Ta Som az angkori „templomváros” buddhista temploma, amelyet 1190-1210 között VII. Dzsajavarman (1181-1220) uralkodása alatt építettek, majd II. Indravarman (1220-1243) királysága idején átalakítottak. Ta Som a VII. Dzsajavarman által építtetett templomok legkisebbike – eltörpül a Bajon templom, Prah Khan, vagy Ta Prohm hatalmas kolostorai mellett. Az épület Angkorthomtól, a 12. század végén alapított új fővárostól keletre, a Neak Pean forrástemplom közelében a keleti Baraj északi oldalán áll.

Angkor romjai
Világörökség
Adatok
OrszágKambodzsa
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, III, IV
Felvétel éve1992
Elhelyezkedése
Ta Som (Kambodzsa)
Ta Som
Ta Som
Pozíció Kambodzsa térképén
é. sz. 13° 27′ 52″, k. h. 103° 54′ 46″Koordináták: é. sz. 13° 27′ 52″, k. h. 103° 54′ 46″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ta Som témájú médiaállományokat.

Ta Som az egykori Khmer Birodalom 12-13 század fordulóján épült templomainak jellegzetességeit viseli: keleti tájolású, falakkal határolt, kelet-nyugati tengelyére szimmetrikus épület. A 240×200 méteres külső lateritfal keleti és nyugati oldalának közepén egy-egy Bajon-stílusú, arcos toronnyal díszített átjáró (gopura) vezet a templom belsejébe. A négy égtáj felé tekintő, szelíd mosolyú több méter magas kőarcok Avalókitésvara bódhiszattva, illetve Dzsajavarman király arcvonásait idézik. A falon túl, napjainkban dús növényzettel borított udvarra érkezik a látogató, amely egykor vizesárok lehetett; az udvaron át töltésút vezet a belső fal gopuráihoz: egy áll a keleti oldalon, egy a nyugatin. A belső udvar közepén áll a szentély, és – mint az angkori templomok többségében – egy-egy Könyvtárnak nevezett épület, a terület északkeleti, illetve délkeleti sarkaiban. E könyvtárépületekben őrizték az írásos dokumentumokat és gazdasági feljegyzéseket; továbbá imahely és papi szertartások helyszíne volt.

Ta Som falai, tornyos átjárói és központi épületei az évszázadok során erősen megrongálódtak, a szabadon burjánzó trópusi növényzet súlya alatt összeomlottak. Napjainkra a templom teljesen romos, csupán a külső fal és a bejárati tornyok maradványai vannak megtekinthető állapotban.

Források szerkesztés

  • Michael Freeman and Claude Jacques: Ancient Angkor, River Books, 1999. ISBN 0-8348-0426-3. (angol)
  • Maurice Glaize: A guide to the Angkor monuments [1] (angol)

Külső hivatkozások szerkesztés