Tűzelhalás

Erwinia amylovora
Rendszertani besorolás
Ország:	Baktériumok (Bacteria);
Törzs:	Proteobacteria;
Osztály:	Gammaproteobacteria;
Rend:	Enterobacteriales;
Család:	Enterobacteriaceae;
Nemzetség:	Erwinia;
Faj:	E. amylovora;
Tudományos név
	Erwinia amylovora; (Burrill 1882) Winslow et al. 1920
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erwinia amylovora témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erwinia amylovora témájú kategóriát.

A tűzelhalás az Erwinia amylovora nevű baktérium által okozott súlyos növényi betegség. A kórokozó gazdanövényei a rózsafélék családjába tartozó 33 nemzetség kb. 130 faja, köztük az alma, a körte, a birs naspolya, galagonya és számos dísznövény. ^[1]^[2] Az E. amylovora faj 16 törzsét különböztették meg különböző földrajzi helyekről, különböző növényekről vett minták alapján. A Japánból származó ázsiai körtéről vett minta kórokozóját genetikai különbözősége miatt E. amylovora pv. pyrinek nevezték el.^[3] Ez az almákat mérsékelten fertőzi.^[1]

Az EU-ban zárlati károsító.^[4]^[5]

Története szerkesztés

A betegség kórokozója Észak-Amerikában honos. Először 1882-ben publikálták, kórokozóját akkor Micrococcus amylovorusnak nevezték el.

Európában először Angliában jelent meg 1955-ben. Innen a kontinensen kelet felé gyorsan terjedt, de ugyanekkor dél felé is megfigyelték, Egyiptomban 1964-ben tettek jelentést róla.

Ausztriában 1993-ban jelent meg. Magyarországon először 1995 telén észlelték Nyárlőrincen, az első közlemény ezt követően jelent meg róla a Növényvédelem című szakfolyóiratban. Egy-két év alatt a betegség az egész országban elterjedt és évjárattól függően járványos méreteket öltött.

Közös osztrák-magyar kutatási eredmények szerint a két országban a típustörzsek genetikai vizsgálatok alapján eltérőek voltak, Ausztriába nyugat felől, Magyarországra dél felől érkezett a kórokozó.^[1]

Életmódja szerkesztés

A fák fekélyes sebeiben, fertőzött rügyeiben telel át a baktérium, majd meleg (legalább 15 Celsius-fok), párás, esős időben kezd fertőzni a virágon keresztül, ahonnan a hajtások szöveteiben terjed tovább. Szél, madarak és rovarok terjesztik egyik növényről a másikra a kórokozót.^[6]^[1]

Tünetei szerkesztés

A virágok elfeketednek, a hajtásrész pásztorbotszerűen visszahajlik.^[1] A fertőzött ágakon tejszerű, majd megbarnuló baktériumnyálka látható, a háncs puha és barna lesz.^[6]

Védekezési lehetőségek szerkesztés

Számítógépes előrejelzési programok segítségével, mint pl. a Maryblyt vagy a Billing-féle előrejelzési rendszer.^[1]

A megelőzéshez is szükséges az ültetvények, fák folyamatos szemrevételezése, a fertőzött részek eltávolítása legalább 30–40 cm-es egészségesnek látszó hajtásrésszel, emellett nagyon fontos az eszközök fertőtlenítése, különben a betegség visszaszorítása helyett épp ellenkezőleg, annak terjesztése következik be.^[1]

A virágzás időszakában a forgalomban kapható Aureobasidium pullulans mikrogomba tartalmú készítmények használhatók, melyek kijuttatva megtelepedve a virágokon elfedik a kórokozó behatolási helyeit (térparazitizmus), ezzel akadályozzák a fertőzés kialakulását.^[7]

Virágzás előtt és – a termés minőségromlását elkerülendő – a termés viaszosodása után réztartalmú szerek permetezésével lehetséges a védekezés.^[4]^[8]

Az elhúzódó virágzási idejű vagy másodvirágzásra hajlamos fajtákon a virágok leszedése megakadályozza a fertőzés kialakulását.^[9]

Rezisztens gyümölcsfajták már forgalomban vannak, nemesítési programjuk folyamatosan zajlik.^[1]

Jegyzetek szerkesztés

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h Nv
↑ Kertészet és szőlészet Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (2015-06-11)
↑ Valószínűleg syn. Erwinia pyrifoliae.
↑ ^a ^b Heol. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
↑ Jogtár
↑ ^a ^b TK
↑ Bio
↑ Kertészet és szőlészet. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
↑ A tűzelhalásról az elmúlt évek tapasztalatainak tükrében Archiválva 2014. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Agrofórum 2014 január

Források szerkesztés

↑ Nv: A tűzelhalás múltja és jelene, 2009. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
↑ TK: Növényvédelem (2011) Tankönyvtár (Tünetek, környezeti igény, védekezés)
↑ Bio: László Gyula: Biológiai növényvédelem Magyarországon, 2013. (Hozzáférés: 2015. december 14.)

További információk szerkesztés

Erwinia pyrifoliae, an Erwinia species different from Erwinia amylovora, causes a necrotic disease of Asian pear trees. Plant Pathology, 1999

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Nv_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h Nv

[2] Kertészet és szőlészet Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben (2015-06-11)

[3] Valószínűleg syn. Erwinia pyrifoliae.

[Heol-4] Heol. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 11.)

[5] Jogtár

[TK_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--6] TK

[Bio_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--7] Bio

[8] Kertészet és szőlészet. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 11.)

[9] A tűzelhalásról az elmúlt évek tapasztalatainak tükrében Archiválva 2014. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Agrofórum 2014 január

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]