Szu–26

A Szu–26 egy együléses műrepülőgép, amelyet a Szovjetunióban, a Szuhoj-tervezőirodában fejlesztettek ki.

Szu–26
Szu–26M repülőgépek
Funkció	műrepülőgép
Gyártó	Szuhoj
Tervező	Vjacseszlav Kondratyjev (főkonstruktőr)
Sorozatgyártás	1984–1986
Gyártási darabszám	70
Első felszállás	1984. június 30.
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz Szu–26 témájú médiaállományokat.

Története

A Szu–26 a Szuhoj-tervezőiroda első polgári célú repülőgépe. Tervezése 1983-ban kezdődött a DOSZAAF megbízásából, a Jak–50 leváltására. Az SZ42 gyári típusjelzésű gép tervezésben a tervezőiroda fiatal munkatársai vettek részt Vjacseszlav Kondratyjev vezetésével, de bekapcsolódtak a munkába a Moszkvai Repülési Intézet (MAI) hallgatói is. Az első prototípus 1984. június 30-án hajtotta végre az első felszállását Zsukovszkijban, a Gromov Repülőkísérleti Intézet repülőteréről Jevgenyij Frolov berepülőpilótával. A repülőgép berepülési programja során a szovjet műrepülő-válogatott tagjai is lehetőséget kaptak a repülőgép kipróbálására. Bemutatkozására 1984 augusztusában, a szocialista országok Magyarországon megtartott műrepülő-bajnokságán került sor, amelyen a szovjet válogatott tagja, a litván Jurgis Kairys az egyik prototípussal vett részt. Kairys ugyan csak a 24. helyen végzett, de a versenyen szerzett tapasztalatok jelentősen hozzájárultak a gép továbbfejlesztéséhez. A legfontosabb teendő a repülőgép tömegének a csökkentése volt. A továbbfejlesztett változat a Szu–26M típusjelzést kapta. A tömeg csökkentése mellett módosítottak a szárny és a vezérsíkok kialakításán Az 1986-os nagy-britanniai 13. műrepülő világbajnokságon a Szovjetunió válogatottja már a Szu–26M repülőgépekkel vett részt, és összetettben első helyezést ért el.

A profi műrepülők körében népszerű repülőgépnek számít, a műrepülő világversenyek résztvevőinek jelentős része ezt a típust, vagy modernebb változatait használja. Oroszország repülőklubjaiban kb. 30 db üzemel, más országokban legalább további 20 db-ot használnak.

Szerkezeti kialakítása és műszaki jellemzői

Együléses, teljesen fémépítésű műrepülőgép. Középszárnyas elrendezésű. Egyszerű és masszív szerkezeti kialakítással rendelkezik, amely a statikus terhelési próbák során 22,5 g-nek megfelelő terhelést is elviselt. Szárnyprofilja szimmetrikus, amely a negatív műrepülő elemek kivitelezésénél előnyösebb. Nagyméretű kabintetővel rendelkezik, amely körkörösen jó kilátást biztosít. Aerodinamikai kialakítása repülés közben 18 g túlterhelést tesz lehetővé, de az emberi szervezet terhelhetőségének korlátai miatt a terhelhetőséget +12/–10 g-ben korlátozták. A pilótaülés üvegszálerősítésű műanyagból készült és a gép törzsénél 45%-kal nagyobb g-terhelést is elvisel. A meghajtásról egy kilenchengeres Vegyenyejev M–14R csillagmotor gondoskodik, amely egy háromtollú Hoffman-légcsavart forgat. Futóműve hagyományos, hárompontos. A főfutó rugózó szárai titánötvözetből készültek, a kerek hidraulikus működtetésű tárcsafékkel rendelkeznek. A továbbfejlesztett Szu–26M2 változatba már beszerelték a Szu–29-hez kifejlesztett SZKSZ–94 katapultülés továbbfejlesztett változatát, az SZKSZ–94M mentőrendszert. A korábbi gépek PNL–60 ejtőernyővel rendelkeznek. Pilótafülkéjének kialakítása jó kilátást biztosít a pilóta számára. A pilótafülke számára a törzs oldalán és alján is alakítottak ki ablakokat. Nagyon jó manőverező képességgel rendelkezik. Kiemelkedően nagy – 6 rad/s – hossztengelye körüli forgási sebességre képes.

Típusváltozatai

• Szu–26M – A Szu–26 modernizált, javított változata
• Szu–26MH – a Szu–26M export-változata
• Szu–26M3 – 2003-ban megjelent változat, erősebb, M9F típusú csillagmotorral felszerelve

Műszaki adatai

Méret- és tömegadatok

• Hossz: 6,85 m
• Fesztáv: 7,80 m
• Magasság: 2,78 m
• Szárnyfelület: 11,80 ²m
• Üres tömeg: 705 kg
• Maximális felszálló tömeg: 1000 kg
• Üzemanyagtartály: 63 l

Motor

• Motorok száma: 1 db
• Típusa: Vegyenyejev M–14P csillagmotor
• Teljesítmény: 265 kW (360 Le)

Repülési adatok

• Megengedett legnagyobb sebesség: 450 km/h
• Maximális sebesség: 310 km/h
• Utazósebesség: 260 km/h
• Felszállási úthossz: 160 m
• Átrepülési hatótávolság: 800 km
• Szolgálati csúcsmagasság: 4000 m
• Emelkedőképesség: 18 m/s
• Teherbírás: +12 és -10 g között

Források

• A Szu–26 műrepülőgép a gyártó honlapján Archiválva 2013. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Сухой Су–26 – Az Ugolok nyeba cikke (oroszul)

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Szu–26 témájú médiaállományokat.

• A repülőgépet gyártó Szuhoj OKB honlapja (oroszul és angolul)