Wikipédia

Tömörd

magyarországi község Vas vármegyében

Tömörd község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban. 2012-ig a Csepregi kistérség része volt.

Tömörd
Chernel-kiskastély
Chernel-kiskastély
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKőszegi
Jogállásközség
PolgármesterKollárits Gábor (független)[1]
Irányítószám9738
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség287 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség18,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 22′ 00″, k. h. 16° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 00″, k. h. 16° 40′ 60″
Tömörd (Vas vármegye)
Tömörd
Tömörd
Pozíció Vas vármegye térképén
Tömörd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tömörd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Kőszegtől 12 kilométerre délkeletre fekszik. A szomszédos települések: észak felől Csepreg, délkelet felől Meszlen, dél felől Vasasszonyfa, délnyugat felől Kőszegpaty, északnyugat felől pedig Kiszsidány.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, Szombathely vagy Csepreg felől, a 8639-es úton; központjába az előbbiből nyugat felé kiágazó 86 128-as számú mellékút vezet.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségek is jó 10 kilométernyi vagy azt meghaladó távolságra találhatók a településtől.

Története szerkesztés

Határában őskori (neolit, rézkor, vaskor) település nyomait tárták fel 1905-ben egy kisebb ásatás során. A római korból többek között bronzérmek, fibulák kerültek elő.

1978-ban egy hét méter átmérőjű salakhalmot találtak, ahol Árpád-kori kohó nyomaira bukkantak. Közelében az Ablánc-patak völgyében, 12–13. századi cserepeket fedeztek fel. Itt egy kb. 30 méter átmérőjű Árpád-kori favárat feltételeznek. Nem messze áll egy barokk Szent Ilona-szobor.

Első okleveles említése 1233-ból maradt fenn Tumind formában. 1270-ben Temerd néven említik.[3] A név, amelyet a türk temir-temür szóból eredeztetnek, vasat jelent. A 12. században a település Tömördi és Pósa családok birtoka volt. 1392-ben Themerd, 1441-ben Twmerd alakban fordul elő, Kőszeg várának tartozéka volt. 1475-ben Poss. seu pred. Themerd. al. nom. Posafalva néven említik, a Pósa család birtokaként.[3]

A török hódoltság alatt horvát menekültek telepedtek itt le. A falu középkori templomát a törökök elpusztították. Később Szent Ilona tiszteletére új templomot építettek, amelyet 1698-ban boltozatos, kőtornyos és két kapuval ellátottként írtak le, és festett kazettáit is megemlítették. 1723-ban özvegy Engelhofferné újíttatta fel. 1756-ban már három oltára volt, amelyek közül az egyik Szent Félixé, akinek ereklyéjét az 1700-as évek első felében hozták ide Rómából, mert a helyi hagyomány szerint a község területén szenvedett vértanúhalált. A tornyában három harangot és toronyórát jegyeztek fel. 1796-ban a templom egy tűzvész során jelentős károkat szenvedett, ekkor az ereklyetartó is megsérült. Mai formáját 1890-ben kapta.

A Chernel család 18. században udvarházat építtetett. A copf stílusú egyszintes épületet védett park veszi körül.

Vályi András szerint "TÖMÖRD. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Csernely’ Maradékjai, és Góry Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nemes Csóhoz nem meszsze, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek."[4]

Fényes Elek szerint "Tömörd, elmagyarosodott horvát falu, Vas vmegyében, Sopron vmegye szélén, Kőszeghez 1 1/2 óra: 418 kath., 5 ref., 3 evang. lak. Kath. paroch. szentegyház. Nevezetes birkatenyésztés. F. u. a Chernel nemzetség."[5]

Vas vármegye monográfiájában ez áll: "Tömörd, régi község, 101 házzal és 731 r. kath., ág. ev. és ev. ref. magyar és horvát lakossal. Postája Nemes-Csoó, távírója Acsád. A községnek hajdan Themerd volt a neve. A XIV. században a kőszegi várhoz tartozott és a Garayak voltak a földesurai. A XVII. század vége felé Thököly foglaltatta el a tömördi kastélyt és birtokot. Később a Chernelek lettek a földesurak, akiknek itt két kastélyuk van; az egyik Chernel György cs. és kir. kamarás, orsz. képviselőé, a másik Chernel Antalé. Az előbbit Chernel György, több megye táblabírája, 1809-ben építtette a régi kastély helyén. Chernel Antal egy drágakövekkel kirakott ezüst serleget őriz, melyet Chernel György II. Rákóczy Ferencztől vitézségéért kapott; birtokában van a fejedelemnek egy inge is."[6]

1910-ben 718, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Márczi József (független)[7]
  • 1994–1998: Márczi József (független)[8]
  • 1998–2002: Márczi József (független)[9]
  • 2002–2006: Kollarits Gábor (független)[10]
  • 2006–2010: Kollárits Gábor (független)[11]
  • 2010–2014: Kollárits Gábor (független)[12]
  • 2014–2019: Kollárits Gábor (független)[13]
  • 2019-től: Kollárits Gábor (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
282
284
287
281
281
287
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,4% szlovénnek, 2,3% horvátnak mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,9%, református 0,8%, evangélikus 1,9%, felekezet nélküli 3,4% (17% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei szerkesztés

 
Szent Ilona-templom

A Tömördi Madárvárta szerkesztés

A település határában elterülő Tömördi-tó vagy Nagy-tó partjainál hosszú ideje aktív madárgyűrűzés folyik. A terület a 20. század elején még a Chernel család birtoka volt; Chernel István egy naplóbejegyzésében az itteni tavat még közel 19 hektáros nyílt vízfelületűként említi, amely felület a feltöltődés eredményeként mára jelentősen lecsökkent. A tó vízmélysége 60–150 cm, ami a mindenkori csapadékmennyiség függvényében jelentősen ingadozik. A tó és környezete igen gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. 1974-ben, többek között a Tömördi-tó gazdag élővilágának tanulmányozására, az itt fellelhető természeti értékek védelmére és bemutatására megalakult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Chernel Istvánról elnevezett 8. számú, Vas megyei helyi csoportja.[15]

1996-ban az egyesület megvásárolta a tó területét és a környező rétek, bokrosok egy részét (összesen 15 hektárnyi területet, majd a következő évben, 1997-ben a községtől 2 kilométerre, a Nagy-tó nyugati végénél felépült a madárvárta épülete is, amely a faluból az Országos Kéktúra jelzésen érhető el a leggyorsabban. A vártán 10-12 fő egyidejű elszállásolása lehetséges.[16]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Tömörd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. ↑ Tömörd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Tömörd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  9. ↑ Tömörd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  10. ↑ Tömörd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  11. ↑ Tömörd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  12. ↑ Tömörd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  13. ↑ Tömörd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  14. ↑ Tömörd Helységnévtár
  15. ↑ geocaching.hu (2011. augusztus 10.). 1664. Tömörd-Ilonavár (GCTMRD). geocaching.hu. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)  
  16. ↑ Tömördi Madárvárta (2011. augusztus 10.). Tömördi Madárvárta. Tömördi Madárvárta. (Hozzáférés: 2011. augusztus 10.)  [halott link]

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Tömörd témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tömörd&oldid=26330200”