Szojuz–24
A Szojuz–24 (oroszul: Союз–24) szovjet, kétszemélyes Szojuz 7K–T típusú űrhajó. Az űrhajó szállította a harmadik, utolsó személyzetet a Szaljut–5 katonai űrállomásra.
| Szojuz–24 | |||||
| Szaljut-program | |||||
 | |||||
| A Szojuz–24 személyzete szovjet postai bélyegen | |||||
| Repülésadatok | |||||
| Ország | Szovjetunió | ||||
| Űrügynökség | Szovjet űrprogram | ||||
| Hívójel | Tyerek | ||||
| Hordozórakéta | Szojuz–U | ||||
| A repülés paraméterei | |||||
| Start | 1977. február 7. 16:11 UTC | ||||
| Starthely | Bajkonur, 1. sz. indítóállás | ||||
| Keringések száma | 285 | ||||
| Leszállás | |||||
| ideje | 1977. február 25. 09:38 UTC | ||||
| helye | Arkaliktól 36 km ÉK-re | ||||
| Időtartam | 17 nap 17 óra 26 perc | ||||
| Űrhajó tömege | 6800 kg | ||||
| Pálya | |||||
| Pályamagasság | |||||
| Föld körül | 185 / 281 km | ||||
| Pályahajlás | |||||
| Föld körül | 51,65° | ||||
| Periódus | |||||
| Föld körül | 89,52 perc | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szojuz–24 témájú médiaállományokat. | |||||
Küldetés szerkesztés
A Szojuz–24 személyzetének feladata volt az előző, műszaki problémák miatt megszakított repülés után a Szaljut–5 űrállomás használhatóvá tétele.
Jellemzői szerkesztés
A CKBEM vállalat fejlesztette ki és építette meg. A Szojuz 7K–T űrhajó módosított, a katonai Almaz űrállomások kiszolgálására alkalmassá tett változata (GRAU-kódja: 11F615A9).
1977. február 7-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511U) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89,5 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 239 km, apogeuma 269 km volt. Tömege 6800 kg. Szerkezeti felépítését tekintve a Szojuz–14 napelemtáblák nélküli változatával megegyező, de a speciális katonai feladatokra szolgáló berendezésekkel látták el. Összesen 17 napot, 17 órát és 26 percet töltött a világűrben. Összesen 285 alkalommal kerülte meg a Földet.
Február 25-én belépett a légkörbe, a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Arkaliktól 36 kilométerre északkeletre értek Földet.
Személyzet szerkesztés
- Viktor Gorbatko, parancsnok
- Jurij Glazkov, fedélzeti mérnök
Források szerkesztés
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
- Tim Furniss, David J. Shayler: Praxis Manned Spaceflight Log 1961-2006, Springer, 2007, ISBN 0-387-34175-7
- A Szojuz–24 az Encyclopedia Astronautica oldalán (angolul)
Külső hivatkozások szerkesztés
- Szojuz–24. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–24. energia.ru. [2020. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–24. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–24. kursknet.ru. [2011. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
- Szojuz–24. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- Szojuz–24. jamesoberg.com. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
|
Elődje: |
Szojuz-program |
Utódja: |
