Szulyóváralja
Szulyóváralja (1899-ig Szulyó-Hradna, szlovákul Súľov-Hradná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban. Szulyó és Hradna egyesítése.
| Szulyóváralja (Súľov-Hradná) | |
 | |
| A Szent Mihály templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Nagybiccsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1193 |
| Polgármester | Jaroslav Bušfy |
| Irányítószám | 013 52 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | BY |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 977 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 418 m |
| Terület | 22,95 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 09′ 54″, k. h. 18° 35′ 18″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 54″, k. h. 18° 35′ 18″ | |
| Szulyóváralja weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szulyóváralja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Nagybiccsétől 10 km-re délre fekszik.
Története szerkesztés
A község területén már a kőkorszakban éltek emberek, a vonaldíszes kultúra cserépmaradványait és hamvasztásos temetőjét tárták itt fel. A bronzkorban a lausitzi és a puhói kultúra, később a laténi kultúra népének települése állt a területén.
Szulyót 1193-ban "Sulo" alakban III. Béla király adománylevele említi először. Ebben a király a falut a dalmát háborúkban tett szolgálataiért más birtokokkal együtt Vratislav nevű trencséni várjobbágyának adja. 1318-ban "Zuloch", 1336-ban "Zovlo", 1408-ban "Zwlo", 1443-ban "Swlow" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Szulyovszky, a Hradnyánszky és Szirmay családok birtoka volt. 1546-ban vágbeszterce várának ura a Podmaniczky család volt a birtokosa. Ekkor a bírón kívül 5 adózó portája volt, 5 szabad és 2 szegény család élt itt, valamint malma is volt. 1592 és 1594 között sarokbástyákkal erősített udvarház épült a faluban 1598-ban 45 ház állt a településen. Evangélikus templomát 1616-ban építették, ekkor egyike volt a Felvidék legkorábbi protestáns templomainak. Később artikuláris templom lett, azon templomok egyike, mely az ellenreformáció idején is megmaradhatott az evangélikus egyház kezében. 1711-ben azonban mégis a katolikusé lett és azóta is a katolikus egyház tulajdona. 1784-ben 70 házában 400 lakos élt. 1828-ban 60 háza volt 358 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, faárukészítéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZULOV, vagy Szulyov. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Szulyovszky Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Rohács Vára alatt; határja sovány." [2]
Fényes Elek szerint "Szulyov, tót falu, Trencsén vmegyében, Predmirtől keletre 1 órányira egy kősziklákkal körülvétetett környéken. Van 45 kath., 284 evang., 32 zsidó lakosa. Kath. és evang. paroch. temploma, s a Rohacs hegyen egy régi omladozott vára. Határa sovány. F. u. többen."[3]
Hradnát 1408-ban "Hradna" alakban említik először. 1417-ben "Gradna", majd 1431-től ismét "Hradna" alakban említik az oklevelek. A Zaszkalszky, Mednyánszky és Milochovszky családok birtoka volt. 1522-ből ismert János nevű bírója. 1546-ban a Podmaniczky családnak 4 portája adózott, ez mintegy 20 jobbágycsaládot jelent. Rajtuk kívül 5 szabad, egy szegény család, valamint egy elhagyott jobbágytelek is állt a községben. 1598-ban 24 háza volt, közülük 10 jobbágy és 14 zsellércsaládé. 1784-ben 35 házában 196 lakos élt. 1828-ban 18 háza volt 214 lakossal, akik főként.állattartással foglalkoztak. A 19. század végén egyesítették Szulyóval.
A falunál a völgy fölé magasodó Rohács-csúcson állnak Szulyó várának csekély maradványai. A vár 13. században épült. A Szulyovszky család birtoka, akik a kurucok ellen is megvédték. A harcokban nem szerepelt, még 1730-ban is lakható volt, de idővel helyette a vár alatti reneszánsz várkastélyt kezdték el lakni. Az elhagyott vár sorsát egy tűzvész végezte be, azóta rom.
Vályi András szerint "Szulyov Hradna. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, igen közel fekszik Szulyovhoz ’s ennek filiája, Akai, és Ordódi Uraságoknak kastélyaikkal ékes, határja Porubkához hasonlító." [2]
Fényes Elek szerint "Hradna, tót falu, Trencsén vmegyében, Szulyov fiókja: 52 kath., 179 evang., és 5 zsidó lak., 2 csinos kastélylyal. F. u. Ákay s Ordódy család. Ut. p. Trencsén."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 726, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 904 lakosából 897 szlovák volt.
2011-ben 939 lakosából 896 szlovák volt.
Neves személyek szerkesztés
- Szulyón tanított Csernyánszky János (1709–1766) evangélikus lelkész.
- Szulyón tanított Institoris Gábor (1732-1789) evangélikus lelkész.
Nevezetességei szerkesztés
- Szulyó várának romjai (13. század).
- A Vágbesztercétől a falu felé kanyargó út a Vágvidék legszebb völgyén, a Szulyói völgyön halad át, melynek bizarr alakú sziklái káprázatos látványt nyújtanak.
- Szulyó Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1616-ban evangélikus templomként épült. 1711-től a katolikus egyházé.1780 és 1792 között barokk stílusban átépítették, főoltára 1778-ban, klasszicista szószéke 1821-ben készült.
- Szulyó evangélikus temploma a 19. században épült.
- Szulyón két reneszánsz kastély áll, melyek 1592 és 1594 között, illetve 1603 és 1608 között épültek.
- Hradna reneszánsz kastélya 1600 körül épült, a 20. században átépítették.
- Hradna kápolnája ma haranglábként működik, 1708-ban épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források szerkesztés
- Kerešová, Michaela 2019: Vlastnícke vzťahy a sociálne pomery v prvých rokoch Československej republiky na príklade obce Súľov-Hradná. Archívny almanach II.
További információk szerkesztés
