Szuharfélék

Szuharfélék
	Cistus incanus virága
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Mályvavirágúak (Malvales);
Család:	Szuharfélék (Cistaceae); Juss.
Nemzetségek
	Szuhar (Cistus); Crocanthemum; Naprózsa (Fumana); Halimium; Napvirág (Helianthemum); Hudsonia; Lechea; Tuberaria;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szuharfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szuharfélék témájú kategóriát.
Más rendszerezések
	Cronquist legközelebbi felsőbb taxon: Dilleniidae alosztály Violales rend.; alsóbb taxonok: Atlanthemum; Szuhar (Cistus); (Crocanthemum); Naprózsa (Fumana); Halimimum; Napvirág (Helianthemum); Hudsonia; Lechea; Therocistus; Turberaria; Tahtadzsján legközelebbi felsőbb taxon: Rend Cistales; alsóbb taxonok: - Borhidi-rendszer legközelebbi felsőbb taxon: Rend Ibolyavirágúak (Violales); alsóbb taxonok: - Dahlgren legközelebbi felsőbb taxon: Rend Malvales; alsóbb taxonok: Atlanthemum; Szuhar (Cistus); (Crocanthemum); Naprózsa (Fumana); Halimimum; Napvirág (Helianthemum); Hudsonia; Lechea; Therocistus; Turberaria; Soó-rendszer legközelebbi felsőbb taxon: Sorozat Fali magkezdeményűek (Parietales) (=Violales); alsóbb taxonok: - APG II-rendszer legközelebbi felsőbb taxon: Malvales; alsóbb taxonok: Napvirág (Helianthemum); Szuhar (Cistus); Halimium; Naprózsa (Fumana); Halimiocistus; Hudsonia; Lechea; Tuberaria;

A szuharfélék (Cistaceae) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe tartozó növénycsalád. Fő elterjedési területük Észak-Amerika keleti és középső része, valamint Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet. Európában a Földközi-tenger száraz vidékein a kemény lombú cserjések (macchia) növénytársulásaiban jelentős. Általában napos, száraz élőhelyeken előforduló, sivárabb, köves talajokat is elviselő lágyszárúak, vagy cserjék.

Rendszerezésük szerkesztés

APG-rendszer szerkesztés

Az APG 8 nemzetség 175 faját sorolja a családba. A nagyobb nemzetségek (zárójelben a fajszám):

Helianthemum (80-110) – Halimium (24) – Cistus (18)

Egyéb rendszerek szerkesztés

Soó, Cronquist és Borhidi a Violales rendbe helyezik a családot. A Violales rendre a parietális-marginális placentáció jellemző, vagyis a magkezdemények az általában három termőlevélből összenőtt, egy- vagy többüregű magház falán helyezkednek el.

Tahtadzsján rendszerében a család az APG által a Malvales rendbe helyezett Bixaceae és Cochlospermaceae családokkal együtt a Cistales rendet alkotja.

Dahlgren Az APG-hez hasonlóan a Malvales rendbe sorolja a Cistaceae családot, az APG osztályozással majdnem teljesen megegyező nemzetségekkel.

Származásuk, elterjedésük szerkesztés

Fajaik zömmel az északi félteke meleg mérsékelt égövében, főleg a Mediterráneum vidékén élnek.

Megjelenésük, felépítésük szerkesztés

A legtöbb faj cserje vagy félcserje, de van néhány lágyszárú is.

Egyszerű, tagolatlan, gyakran pálhás leveleik többnyire átellenesen állnak, néha szórtak. A szélük gyakran fogas. Gyakran nőnek rajtuk illóolajakat tartalmazó mirigyek vagy mirigyszőrök.

Nagy, színes, aktinomorf virágaik öt- vagy három tagúak. A szirmok olykor összenőttek, szemben állnak a csészelevelekkel, amelyek közül kettő gyakran kisebb, mint a többi három. A porzók száma legalább 3, de többnyire sok.

A felső állású magház 3 vagy 5-10 termőlevélből nőtt össze. A porzók gyakran érzékenyek, érintésre mozgással reagálnak, a rovarokat pollennel hintik be.

Életmódjuk, termőhelyük szerkesztés

A száraz, napos helyeket kedvelik.

Jegyzetek szerkesztés

↑ ^a ^b The botanical system of the plants. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 20.)
↑ Royal Botanic Gardens. [1997. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 20.)

Források szerkesztés

Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 41. o. ISBN 963-9257-17-6

További információk szerkesztés

Cistus and Halimium website

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[auto_jQ9vX+cIo4o45uKsGIR44w-1] The botanical system of the plants. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 20.)

[2] Royal Botanic Gardens. [1997. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 20.)

[1]

[2]