban első díjat nyert a velencei gyerekfilm-fesztiválon.

1935-től színészpedagógusként is működött, 1973-tól a színművészeti főiskola (GITYISZ) professzoraként.

1976-1984 között a bábművészeti világszervezet (UNIMA, Union Internationale de la Marionnette) elnöke, 1984-től tiszteletbeli elnöke, ill. 1958-tól a központi tanács tagja. A Berlini Művészeti Akadémia (egykoron az NDK-ban) levelező tagja (1955-től).

Soha nem volt tagja az SZKP-nak.

Halála, emlékezete

Szergej Vlagyimirovics Obrazcov 1992. május 8-án hunyt el Moszkvában, 91 éves korában. A Novogyevicsi temetőben helyezték örök nyugalomra (10. parcella).

Síremlékén egyszersmind bábszínházának emblémája köszön vissza: emberi kéz mutatóujjára húzott golyóbis, egy stilizált emberi figura. Obrazcov egyik nevezetes, minimálkivitelű szólóprodukciója nyomán.

• Bábszínháza halálának évében, 1992-ben vette föl alapítója nevét.
• Gyermekei kezdeményezésére, a bábművész születésének 100. évfordulóján, 2001-ben egykori lakhelyén lakásmúzeumot rendeztek be. A bábművész 1937-től haláláig lakott a Glinyiscsevszkij köz 5/7 szám alatt, 1992 óta emléktábla örökíti meg a nevezetes helyet.
• 2006. június 1-én leplezték le egészalakos szobrát egykori bábszínháza közelében (Szadovo-Szamotyocsnaja u. 30, Alekszandr Belasov alkotása).
• 2012-ben a Moszkva folyó hajózási társaságának egyik sétahajóját Szergej Obrazcovról nevezték el.
• 2013 óta az orosz Aeroflot légitársaság egyik repülőgépe Szergej Obrazcov nevét viseli.

Családja

Öccse, Borisz (1905-1975) zoológus lett.

A bábművész kétszer nősült. Első felesége Szofja Szemjonovna Szmiszlova (1899-1928) tanítónő: Obrazcov pályakezdőként, 17 évesen iskolájában vállalt rajztanári állást. 1925-ben született Alekszej fiuk, majd 3 évre rá lányuk, Natalja. Az asszony azonban belehalt a második szülésbe.

Második felesége Olga Alekszandrovna Saganova (született Erlanger, 1902-1989), elvált színésznő. Közös gyermekük nem született. 1931-ben házasodtak össze, az előzmények romantikus mozzanata, hogy mindketten kutyabolondok voltak (ezenfelül Obrazcov nagy madárbarát volt, galambokat is tartott).

Obrazcov lánya, Natalja Szergejevna (1928–2001) bábszínész, a Központi Obrazcov Bábszínház érdemes művésze (1982). Leánya Kátya, az unoka folytatja a családi hagyományt: az Obrazcov-színház rendezője.

Obrazcov fia, Alekszej (1925-2004) építész lett.

Elismerések, kitüntetések

• Az Orosz Köztársaság Érdemes Művésze (РСФСР, 1935)
• Az Orosz köztársaság Népművésze (РСФСР, 1947)
• A Szovjetunió Népművésze (СССР, 1954)
• A Szocialista Munka Hőse (1971)
• Lenin-díj (1984)
• Sztálin-díj II. fok (1946; 1962-től Állam-díjra átnevezve)
• Sztanyiszlavszkij-díj (1967)
• 3 Lenin-rend (1967, 1971, 1981)
• 2 Munka Vörös Zászló Érdemrend (1946, 1961)
• A Nagy Honvédő Háború 1941-1945 Dicsőséges Munka-érdemérme
• Moszkva 800 Éves-emlékérem
• Mosoly Rend (lengyel gyerekek szavazzák meg)

Legjobb előadások

• 1935 – V. Szperanszkij: Kastanka (A. P. Csehov nyomán)
• 1936 – Je. Ja. Tarahovszkaja: A csuka parancsára
• 1962 – Vendégségben Csukovszkijnál

Felnőtteknek

• 1941 – Karácsony éjszakája (Je. V. Szperanszkij, N. V. Gogol nyomán)
• 1946 – Különleges koncert
• 1961 – Isteni színjáték (I. V. Stock)
• 1976 – Don Juan (G. Ja. Bargyin, V. B. Livanov)
• 1976 – Noé bárkája (I. V. Stock)

Bemutatók

1. 1932 – Jim és a dollár
2. 1933 - Malacka fürdő (Je. V. Szperanszkij)
3. 1935 – Kastanka
4. 1936 – A csodálatos kalucsni
5. 1936 – A csuka parancsára
6. 1937 – Csizmás kandúr (Perrault)
7. 1940 – Aladdin csodalámpája
8. 1941 – Karácsony éjszakája
9. 1943 – A szarvaskirály (Gozzi alapján Je. V. Szperanszkij)
10. 1945 – Vidám medvebocsok
11. 1945 – Maugli (Kipling: A dzsungel könyve)
12. 1946 – Szokásos koncert / Szokatlan koncert
13. 1953 – Az ördögmalom (Jan Drda alapján I. V. Stock)
14. 1961 – Az isteni színjáték
15. 1961 – Miszter Twister
16. 1962 – Vendégek Csukovszkijnál
17. 1965 – Tigrik/tigriske - Petrik
18. 1968 – Noé bárkája
19. 1970 – A katona meg a banya/boszorkány
20. 1970 – Beköltözés (És mi van nálunk a színházban?)
21. 1973 – A Központi Bábszínház jelentkezik (kommentár, résztvevő)
22. 1975 – Don Juan
23. 1985 – Pinokkió/Buratino
24. 1987 – Petruska, a külföldi
25. 1975 – Csukokkala (film)
26. 1941–1945 – A Nagy Honvédő Háború előadásai (előadások a fronton, katonáknak)

Filmográfia, rendezőként

• 1956 – Mennyei teremtmény (bábfilm) (G. Natanszonnal együtt)
• 1962 – A csoda előtted van (dokumentumfilm)
• 1967 – A mozikamera vádol (dokumentumfilm)
• 1970 – A szörnyű igazság (dokumentumfilm)
• 1970 – A csodálatos kalucsni (film), 3 perc
• 1971 – Nyúl-iskola (filmvígjáték, L. Docsevoj, V. Kuszov , M. Markova közreműködésével)
• 1972 – Különleges koncert (film, Sz. Szamodurral közösen), 11 perc
• 1973 – Isteni színjáték (film, Sz. Szamodurral közösen), 13 perc
• 1973 – Kinek kell ez a Vászka? (dokumentumfilm lefejezték!)
• 1974 – Aladdin csodalámpája (játékfilm, O. Usakovával közösen), 6 perc
• 1975 – Csukokkala (játékfilm), 24 perc
• 1976 – Noé bárkája (játékfilm, L. Haittal közösen), 17 perc
• 1977 – Miszter Twister (film, B. Ablinyin, V. Kuszov), 14 perc
• 1977 – Petruska, a külföldi (film)
• 1984 – A csuka parancsára (film, V. Pekar), 4 perc
• 1985 – Pinokkió/Buratino kalandjai (színházi előadás felvétele), 22 perc
• 1988 – Don Juan (film, V. Kuszovval közösen), 21 perc

Színész

• 1940 – Koncert a képernyőn (film) – zenés szám előadója, bábokkal
• 1971 – Nyúl-iskola (filmjáték) – prológus
• 1973 – Isteni színjáték (film) – prológus, 13 perc
• 1974 – Aladdin csodalámpája (film) – prológus, 6 perc
• 1975 – Csukokkala (film) – narrátor, 24 perc
• 1976 – Noé bárkája (film) – prológus, 17 perc
• 1977 – Miszter Twister (film) – narrátor, 14 perc
• 1981 – A Szergej Obrazcov Bábszínház 50. évfordulója (film)
• 1981 – Kintorna-hangok (dokumentumfilm-koncert) – ismertető az utcai zenéről, hangszerrel
• 1984 – A csuka parancsára (film) – prológus, 4 perc

Forgatókönyv

• 1956 – Mennyei teremtmény (bábfilm, Je. Szperanszkijjal közösen)
• 1972 – Különleges koncert (film, A. Bondi, Paperni Z. közreműködésével)
• 1975 – Csukokkala (film)

Filmzene

• 1956 – Mennyei teremtmény (bábfilm)

Filmes közreműködés

• 1962 – A csoda előtted van (dokumentumfilm)
• 1977 – Kornyej Csukovszkij (dokumentumfilm)
• 1979 – Tűz vagy, ember! (dokumentumfilm)
• 1981 – Kintorna-hangok (dokumentumfilm) – utcai zene, báb, majom, ének, tánc
• 1983 – Ljubov Orlova (dokumentumfilm)
• 1989 – ...Éjfél és ismét hajnal (dokumentumfilm)

Művei magyarul

• Bábjátéktól a filmig. A szocialista realizmus tükrében; ford. Békés István, Kovács László, ill. Máday Gréte; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1949 (Szovjet ismeretterjesztő kiskönyvtár)
• Hivatásom; ford. Radó György; Művelt Nép, Bp., 1954
• Ezt láttam Londonban; ford. Nikodémusz Elli, ill. a szerző; Táncsics, Bp., 1958 (Útikalandok)
• A kínai színház; ford. Siklósi Mihály; Gondolat, Bp., 1960
• Egy pingvinfióka története. Elbeszélés egy kis pingvinről, aki a jégsivatagban született; arról, mi minden történt vele, amíg felnőtt, s nagy pingvin lett belőle; szöveg Szergej Obrazcov, fotó Alekszandr Kocsetkov, ford. Petrovácz István; Móra, Bp., 1973
• Így nem szabad, így lehet, így kell; ford. Petrovácz István, ill. a szerző; Móra, Bp., 1983
• Az emlékezet lépcsőfokain; ford. Nikodémusz Elli; Európa, Bp., 1988 ISBN 963 07 4703 0

Magyarországon

Első ittlétekor a Margitszigeti Nagyszálló prímásának elénekelte a Nézzetek gyönyörű szemek... (Ocsi csornije) című dalt. Miután több városban is fellépett, visszatért a Margit-szigetre, és az étteremben a Nézzetek gyönyörű szemek... hegedűváltozata fogadta. Később még sokszor járt társulatával hazánkban, meg egyedül is. Barátja lett a Magyar Állami Bábszínház igazgatója, Szilágyi Dezső bábművész és Kádár János, az MSZMP főtitkára, aki márványsügér díszhalának párt vitt Moszkvába.

Visszhang

Emléklépcsőfokainak legtöbbje az 1984. Novij Mir folyóirat 10-11. számában jelent meg. Sok megható levélből is közölt néhány "családi dolgot". És sok boldog lépcsőfokot kíván minden olvasónak. "Ne csússzanak el a jeges fokokon! Fogódzkodjanak a karfába, azokba, akiknek lelkiismeretében hisznek." (Kicsit tömörítve!)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Образцов, Сергей_Владимирович című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Szergej Obrazcov: Az emlékezet lépcsőfokain 1987. Ford.: Nikodémusz Elli, 1988. Európa; ISBN 963 07 4703 0

Irodalom

• Obrazcov P. A.–Obrazcova E. M.: A szokatlan Obrazcov. A babaház tulajdonosa és családja. - .: Eksmo, 2006. - ISBN 978-5-699-18351-7 .
• Színházi báb Múzeum (ГАЦТК) Sz. Obrazcova. // Szerk. Sztyepankova. - .: Boojk House, 2005. - ISBN 5-98641-011-4
• Bábszínház. - : Planet, 1981
• Andrej Fedotov: A bábu anatómiája. Sz. V. Obrazcov, az Orosz Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság népművésze vezetése alatt álló Állami Központi Bábszínház múzeumának anyagából; rajz V. Sz. Scserbakov; Népszava, Bp., 1950
• Sztanyiszlavszkij és Brecht / Sztanyiszlavszkij és Brecht munkamódszere / Käthe Rülicke: Brecht és Obrazcov / Michel Vinaver: A színész célja és eszközei; ford., jegyz. Sz. Szántó Judit; Színháztudományi Intézet, Bp., 1964 (Korszerű színház)

További információk

• Magyar filmhíradó, 1950/17. (1950 áprilisa): A moszkvai központi állami bábszínház. Szergej Obrazcov és színháza Budapesten (benne részlet A szempillád zizzenésére c. előadásból, ill. Az alkoholista c. magánszámból)
• Fekete-fehér szovjet diafilm: Szergej Vlagyimirovics Obrazcov (55 kocka, 1977)
• Genyii i zlogyeji. Szergej Obrazcov Archiválva 2019. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (Zsenik és gonosztevők, tévéműsor, 2016)
• Obrazcov gitárkísérettel románcot énekel idős korában