Türkmenabat (cirill türkmén írással: Түркменабат), korábban és a középkor óta Chardzhou (orosz nyelven: Чарджоу, Čardžou; türkmén nyelven: Çärjew, Чәрҗев), (perzsa nyelven: چهار Chوی 'Chharjvy', ami négy csatornát jelent) és Āmul az ókori időkben, Türkmenisztán második legnagyobb városa és Lebap tartomány fővárosa, mely 187 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el az Amu-darja folyó partján, Üzbegisztán határának közelében. Türkmenabat Lebap tartomány központjában található, amely három türkmén tartománygal határos: Mária, Ahal és Daşoguz. A tartomány Uzbekisztánnal és Afganisztánnal is határos. A kelet-karakumi sivatagban, a várostól mintegy 70 km-rel délre található a Repetek Bioszféra-rezervátum, amely „sivatagi krokodiljairól” híres.

Türkmenabat (Түркменабат (cirill türkmén))
Türkmenabat központja
Türkmenabat központja
Türkmenabat címere
Türkmenabat címere
Közigazgatás
Ország Türkmenisztán
Jogállásváros
Alapítás éve1511
Irányítószám746100
Körzethívószám993 422
Testvérvárosok
Lista
İzmir (1993–)
Népesség
Teljes népesség256 000 fő (2004. jan. 1.)[1]
– elővárosokkal253000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 06′, k. h. 63° 34′Koordináták: é. sz. 39° 06′, k. h. 63° 34′
A Wikimédia Commons tartalmaz Türkmenabat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Aşgabat-tól keletre, Üzbegisztán határa közelében, az Amu-darja mellett fekvő település.

Története szerkesztés

 
Utcarészlet

A mára már modern ipari város, Türkmenabat története több mint 2000 éves. Az ókori időkben neve Āmul (Émul) volt (az iráni várostól, Amoltól megkülönböztetendő). Az Amu-darja folyóról azt tartja a hagyomány, hogy az ókori város nevét jelenti. Türkmenabat a selyemút 3 útjának Buharanak, Khivának és a Mervbe vezető útnak a kereszteződésében volt. Émul évszázadok óta fontos városa volt a viszonylag visszafogott bukharai üzbég feudális kánátnak, a későbbi emírségnek.

Az orosz birodalom közép Ázsiának a birodalomhoz való csatolásakor Ámult a bukhara emírség adta át az oroszoknak, és egyúttal az orosz császár iránti elkötelezettséget ígért.

A modern várost 1886-ban alapították, amikor kozák-oroszok telepedtek le Uralkában, a jelenleg Türkmenabat keleti részén, Új-Csardzsujnak nevezték el településüket. Az itt épült településre a Kaszpi-tengeri vasút építésének befejezéséhez volt szükséges.

Az 1917-es forradalom után, amikor a bolsevikok hatalomra kerültek Oroszországban, a kommunisták nemzetiség alapján egyesítették a korábbi kánságokat a köztársaságokban. Így az akkoriban Csardzsuj néven ismert Türkmenabatot átadták az újonnan létrehozott Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaságnak. Az itt kiépült vasúti csomópont és az Amu-darja régió magas termékenysége által a terület az ország északkeleti régiójában a mezőgazdasági termékek fő kereskedelmi központja lett.

Ipara szerkesztés

A város élelmiszer-feldolgozó, textil- (pamutfeldolgozó és selyem) gyárakkal rendelkezik. Csardzsuj Türkmenisztán ipari és közlekedési csomópontja volt a szovjet időszakban, de ezeknek a kapcsolódó munkahelyeknek és közlekedési lehetőségeknek a többsége Aşgabatba került át, vagy Türkmenisztán függetlensége óta bezárt.

Éghajlata szerkesztés

Türkmenabat hűvös sivatagi éghajlatú (Köppen klíma osztályozás BWk), hűvös telekkel és nagyon forró nyarakkal. Az eső általában kevés és főleg a téli és tavaszi hónapokban fordul elő. A Türkmenabat éghajlati adatai

Nyelvjárások szerkesztés

Türkmenabat lakossága saját nyelvjárást beszél. Ez a regionális nyelvjárás elsősorban türkmén nyelvből és üzbég nyelvből áll, amely erősen befolyásolta a térség kultúráját és szokásait. Ezt a dialektust leginkább a törökországi és a lebapi északi tartományokban beszélik.

Galéria szerkesztés

Források szerkesztés

  • Enciklopedia Britannica: Türkmenabat, Turkmenistan
  • [1]
  1. https://citypopulation.de/en/turkmenistan/