A szibériai juh más néven havasi juh (Ovis nivicola) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Szibériai juh
Evolúciós időszak: Középső pleisztocén - jelen, 0,6–0 Ma
Régi rajz az állatról
Régi rajz az állatról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Caprini
Nem: Vadjuhok (Ovis)
Linnaeus, 1758
Faj: O. nivicola
Tudományos név
Ovis nivicola
Eschscholtz, 1829
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szibériai juh témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai juh témájú kategóriát.

A faj mintegy 600 ezer évvel ezelőtt jelent meg. Ezek a vadjuhok a pleisztocén idején keltek át a Bering-földhídon keresztül Szibériából Alaszkába, ezáltal három fennmaradt faj fejlődött ki. A szibériai vadjuh leginkább az olyan észak-amerikai fajokkal áll közelebbi rokonságban, mint a kanadai vadjuh (Ovis canadensis) és az alaszkai vadjuh (Ovis dalli).

Előfordulása szerkesztés

A szibériai juh Északkelet-Oroszország hegyi rétjein és sziklás terepein talált otthonra. Előfordul a Léna folyónál és Kamcsatkában, valamint egyik alfaja a Putorana-fennsíkon.

Alfajai szerkesztés

  • Ovis nivicola borealis Severtzov, 1872
  • Ovis nivicola kodarensis Medvedev, 1994
  • Ovis nivicola koriakorum Chernyavskii, 1962
  • Ovis nivicola nivicola Eschscholtz, 1829

Megjelenése szerkesztés

Ennek a vadjuhfajnak a hossza 140-160 centiméter, a farkhossza körülbelül 10 centiméter. A marmagassága kb. 95–110 cm, tömege 60-120 kilogramm. A szőrzete szürkés-barna színű, nyáron és télen is gyapjas. Lábai elülső része sötét csokoládébarna, a hátsó élei fehérek. Fülei kicsik és sötétszürkék. Mindkét nem szarvai lényegesen könnyebbek, mint a kanadai vadjuhé, akár 35%-kal is. A kos szarvai 89 cm hosszúra nőhetnek, amik a fül körül hátrafelé, lefelé és felfelé görbülnek, az idősebb kosok esetében kifelé csavarodnak, amikor a szarvak megkezdik növekedésük második stádiumát. A jerkék szarva sokkal kisebb és rövidebb, szablyaszerűen hátrafelé ívelt.

Életmódja szerkesztés

A szibériai juh jól alkalmazkodott a hegyi életvitelhez - nagyon mozgékony és fürge, képes gyorsan és ügyesen mozogni a meredek terepen. Az legénycsapatokban a hierarchia elsősorban a szarvméret alapján alakul ki. Ez a hierarchia viszonylag stabil, még párzási időszakban is, amikor a nagyobb kosok kapják a párzási jogok nagy részét. Viszont, ha a két kos hasonló szarvmérettel bír, akkor a domináns-alacsonyrangú viszony harcban dől el. A távolból, egymással farkasszemet nézve, lehajtott fejjel futnak egymás felé, felemelkednek és szarvaik összeütköznek, hogy megpróbálják a rivális egyensúlyát megzavarni. Nagyobb nyájban él, amik jellemzően nemenként különülnek el. Étrendje fűfélékből és zuzmókból áll.

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget a kos 5 évesen, míg a nőstény 2 évesen éri el. A vemhesség 8,5 hónapot tart; ennek végén egy bárány születik. Az elválasztás 4-6 hónap után következik be. Akár 9 évet is élhet.

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Snow sheep című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.