Tócsagazvirágúak
A tócsagazvirágúak (Ceratophyllales) a zárvatermők egy rendje, melybe egyetlen család, a tócsagazfélék (Ceratophyllaceae) családjának egyetlen nemzetsége, a tócsagaz, más néven borzhínár (Ceratophyllum) tartozik. A sarkvidékek kivételével minden kontinensen élnek képviselői. Vízinövények.
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora kréta - jelen | ||||||||||||
 Sima tócsagaz (C. submersum)
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tócsagazvirágúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tócsagazvirágúak témájú kategóriát. |
Rendszerezésük szerkesztés
Újabb rendszerezés szerkesztés
Az APG II (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján létrehozott új rend egyetlen családdal (Ceratophyllaceae), azon belül egy nemzetséggel (Ceratophyllum).
Hagyományos rendszerezés szerkesztés
Cronquist Archiválva 2011. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben és Dahlgren Archiválva 2007. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben rendszerezében egyaránt a tündérrózsa-virágúak (Nymphaeales) rendjébe tartozó család (Ceratophyllaceae).
Származásuk, elterjedésük szerkesztés
A harmadidőszak óta ismertek. A hideg égövek kivételével az egész Földön elterjedtek; 4-6 fajuk közül kettő él Közép-Európában.
Megjelenésük, felépítésük szerkesztés
50–200 cm hosszú, gyenge, hajlékony száraikon örvösen állnak a sallangosan szeldelt levelek; mindkét hazai faj sallangjai villásan elágaznak. Gyökereik nincsenek: a vízben lebegnek vagy klorofillt nem tartalmazó hajtásokkal rögzítik magukat a meder alján. Egyivarú virágaik a levelek hónaljában nőnek. A porzók csavarmenetesen állnak, a lepel kicsi, zöld. A termő egy termőlevélből nőtt össze. Termésük makk – néhány faj magvai tüskések, hogy az állatok szőrébe ragadhassanak.
Életmódjuk, termőhelyük szerkesztés
Állóvizekben, lassan folyó patakokban, illetve öntözőcsatornákban élő hínárnövények. A felszínen nem láthatók, de a Kis-Balatonban és a Balatontól délre a Nagy-berekben olyan sűrűn nőnek, hogy a vizet csónakkal csaknem járhatatlanná teszik.
Hazai fajok szerkesztés
- sima tócsagaz (C. submersum L.) – levelei élénkzöldek, a sallangok hajszálvékonyak. Hazánkban a törzsváltozat (C. submersum subsp. submersum) él.
- érdes tócsagaz (C. demersum) – levelei sötétzöldek, a sallangok szélesebbek és fogacskásak; számuk kevesebb. A termés alapján két, csúcsán egy 5–9 mm hosszú tövis nő. Hazánkban a C. demersum subsp. platyacanthum alfaj él.
Források szerkesztés
- Angiosperm Phylogeny Website
- Botta Pál, 1987: 88 színes oldal a vízi- és a mocsári növényekről. Mezőgazdasági, Budapest, p. 22. ISBN 963 232 412 9 Archiválva 2016. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
