Túraautó-világbajnokság
A túraautó-világbajnokság (World Touring Car Championship) az FIA irányítása alá tartozó autóverseny-sorozat volt, amelyet 1987 és 2017 között rendeztek meg, majd ezt követően nagyobb szabályváltoztatásokat követően egybeolvadt a TCR nemzetközi sorozattal és túraautó-világkupa (World Touring Car Cup) néven írták ki.[1][2]
| Túraautó-világbajnokság | |
 | |
| Kategória | Túraautózás |
| Helyszín | nemzetközi |
| Első év | 1987 |
| Gumik |  Yokohama |
| Versenyzők | 31 (2014) |
| Csapatok | 12 (2014) |
| Motorok | 1,6 literes turbó |
| Egyéni győztes |  Thed Björk |
| Győztes csapat | Volvo |
| A(z) Túraautó-világbajnokság weboldala | |
Történelem szerkesztés
1987 szerkesztés
Az FIA 1987-ben a túraautó-Európa-bajnokság (European Touring Car Championship) mellett párhuzamosan világbajnokság elindítására is kísérletet tett. A tradicionális európai versenyek mellett négy Európán kívüli helyszín kapott helyet a versenynaptárban, ezek Bathurst, Calder, Wellington és Fudzsi versenypályái voltak. A sorozat bemutatkozása katasztrofálisan sikerült, mind a BMW-vel, mind a Ford Sierrával futó csapatok autóit kizárták az évad adott versenyeit követően. Az Alfa Romeo a tengerentúli helyszínekre már el sem utazott. 1987-ben voltak ugyan szórakoztató versenyek, de a háttérben történt események miatt a sorozat teljesen komolytalanná vált. A versenyzők bajnokságát végül Roberto Ravaglia nyerte BMW M3-as versenygépével, a csapatok között a 7-es rajtszámú Eggenberger Texaco Ford végzett az első helyen a Ford Sierrával. Az 1987-es évet egyelőre nem követte újabb világbajnoki szezon, így a nemzetközi túraautózást 1988-ban már újra az ETCC képviselte.
1993–1995 szerkesztés
Az 1990-es évek elejétől számos európai és Európán kívüli túraautós bajnokságban a Supertouring szabályoknak megfelelően bonyolították le a versenyeket. Látva a Supertouring népszerűségét, az FIA 1993-ban megrendezte az első túraautó-világkupát (World Touring Car Cup), amelynek helyszíne a történelmi monzai versenypálya volt. Az eseményre a világ minden pontjáról érkeztek versenyzők az országos bajnokságokból. Az első világkupa győztese a Ford Mondeóval versenyző Paul Radisich volt. Ezután még két alkalommal rendeztek világkupaversenyt. 1994-ben Donington Parkba látogatott a világkupa mezőnye, a verseny végén szintén Paul Radisich emelhette magasba a trófeát. Az 1995-ös világkupaversenyen az Audi Quattrót terelgető Frank Biela diadalmaskodott a Paul Ricard versenypályán. Az 1996-os világkupát az Red Bull Ringen a kevés jelentkező miatt lefújták, ezután nem tartottak ilyen versenyeket.
Autók szerkesztés
Jelenleg öt gyártó képviselteti magát a sorozatban: a Volvo, a Chevrolet, a Citroën, a Honda és a Lada. A Honda 2013-ban lépett be újra a világbajnokságba a Honda Civic-kel, amellyel ettől az évtől a Zengő Motorsport is rajthoz állt. Az autót az olasz JAS Motorsport építette, a motort pedig a Honda fejlesztette. 2008-ban érkezett a sorozatba a Lada privát csapatként, majd 2009-ben a válság miatt kiszálltak, azonban 2013-ban újra indultak gyári csapatként a Lada Grantával. 2014-től csatlakozott a Citroën is a sorozathoz a Citroën C-Elysée-vel, így a Honda és a Lada mellett a Citroën szerepel még gyári csapatként a bajnokságban.
Magyarok a WTCC-ben szerkesztés
A túraautó-világbajnokságon első magyarként Michelisz Norbert állt rajthoz a 2010-es esztendőben egy SEAT Leónnal, a magyar Zengő-Dension csapattal, és a szezon utolsó fordulójának (Macau) második versenyét megnyerve, a bajnoki összesítésben végül 9. lett. 2011-ben a Zengő-Dension csapat BMW 320 TC-vel állt rajthoz Belgiumban. A 2012-es szezonban a Zengő Motorsport már két autót nevezett, melyeket Michelisz Norbert és Wéber Gábor vezetett. Ebben az évben Michelisz Norbert nagyszerű rajttal megnyerte a Hungaroringen szervezett verseny második futamát, az év végén pedig megnyerte a független bajnokságot (Yokohama Independents' Trophy). A csapat 2013-ban márkát váltott, és azóta Honda versenyautóval állnak rajthoz. Michelisz 2016-ban a gyári Honda istállóhoz szerződött, helyén két fiatal, Ficza Ferenc és Nagy Dániel kapott bizonyítási lehetőséget. A 2014-es esztendőben Belgiumban Nagy Norbert a Campos Racing színeiben, egy TC2-es SEAT Leónnal állt rajthoz, az első futamon 20., a második futamon 18. helyen végzett, mindkétszer harmadik helyet szerezve a TC"-es autók versenyében. A 2017-es szezonban a Zengő Motorsport Nagy Dánielt és Szabó Zsoltot versenyeztette, míg Michelisz az utolsó futamig esélyes volt a világbajnoki címre, végül az összetett pontverseny második helyén zárt.
Szabálykönyv szerkesztés
Super2000-es szabályzat szerkesztés
A Super2000-es Szabályzat értelmében a WTCC-ben csakis négyajtós, négyüléses személygépkocsiból átalakított versenyautók indulhattak, amelyeknek legkevesebb 4,2 méter hosszúnak kell lenniük. A gyártónak az adott típusból az előző 12 hónapban 2500 darabszámot kellett legyártania és 25 000 darabot kellett értékesítenie. A versenyautóhoz kapcsolódó külső elemek elhelyezéséről az FIA technikai szabályzata külön rendelkezett. A motor maximális hengerűrtartalma 1600 cm³-es turbó lehetett, a megengedett legmagasabb fordulatszám a motor típusától függött: a négyhengeres típus esetén 8500, öthengeresek esetén 8750, hathengeresek esetén 9000-es maximális percenkénti fordulatszám volt megengedett. A motornak négy egymást követő versenyt kellett hiba nélkül teljesítenie. Amennyiben meghibásodás miatt ez a feltétel nem teljesült és cserére került sor, úgy a pilótát a rajtrácson tíz rajtpozícióval hátrébb sorolták. Tartalékautó használata nem volt megengedett. A szabályok kétféle váltótípust különböztettek meg: a hagyományos, ötsebességű H-váltót (régi BMW 320si) és a szekvenciális, hatsebességű váltót (Seat, Chevrolet, Honda, Lada, Volvo). Az üzemanyagot 10% 2. generációs bioüzemanyaggal keverték. Az autók között megengedettek voltak mind az első-, mind a hátsókerék meghajtásúak. Első kerék meghajtású volt a Chevrolet, a Ford, a Honda, a Seat és a Lada, hátsókerék meghajtású a BMW.
Pontozás szerkesztés
1987-ben az első tíz helyezett kapott pontot, 20-15-12-10-8-6-4-3-2-1 eloszlásban. A sorozat 2005-ös újraindításakor a Formula–1 pontrendszerét vették át, így az első nyolc szerezhet pontot. 2010-től ismét változott a pontrendszer, az első tíz helyezett kapott pontot, 25-18-15-12-10-8-6-4-2-1 elosztásban.
2017 részleges változást hozott: az egy hétvégén rendezett két futamból a Nyitó Verseny pontozása változatlan maradt, míg a Fő Verseny eddig kiosztott pontjait megnövelték, így az első tíz helyezett – a győztes versenyzőtől számítva – 30, majd 23-19-16-13-10-7-4-2-1 pontot kap. További újítás a pontozásban, hogy már az Időmérőn elért helyezések után is pontokat osztanak az első öt helyezettnek, így a leggyorsabb versenyzőtől számítva további 5-4-3-2-1 pontot szerezhetnek a versenypilóták.
| Pontozás | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | 9. | 10. | |
| 1987 | 20 | 15 | 12 | 10 | 8 | 6 | 4 | 3 | 2 | 1 | |
| 2005-2009 | 10 | 8 | 6 | 5 | 4 | 3 | 2 | 1 | 0 | 0 | |
| 2010-2016 | 25 | 18 | 15 | 12 | 10 | 8 | 6 | 4 | 2 | 1 | |
| 2017 | Nyitó Verseny | 25 | 18 | 15 | 12 | 10 | 8 | 6 | 4 | 2 | 1 |
| Fő Verseny | 30 | 23 | 19 | 16 | 13 | 10 | 7 | 4 | 2 | 1 | |
Statisztika szerkesztés
A túraautó-világbajnokság statisztikai adatai (pole pozíció, legtöbb győzelem stb) a 2005-ös szezontól vannak beszámítva, az 1987-es szezon adatait nem tartalmazzák. Pole pozíció alatt a kvalifikáción elért legjobb időeredmény van értelmezve, így a második futam első rajtkockája nem számít bele ebbe az értékelésbe.
.svg){kind=small}
Megjegyzés:
- A 2016-os túraautó-világbajnokság után frissítve.
Megjegyzés:
- A 2014-es magyar nagydíj után frissítve.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Hivatalos: megszűnik a WTCC – jön a WTCR. (Hozzáférés: 2017. december 6.)
- ↑ Megszűnik a WTCC, új start előtt Michelisz és a Honda. (Hozzáférés: 2017. december 6.)
Külső hivatkozások szerkesztés
További információk szerkesztés
- Udvardy-Szabó Gergely–Harsányi Bence: WTCC – a túraautó világbajnokság rövid krónikája; Tóth I., Pécs, 2014