Tőry Emil
Tőry Emil, születési nevén Tőry Emil Ágoston Rudolf (Pest, 1863. április 17.[4] – Budapest, 1928. május 31.) építész, építészeti szakíró, Tőry Gusztáv (1857–1925) jogász, politikus testvére.
| Tőry Emil | |
 | |
| Született | Tőry Emil Ágoston Rudolf 1863. április 17.[1] Pest[2] |
| Elhunyt | 1928. május 31. (65 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1887) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tőry Emil témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Tőry Gusztáv Adolf (1823–1869) és Kunig Rozália (1830–1890)[5] fiaként született. A Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett oklevelet 1887-ben, ezután Berlinben és Párizsban tanult. Miután hazatért, építészeti irodát nyitott. 1897-től a budapesti Műegyetem magántanára, 1906-tól rendkívüli tanára volt. 1908-tól Budapesten Pogány Móriccal létesített társas viszonyt. Ennek a korszaknak a kiemelkedő alkotása volt a torinói világkiállítás magyar pavilonja, amely a Lechner Ödön által elindított magyaros stíluskeresés szép példája. A sátorarchitektúrát mint ősmagyarnak tartott építészeti formát alkalmazta. Az Adria Biztosító épületénél már modernebb szerkezetet használtak, Lajta Béla hatására.
Családja szerkesztés
Felesége óbecsei Kollerich Margit Emma (1869–1945) volt.
Gyermekei: Tőry Blanka (1893–1949) és Tőry Tibor (1893–1970) gépészmérnök.
Ismert épületei szerkesztés
Elkészült épületei szerkesztés
- 1898: lakóház, 1021 Budapest, Budakeszi út 55.[6][7]
- 1899: lakóház, 1056 Budapest, Belgrád rakpart 21.
- 1902: Délvidéki Kaszinó, Temesvár[8]
- 1903: Erzsébet királyné emlékmű talapzata (szobor: Telcs Ede), Cece[8]
- 1905 k.: Fa- és Fémipari Szakiskola, Arad[8]
- 1905–1906: Erzsébet Homeopata Kórház (később: Schöpf-Merei Kórház), Budapest, Knézich u. 14.[8][9] (a szomszédos, Bakáts tér 10. szám alatti kórházépület eredetileg magánszanatóriumként épült 1906-ban, és tervezője nem Tőry, hanem Márkus Géza volt)
- 1910: Római katolikus templom, Százhalombatta[10]
Tervben maradt épületei szerkesztés
- 1900: római katolikus templom, Batta[8]
- 1902 és 1903 (2 pályázat): Erzsébet királyné emlékművének pályaterve, Budapest – az egyik 10.000 koronás első díjat tervük Telcs szobrásszal együttesen nyerte el[11]
- 1903: Örökimádás templom, Budapest[8] – az épület végül Aigner Sándor tervei szerint épült fel
- 1905: Madarasi-Beck nyaraló, Budapest[8]
- 1905: Sáros-fürdő, Budapest[8]
- 1905: Rudas-fürdő, Budapest[8]
- 1905: Békepalota, Hága[8]
- 1905: Kultuszminisztérium, Budapest[8]
- 1906: Szent Imre Kollégium, Budapest[8]
- 1906: Fekete Sas-szálló, Nagyvárad[8]
- 1907: Földművelésügyi Minisztérium homlokzat áttervezés, Budapest[8]
- 1907: Városháza, Szentes[8]
- 1910: Pest Vidéki Törvényszék, Budapest[12]
Pogány Móriccal közös tervei szerkesztés
Főbb írásai szerkesztés
- Marcus Vitruvius Pollio theoriaja az antik szentélyekről (Budapest, 1896)
- A görög építőművészet története az Ókorban (Budapest, 1904)
- A római építőművészet szerkezet- és alaktana (Budapest, 1904)
- Andrea Palladio szerepe az építőművészet történetében (Budapest, 1905)
- Róma antik építőművészete (Budapest, 1905)
- Újabb építkezések Németországban (Budapest, 1905)
- Michelangelo mennyezetképe a római Sixtus kápolnában (Budapest, 1912)
- Néhány szó a műegyetemi építészoktatás reformjához (Budapest, 1919)
Emlékezete szerkesztés
A Magyar Művészet hasábjain Lyka Károly búcsúzott tőle 1928-ban.
Képtár szerkesztés
-
Délvidéki Kaszinó, Temesvár -
Belgrád rakpart 21., Budapest -
Erzsébet Homeopata Kórház, Budapest -
Nemzeti Színház pályaterve, Budapest -
Adria Biztosító Rt. székháza, Budapest
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/16037.htm, Tőry Emil, 2017. október 9.
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Keresztelési bejegyzése a Pest-Terézvárosi római katolikus keresztelési akv. 552/1863. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 31.)
- ↑ Tőry Gusztávné gyászjelentése (1890). (Hozzáférés: 2021. október 31.)
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=02&cim=budakeszi-ut-55&cimtxt=Budakeszi%20%C3%BAt%2055
- ↑ Más források szerint Budakeszi út 57. (Gerle, i. m., 199. o.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Gerle, i. m., 199. o.
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20200824_uj_feladatot_kap_az_egykori_schopf_merei_agoston_korhaz_jovore_megnyilik_a_gyogyszerkutatasi_kozpont
- ↑ Szent László Templom – Battaplébánia. battaplebania.hu. (Hozzáférés: 2023. június 30.)
- ↑ Lendvai, i. m.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1910/?query=%22Kriegler%20S%C3%A1ndor%22&pg=21&layout=s
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Lendvay Károly: Modern építőművészeti törekvések. Tőry és Pogány In: Magyar Építőművészet 10. (1912) / 7-8. szám