Szomorú vasárnap (dal)
A Szomorú vasárnap, amelyet gyakran az öngyilkosok dalaként is emlegettek, egy népszerű magyar dal, zenéjét Seress Rezső zongoraművész, slágerszerző szerezte, szövegét Jávor László költő írta. Első kiadása 1933-ban jelent meg, és – nem kis részben a köré szövődött városi legendák hatásának köszönhetően – hamarosan világszerte ismertté vált. Keletkezésének története és fogadtatása ihlette az 1999-bemutatott Szomorú vasárnap („Gloomy Sunday - Ein Lied von Liebe und Tod”) című német–magyar filmdrámát, Rolf Schübel rendezésében. A dal eredeti címe Vége a világnak volt, a világháború okozta kétségbeesésről szólt, és egy, az emberek vétkeivel kapcsolatos, csendes imában végződött. A Szomorú vasárnap címet viselő változatot Jávor László írta, ebben a főhős öngyilkosságot kíván elkövetni kedvese halála után.[1] Ez utóbbi változat rendkívül népszerűvé vált, míg az előbbit gyakorlatilag elfelejtették.
| Szomorú vasárnap | |
| sláger | |
 | |
| Seress Rezső | |
| Zeneszerző | Seress Rezső |
| Dalszövegíró | Jávor László |
| Megjelenés | 1933 |
Első magyar nyelvű felvétele 1935-ben készült el, Kalmár Pál közreműködésével, de már a következő évben elkészült angol fordítása (Sam M. Lewis jóvoltából) és első angol nyelvű felvétele is, melyen Hal Kemp énekelt.[2] Ugyancsak 1936-ban elkészült egy másik angol nyelvű felvétele is, ezúttal Paul Robeson énekelte a dalt, Desmond Carter szövegével. Angol nyelvterületen az hozta el a világhírt a dalnak, amikor Billie Holiday is előadta 1941-ben. Lewis fordításában nagy hangsúlyt kapott az öngyilkosság, a dal címe is „Hungarian Suicide Song” (kb.: Az öngyilkosok magyar dala) lett. Többféle városi legenda is született azzal kapcsolatosan, hogy a dal hatására számosan követtek el öngyilkosságot.[3]
Keletkezése szerkesztés
A dalt Seress Rezső abban az időben szerezte, 1932 végén, amikor Párizsban élt, és megpróbált ott elismert dalszerzővé válni.[4] Először a zongorára írt, c-moll hangnemű dallam született meg, ezt követte a szöveg születése.[5] Seress a nagy gazdasági világválság idején írta a dalt, ráadásul abban az időben már a fasiszta befolyás is erősödött a szerző hazájában, a különböző források azonban eltérnek azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben befolyásolhatta a dal születését alkotójának személyes melankóliája, illetve a világ jövője feletti aggodalma. Seress szövegének alapja az emberi igazságtalanságok kárhoztatása, lezárva egy Istenhez szóló fohásszal, melyben irgalmat kér a modern világnak és a bűnbe sodródó embereknek.[6] Egyes feltevések szerint a „Vége a világnak” szavak csak a második világháború körüli időszakban kerültek a szövegbe, és valójában nem is kerülnek elő 1946-nál korábbi kiadásokban.[7]
Seressnek kezdetben nehézséget jelentett, hogy kiadót találjon, elsősorban a dal szokatlanul melankolikus jellege miatt. Akadt olyan kiadó is, aki azzal zárkózott el a megkeresés elől, hogy szerinte a dal nem egyszerűen szomorú, hanem egészen rettentő kétségbeesés sugárzik belőle, ezért úgy vélte, senkinek nem tenne jót, ha ilyesmit kellene hallania.[8] A dalnak ezért végül először csak a kottáját adták ki,[9] Jávor László szövegével, akit a jegyesével történt, nem sokkal korábbi szakítása ihletett annak megírására.[4] A legtöbb forrás szerint az első kiadáshoz képest Jávor módosított a szövegen,[10] és az így véglegesített változat vált a legnépszerűbbé; ez nélkülözött minden politikai utalást, a dal így egyszerűen a kedves halála fölötti bánkódásról és a túlvilágban való találkozás reményéről szólt. A későbbi feldolgozások is leginkább az elvesztett szerelem fölötti kesergés eszméjén alapultak.[8][11][12][13]
Városi legendák szerkesztés
Az idők során számos városi legenda született a dallal kapcsolatban, a legtöbb arról szólt, hogy különböző életkorú, nemű és társadalmi státuszú emberek sorra követtek el öngyilkosságot a hallatán, ezért egyes rádiók tiltólistára is helyezték a dalt.[14] Ezeknek azonban elég nagy része nem megalapozott.[15]
Sajtójelentések szerint csak az 1930-as években legalább 19 olyan öngyilkosság történt Magyarországon és az Egyesült Államokban, amelyek összefüggésbe hozhatók a Szomorú vasárnappal.[3][4][16] A konkrét esetek legtöbbjét azonban körülményes tényszerűen igazolni. Az a tény, hogy Magyarországon a dal születése körüli években amúgy is magas volt az öngyilkosságok száma – egyszerűen olyan társadalmi tényezők miatt, mint a szegénység és az éhezés – önmagában is jó táptalajt adhatott az ilyen városi legendák terjedésének. Nem születtek tanulmányok azzal kapcsolatban, hogy milyen összefüggés volt – ha volt egyáltalán – a dal és az öngyilkosságok között.
A BBC egyébként egy időben valóban tiltólistára helyezte a dalt saját műsoraiban, Billie Holiday előadásában, arra hivatkozva, hogy ártalmas az erkölcsre az akkori nehéz háborús időszakban, a szöveg nélküli, instrumentális változatot azonban engedélyezte.[3] Az említett tiltást a BBC 2002-ben oldotta fel, más állítólagos rádiós letiltásokra vonatkozóan kevés tényszerű adat ismert.[15]
Jelentősebb előadói, feldolgozói szerkesztés
- 1935: Kalmár Pál, Karády Katalin
- 1936: Paul Whiteman & Johnny Hauser
- 1936: Damia (francia nyelven: „Sombre dimanche”)
- 1936: Noriko Awaya (japán nyelven: „Kurai Nichiyōbi (暗い日曜日)”)
- 1936: Hildegarde
- 1936: Agustín Magaldi (spanyol nyelven: „Triste domingo”)
- 1937: Pjotr Lescsenko (orosz nyelven: „Мрачный воскресный день”)
- 1940: Artie Shaw + Pauline Byrne
- 1941: Billie Holiday
- 1941: Mimi Thoma (német nyelven: „Einsamer Sonntag”)
- 1946: Luis Russell + Lee Richardson
- 1958: Ricky Nelson
- 1958: Mel Tormé
- 1959: Eila Pellinen (finn nyelven: „Surullinen sunnuntai”)
- 1961: Sarah Vaughan
- 1961: Lorez Alexandria
- 1962: Ketty Lester
- 1962: Lou Rawls
- 1967: Carmen McRae
- 1967: Stan Kenton
- 1968: Genesis [Los Angeles-i rockzenekar]
- 1969: Ray Charles
- 1969: Big Maybelle
- 1972: Viktor Klimenko
- 1975: Jimmy Witherspoon
- 1977: Etta Jones
- 1980: Lydia Lunch
- 1981: Elvis Costello
- 1983: Marc Almond
- 1984: Peter Wolf
- 1985: Harri Marstio (finn nyelven)
- 1986: Christian Death
- 1987: Dead Milkmen
- 1987: Serge Gainsbourg (francia nyelven)
- 1987: Abbey Lincoln
- 1987: Marianne Faithfull
- 1991: Vlado Kreslin
- 1991: Hot Club de Norvège
- 1992: Diamanda Galás
- 1992: Sinéad O’Connor
- 1993: Gitane Demone
- 1996: Sarah McLachlan
- 1999: Björk
- 1999: Marozsán Erika (a Szomorú vasárnap című filmben)
- 2000: Sarah Brightman
- 2012: Leander Rising
- 2014: Joss Stone előadásában a 100 Tagú Cigányzenekar közreműködésével, Gloomy Sunday[17]
Néhány feldolgozása szerkesztés
Gloomy Sunday címen az előadó megnevezése nélkül, feldolgozók: François Gonda (IPI: 75579337), Marie Carcopino Tusoli Jean (IPI: 5162428)
Serge Gainsburg (IPI: 11123948), Billy Holliday (IPI: 14281809), Sarah Brigthman (IPI: 277859599) előadásában
Sombre Dimanche címen Stephane Sanserverino (IPI: 149551848), Claire Diterzi (IPI: 499061124), Yvette Gallino Michele (IPI: 401982179) előadásában
feldolgozás, előadó megjelölése nélkül François Gonda (IPI: 75579337), Marie Carcopino Tusoli Jean (IPI: 5162428), Ge Villate Roger Marie (IPI: 32091617)
A zeneműkiadó valamennyi esetben az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó (IPI: 642408364), illetve a Meridian Editions (IPI: 20544916) Paris
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Sheet music : Gloomy Sunday (442×694) (JPG). Mutablesound.com . [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ Gloomy Sunday - Sam M. Lewis Lyrics. Phespirit.info . [2013. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ a b c Archived copy. [2012. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 7.)
- ↑ a b c Gloomy Sunday. Theblues-thatjazz.com . [2018. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ There Are Places I Remember: „Gloomy Sunday”. Accessed 7 November 2011
- ↑ Gloomy Sunday - Rezso Seress Lyrics. Phespirit.info . [2013. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ Rezső Seress' Gloomy Sunday - Board - Collected Gloomy Sunday knowledge. Web.archive.org . [2012. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ a b Gloomy Sunday - Overture To Death. Phespirit.info . [2013. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ Theresa's Haunted History of the Tri-State: Combining the Fact with the Folklore, „The Hungarian Suiceide Song”. Accessed 7 November 2011
- ↑ Harry Witchel, You Are What You Hear: how music and territory make us who we are, Algora Publishing, 2010, p.106. Accessed 7 November 2011
- ↑ Gloomy Sunday - Laszlo Javor Lyrics. Phespirit.info . [2013. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ Szomorú Vasárnap.: world_of_poetry. World-of-poetry.livejournal.com , 1968. január 11. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ Bill DeMain, „This Song’s a Killer: The Strange Tale of 'Gloomy Sunday'”, MentalFloss, August 16, 2011 Archiválva 2011. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben.. Accessed 7 November 2011
- ↑ Gloomy Sunday – Music to Die for? – A14150477. H2g2.com . (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ a b Gloomy Sunday Suicides. Snopes.com . (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ Dark Matters: Twisted But True | Discovery Science. Science.discovery.com , 2014. április 7. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
- ↑ Gypsy Symphony Orchestra ft. Joss Stone - Hungary / www.youtube.com
További információk szerkesztés
- Recording by Paul Whiteman with Johnny Hauser (Creative commons license). Internet Archive , 2004. február 20.
- Gloomy Sunday (Recordings list). PheSpirit . [2006. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 12.) „Lyrics available for Seress' Vege a Vilagnak and Javor's Szomoru Vasarnap”
- Fingerhut, Michael: Gloomy Sundays: A Study in Black (pdf), 1998. május 19.
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gloomy Sunday című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.