Szilícium-tetrafluorid

kémiai vegyület
szilícium-tetrafluorid

szilícium-tetrafluorid

szilícium-tetrafluorid
IUPAC-név tetrafluorszilán
szilícium-tetrafluorid
Más nevek szilícium-fluorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7783-61-1
PubChem 24556
RTECS szám VW2327000
SMILES
F[Si](F)(F)F
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet SiF4
Moláris tömeg 104,0791 g/mol
Megjelenés színtelen gáz, nedves levegőn füstölög
Sűrűség 1,66 g/cm³, szilárd (−95 °C)
4,69 g/L (gáz)
Olvadáspont −90 °C
Forráspont −86 °C
Oldhatóság (vízben) bomlik
Kristályszerkezet
Molekulaforma tetraéderes
Dipólusmomentum 0 D
Veszélyek
Főbb veszélyek mérgező, korrozív
NFPA 704
0
3
2
 
Rokon vegyületek
Azonos kation szilícium-tetraklorid
szilícium-tetrabromid
szilícium-tetrajodid
Azonos anion szén-tetrafluorid
germánium-tetrafluorid
ón-tetrafluorid
ólom-tetrafluorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A szilícium-tetrafluorid vagy tetrafluorszilán színtelen vegyület, képlete SiF4. Folyadéktartománya szűk, olvadás- és forráspontja között mindössze 4 °C a különbség. Elsőként John Davy szintetizálta 1812-ben.[2] Molekulája tetraéderes.

Előállítása szerkesztés

A foszfát műtrágyák gyártásának mellékterméke, a foszfát ásványokban szennyezésként jelen lévő szilikátok és a (fluorapatit protonálódásával keletkező) HF reakciójában keletkezik. Laboratóriumban BaSiF6 300 °C feletti hevítésével állítják elő, melynek során az illékony SiF4 távozásával BaF2 marad vissza. A BaSiF6 vizes hexafluorokovasav és bárium-klorid reakciójával nyerhető.[3] Az analóg GeF4 hasonló módon állítható elő, azzal az eltéréssel, hogy a „hőbontás” 700 °C hőmérsékletet igényel.[4] A SiF4 elméletileg szilícium-dioxid és folysav reakciójával is előállítható, de ezzel a módszerrel jellemzően inkább hexafluorokovasav keletkezik:

6 HF + SiO2 → H2SiF6 + 2 H2O

Felhasználása szerkesztés

Korlátozott mértékben, a mikroelektronikában és szerves kémiai szintézisekben használják.[5]

Előfordulása szerkesztés

A vulkáni gázokban jelentős mennyiségben fordul elő, kibocsátott napi mennyisége több tonna is lehet.[6] A szilícium-tetrafluorid részben hidrolizál, belőle hexafluorokovasav keletkezik.

Hivatkozások szerkesztés

  1. Fluorides (as F). Immediately Dangerous to Life and Health Concentrations (IDLH). National Institute for Occupational Safety and Health (NIOSH)
  2. John Davy (1812). „An Account of Some Experiments on Different Combinations of Fluoric Acid”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London 102, 352–369. o. DOI:10.1098/rstl.1812.0020. ISSN 0261-0523.  
  3. (1953) „Silicon Tetrafluoride”. Inorganic Syntheses 4, 145-6. o. DOI:10.1002/9780470132357.ch47.  
  4. (1953) „Silicon Tetrafluoride”. Inorganic Syntheses 4, 147-8. o. DOI:10.1002/9780470132357.ch48.  
  5. Shimizu, M. "Silicon(IV) Fluoride" Encyclopedia of Reagents for Organic Synthesis, 2001 John Wiley & Sons. doi:10.1002/047084289X.rs011
  6. (2002) „High SiF4/HF ratio detected in Satsuma-Iwojima volcano's plume by remote FT-IR observation”. Earth Planets Space 54, 249–256. o. [2008. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 22.)  

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Silicon tetrafluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.