Szuratthani tartomány
Szuratthani (gyakori rövidítéssel Szurat, thaiul: สุราษฎร์ธานี), vagy korábbi nevén Csaija Thaiföld déli részének legnagyobb tartománya, a Thai-öböl nyugati partján. Nevének jelentése "jó emberek városa". Ezt a címet VI. Ráma sziámi királytól kapta.
| Szuratthani tartomány | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Thaiföld | ||
| Székhely | Szuratthani | ||
| Irányítószám | 84 | ||
| Körzethívószám | 077 | ||
| Testvérvárosok | Lista Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület (2011. július 6. – ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 067 726 fő (2020. dec. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12 891,469 km² | ||
| Időzóna | UTC+7 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 9° 08′ 00″, k. h. 99° 19′ 54″Koordináták: é. sz. 9° 08′ 00″, k. h. 99° 19′ 54″ | |||
 | |||
| Szuratthani tartomány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szuratthani tartomány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Területe 12 892 km² (Pest vármegye kétszerese), népessége 1,04 millió (2014).
Földrajza szerkesztés
A szomszédos tartományok (észak felől, órajárás szerint): Csumphon, Nakhonszithammarat, Krabi, Phangnga, Ranong.
Földrajzilag a Tapi folyó alföldje a tartomány közepe: gumifákkal és kókuszültetvényekkel vegyes füves vidék. Nyugaton húzódik a Phuket-hegylánc mészkővonulata, amelyet jobbára erdők fednek. Itt van a Khaoszok nemzeti park. Keletebbre a Nakhonszithammarat-hegylánc vonul. Itt van a Tajromjen nemzeti park.
A Thai-öböl számos szigete tartozik a kerülethez, köztük a turisták látogatta Ko Szamuj, Ko Phangan és Ko Tau, és a Ko Angthong tengeri nemzeti park.
Szuratthani fő folyói a Tapi és a Phumduang. Ezek Thakham városánál folynak össze, majd az egyesült folyó beleömlik a Bandoni-öbölbe. A Najbang (ในบาง) néven ismert folyódelta Szuratthani városától északra helyezkedik el. Sok csatornából áll és mangrove fákkal és meg gyümölcsösökkel borított szigetecskékkel vegyes.
A tartományban még több más védett terület is van: a Khlong Phanom, aKengkrung nemzeti parkok, a Than Szadet-Ko Phangan tengeri nemzeti park, a Khauthaphet és Nongthungthong területek, ahol nem lehet vadászni, és a Khlongpraja, Khlong Saeng ésKhlongjan környezetvédelmi területek. A Ko Szamujtól délre fekvő kis szigetek számára új nemzeti parkot hoznak létre, Hatkhanom-Mu Ko Thaletaj néven.
Története szerkesztés
Szuratthani területén már a történelem előtt időkben szemangok és maláj törzsek éltek. A 3. században alapították Szrividzsaja királyságot, amely a Maláj-félszigetet a 13. századig uralta. Csajja városában, amely valószínűleg a királyság egyik regionális központja volt, ma is vannak korabeli romok. Egyes thai történészek szerint egy időben a királyság fővárosa is volt, de ez vitatott. Viangsza szintén fontos település volt a királyság idejében.
Szrividzsaja bukása után Csajja, Thatong (ma Kancsanadit) és Khirirat Nikhom városok (müangok) uralták a területet. Csajját közvetlenül a thai fővárosból igazgatták, Thatong és Khirirat pedig a Nakhon Szi Thammarat királysághoz tartozott. 1899-ben Csajja tartomány néven egyesítették őket. 1915-ben Csumphon monthon udvarát Bandonba költöztették át. Ez utóbbi 1915. július 29-én kapta az új Szuratthani nevet, VI. Ráma sziámi király (Vadzsiravud) látogatásakor. A névadásban valószínűleg szerepe volt az indiai Gudzsarátban lévő Szúrat kikötővárosnak. A monthont is átnevezték Szuratnak. 1926-ban megszüntették beolvasztották Makhon Szi Thammarat monthonba. 1933-ban azonban a monthon megszűnt, és a közigazgatás első szintje a tartomány lett.
A tartományi közigazgatás székhelye egy thakhami (Phunphin amphoe) épület volt, Röviddel a második világháború előtt Szuratthaniba költözött, annak a Tapi-folyónak a partjára, amelyet a dél-gudzsaráti Tapi-folyóról neveztek el. Mikor 1941. december 8-án a japánok lerohanták Thaiföldet, a városért vívott küzdelemben a közigazgatási központ épülete megsemmisült. 1954-ben újjáépítették, de 1982. március 19-én egy kommunista felkelők telepítette bomba megint lerombolta, öt embert megölve. A harmadik, jelenlegi épületet a város déli részében húzták fel. A korábbi épület helye ma a lakmüang szentély.
Közigazgatási beosztása szerkesztés
A tartomány 19 kerületre (amphö) oszlik, ezek 131 járásra (tambon) és 1028 falura (muban).
A tartományban egy nagyvárosi önkormányzat van ((theszaban nakhon), három városi (theszaban müang) és 24 járási önkormányzat (theszaban tambon) van. Van ezeken kívül még 109 járási (tambon) közigazgatási hatóság (TAO).
| Szám | Város | Thai | Népesség | Jegyzet | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Szuratthani | เทศบาลนครสุราษฎร์ธานี | 127,550 | - | 2. | Ko Szamuj | เทศบาลเมืองเกาะสมุย | 52,510 | Turizmus |
| 3. | Thakham | เทศบาลเมืองท่าข้าม | 20,363 | Vasúti főpályaudvar, repülőtér | |||||
| 4. | Naszan | เทศบาลเมืองนาสาร | 19,851 | ||||||
| 5. | Talatcsajja | เทศบาลตำบลตลาดไชยา | 12,955 | Történelmi város | |||||
| 6. | Donszak | เทศบาลตำบลดอนสัก | 11,357 | A fő kikötő | |||||
| 7. | Ko Phangan | เทศบาลตำบลเกาะพะงัน | 3,357 | Turizmus |
A parlamenti választásokon a tartomány két választókerületből áll. Ezek három-három képviselőt választanak.
Gazdasága szerkesztés
A tartomány fő mezőgazdasági termékei a kókuszdió és a rambután. A kókuszdiót gyakran erre betanított majmok szüretelik, többnyire emsemakákók (Macaca nemestrina). A leghíresebb betanító központ a néhai Szomporn Szekhové volt.
Szuratthaniban először a kínai maláj K. Vong ültetett rambutánfákat, Bannanszan kerületben. Évente augusztus elején rambutánvásárt rendeznek.
A gumifa ültetvények szintén gyakoriak a tartományban.
Neves helyi termék a Csajja kerületi tengerparti Phumriang faluból származó kézzel készített selyemszövet. Csajjából származtik egy másik helyi specialitás, a vörös tojás is. A kacsákat rákkal és hallal etetik, és a tojásokat speciális módszerrel tartósítják.
Ko Szamuj, Ko Phangan, Ko Tau és Ko Angthong szigetek fő bevételi forrása a turizmus.
Népesség szerkesztés
A népesség változása:
| Lakosok száma | 175 485 | 324 784 | 588 381 | 869 410 | 1 031 812 | 1 040 230 | 1 050 913 | 1 063 501 | 1 067 726 | 1 073 663 |
| 1937 | 1960 | 1980 | 2000 | 2013 | 2014 | 2016 | 2018 | 2020 | 2022 |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Department of Provincial Administration, https://stat.bora.dopa.go.th/stat/statnew/statyear/#/TableTemplate3/Area/statpop?yymm=63&topic=statpop&ccNo=84
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Surat Thani Province című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
