TT (pisztoly)
A TT-pisztoly (GRAU-kódja: 56–A–132, oroszul: 7,62-мм самозарядный пистолет Токарева образца 1930 года) Fjodor Tokarev által tervezett 7,62 mm-es öntöltő pisztoly.
| TT-33 pisztoly | |
 | |
| Típus | Pisztoly |
| Ország |  Szovjetunió |
| Tervező | Fjodor Vasziljevics Tokarev (1937) |
| Gyártási darabszám | 1 700 000 |
| Alkalmazás | |
| Használó ország | Szovjetunió |
| Háborús alkalmazás | második világháború, koreai háború, kínai polgárháború, vietnámi háború, laoszi polgárháború, kambodzsai polgárháború, kambodzsai–vietnámi háború, kínai–vietnámi háború, afganisztáni háború, egyéb |
| Műszaki adatok | |
| Űrméret | 7,62 mm |
| Lőszer | 7,62 mm TT (7,62x25) |
| Tárkapacitás | 8 darab |
| Működési elv | Rövid csőhátrasiklásos |
| Tömeg | 0,85 (töltetlen tárral) kg |
| Fegyver hossza | 195 mm |
| Csőhossz | 116 mm |
| Irányzék típusa | Mechanikus, nyílt, tömb |
 A Wikimédia Commons tartalmaz TT-33 pisztoly témájú médiaállományokat. | |
Az első „Tulai Tokarev-pisztolyt” 1930-ban tervezte TT–30 néven, és a fegyvert akkor rendszeresítették is a szovjet Vörös Hadseregben. 1933-ban a fegyvert áttervezte, a könnyebb gyárthatóságot szem előtt tartva; a markolat zárt lett (eredetileg hátrafelé nyitott volt), és a csövön lévő bordák körbe futottak: ez lett a TT-33. A fegyver a Colt M1911-hez hasonlóan Browning rendszerű kengyeles-bordás reteszelésű. A TT-33 az úgynevezett Tokarev lőszerrel üzemel, ez 7,62x25 mm központi gyújtású tombakkal plattírozott acélköpenyes, ólommagvas lőszer, bizonyos gyártók esetén (pl. csehszlovák, aym, vagy bxn hüvelyfenékjelzéssel) acélmaggal. A fegyver a szocialista országok mindegyikében elterjedt, kivéve ahol saját pisztolyt fejlesztettek erre a lőszerre, pl. Csehszlovákia.
Az acélmag választását az átütőerő növelése indokolta. A fegyver tervezésénél alapvető szempont volt az egyszerű karbantarthatóság, amit jól jellemez, hogy a részleges szétszereléshez semmilyen szerszámra nincs szükség.
Alkalmazók szerkesztés
Afganisztán[1]
Albánia:[1]
Algéria[1]
Angola[1]
Örményország[1]
Azerbajdzsán[1]
Banglades: a kínai másolatot használták.[2]
Benin[1]
Bissau-Guinea[1]
Bosznia-Hercegovina[1]
Kambodzsa[1]
Csád[1]
Egyiptom: az 1950-es évek óta gyártják.[3]
Egyenlítői-Guinea[1]
Észak-Korea: A 68-as típusú pisztoly változatát gyártották.[4][5]
Fehéroroszország[1]
Guinea[1]
Grúzia[1]
Horvátország[1]
Irak[1]
Kína: az 54-es típus pisztoly változatot gyártották.[6]
Kirgizisztán[1]
Laosz[1]
Lengyelország: a Radom fegyvergyár gyártotta.[4] A hadsereg és a rendőrség használta, a P–64 váltotta fel az 1960-as években
Líbia[1]
Litvánia[1][7]
Madagaszkár[1]
Magyarország: helyben gyártva.[4]
Málta[1]
Mauritánia[1]
Moldova[1]
Mongólia[1]
Montenegró[1]
Mozambik[1]
Pakisztán: helyben gyártva.
Románia: helyben gyártva.[1][4]
Sierra Leone[1]
Szerbia[1]
Szíria[1]
Szomália[1]
Szovjetunió[6]
Uganda[1]
Vietnám[1]
Jugoszlávia: helyben gyártva.[4][6]
Zambia[1]
Zimbabwe[1]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak Jones, Richard D. Jane's Infantry Weapons 2009/2010. Jane's Information Group; 35 edition (January 27, 2009). ISBN 978-0-7106-2869-5.
- ↑ http://www.bdmilitary.com/index.php?option=com_content&view=article&id=186&Itemid=95[halott link]
- ↑ Hogg, Ian (2002). Jane's Guns Recognition Guide. Jane's Information Group. ISBN 0-00-712760-X.
- ↑ a b c d e http://world.guns.ru/handguns/hg/rus/tokarev-tt-e.html
- ↑ http://www.fas.org/nuke/guide/dprk/nkor.pdf
- ↑ a b c Marchington, James (2004). The Encyclopedia of Handheld Weapons. Lewis International, Inc. ISBN 1-930983-14-X.
- ↑ http://kariuomene.kam.lt/lt/ginkluote_ir_karine_technika/pistoletai/pistoletas_tokarev_tt.html
Források szerkesztés
- Veress Gábor: Híres katonai pisztolyok és revolverek, Kossuth Kiadó, 1999, ISBN 963-09-4023-X; 143–146. old.
- Kaliber Magazin 1998/8. szám, 38-42. old.[halott link]