Wikipédia

Tab

magyarországi város Somogy vármegyében

Tab Somogy vármegyei város, a Tabi járás központja.

Tab
Tab címere
Tab címere		 Tab zászlaja
Tab zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásTabi
Jogállásváros
PolgármesterSchmidt Jenő (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8660
Körzethívószám84
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4131 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség166,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 58″, k. h. 18° 02′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 58″, k. h. 18° 02′ 08″
Tab (Somogy vármegye)
Tab
Tab
Pozíció Somogy vármegye térképén
Tab weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tab témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Tab a külső-somogyi dombvidék központi települése. Huszonnégy község tartozik a vonzáskörzetéhez.

A Balatontól délre, Siófoktól mintegy 25 kilométerre terül el, az északi szélesség 46,7 és a keleti hosszúság 18,0 fokán található.

A város főutcája, a 6511-es út északkelet-délnyugati irányban húzódik, mivel a hajdani szalagtelepülés párhuzamosan épült a Kis-Koppány patakkal. Az északi szomszédságában fekvő településekkel, és azokon keresztül Zamárdi térségével a 6501-es út, délkeleti szomszédaival és a Tolna vármegyei Iregszemcsével a 6509-es út köti össze. Belterületének nyugati szélén ágazik ki a 6511-es útból a Zala községbe vezető 65 122-es számú mellékút.

Közigazgatási területéhez három puszta tartozik: Csabapuszta, Gyurgyókapuszta és Ugajpuszta.

Története szerkesztés

A település első említését egy 1211-ben kelt oklevélből ismerjük villa Thob elnevezéssel. A helységet 1320-ban a Szent Péter apostol tiszteletére emelt templom birtokai sorában említik. E terület benépesülésére utal, hogy a templomépítés már korábbi évekre vonatkozó betelepülést feltételez, hiszen a földrajzilag szomszédos települések létéről oklevelek már a 11-12. században említést tesznek.

Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok során a mindenkori hatalmi erőviszonyokat követve a vidék gyakran cserélt gazdát. Thobot 1385–86-ban az Ugali család birtokai között találni. A nevet a Tab határában lévő Ugajpuszta jelzi, amely a középkorban falu volt. 1428–35: Rozgonyi István bakonyi főispán és neje, Szentgyörgyi Cecília, 1438-ban a Batthyányak és a velük vérrokon Fajszyak nyertek Tab határában adományt. A török hódoltság előtt még Ewleweldi Lászlónak és Tharródy Demeternek is voltak itt birtokaik.

Az ország három részre szakadását követően e vidék is török uralom alá került. Az első támadások már 1542-ben elérték a települést, de csak 1551–53 között foglalta el véglegesen a budai pasa, és a koppányi náhije (járás) birtokába helyezte. Az itt élők egy része a török elleni harcokban elesett, más része elmenekült, az itt maradottak a mocsarak, erdők lakói lettek. A török kincstári adólajstrom szerint Tab 1573–74-ben 12 adózó házból állott. Rendszeressé váltak a magyar–török végvári csatározások. A harcokban Nádasdy Ferenc és Zrinyi György a pápai várőrséggel rajtaütött a koppányi agán, és a törököket rövid időre kiűzték a vidékről.

A helységről 1660-ig nincs írott forrás, ettől az időtől a szigligeti vár tartozékai között sorolják fel. Nem sokkal Buda felszabadítását követően, 1689-ben újra magyar kézre került Tab is. Itt és a szomszédos falvakban (Csaba, Ugaj) a Fajszky család leszármazottai, a Nyitrából visszatért Mérey és Lengyel családok örökösei és a vérségileg hozzájuk tartozó Nyitrayak, Gussitsok, felsőbüki Nagyok és Révayak települtek le.

Az 1715. évi összeírásból ismert, hogy Tab 1712-től népesült be újra magyarokkal, németekkel és tótokkal. A bevándorlás és a telepítések során a lakosság száma folyamatosan emelkedett. Tabon nagyobb számú zsidóság megtelepülésére utal, hogy 1762-ben itt épült meg Somogy vármegye egyik legrangosabb zsidó imaháza. Tabot az országos kereskedelmi útvonalak ugyan nem érintették, de a helyi hatóságok – értékelve a zsidó polgárok kezdeményező és kereskedő szellemét – támogatták megtelepedésüket. 1798–1800 között Nagy Ferenc veszprémi kanonok támogatásával barokk stílusban helyreállították és kibővítették a katolikus templomot, melynek szentélyét és kegyúri oratóriumait Franz Xaver Bucher freskói (1799) díszítik. A fő- és mellékoltárak, a szószék és a padok copf stílusúak.

A helység 1847 elején mint mezőváros országos és hetivásárok tartására lett jogosult. Gazdasági fejlettségére és földrajzi központi szerepére hivatkozva következetes erőfeszítéseket tett azért, hogy a vármegye által javasolt Karád helyett Tab legyen a járási székhely. A települést 1871-ben a járási székhelyek közé sorolták. A századforduló ipari, kereskedelmi fejlődése, valamint a közigazgatási növekvő igénye tette lehetővé Zuckermandel Jakabnak, hogy nyomdát alapítson. Pallós Ignác – aki az 1906. október 23-án megnyitott Mocsolád-Tab-Siófok HÉV fő építője is volt – 1908-ban a vasútállomás szomszédságában modern gőztégla- és cserépgyárat hozott létre, amely Tab és környékének szabad munkaerejét tavasztól őszig foglalkoztatta. Termékeiből ausztriai és kelet-európai exportra is jutott. Vesztergál Lajos Tab és Vidéke címmel, 1909-ben lapot indított. 1913 februárjában az Otthon Kávéházban megkezdte vetítéseit a mozi. Megalakult a hitelszövetkezet. Egy évvel később, 1914-ben létrejött a tabi sportegyesület.

20. század szerkesztés

Az első és a második világháború súlyos emberveszteséget okozott. Az I. világháborúba Tabról 754 munkaképes férfit vonultattak be katonának. Ennek is következménye lett, hogy sok kisgazdaság fizetésképtelenné vált, tönkrement.
A háború után került Tabra a Szociális Missziótársulat. Apácák vezetésével a hit- és erkölcsoktatás mellett (ősztől tavaszig) az ifjúság és a felnőtt nőlakosság részére kézimunka-, háztartásvezetési és betegápolási tanfolyamokat szerveztek. A társulat helyébe 1928-ban a Népművelő Testvérek Társasága lépett, akik az óvoda és a népház építésére szereztek támogatást. Népapostol címmel, 1930-ban folyóirat indult, amely 1933-ig jelent meg. A két világháború között (bár kulturális intézménye nem volt a településnek) jelentős volt a közművelődési élet. A felekezeti elemi oktatás három intézményben folyt: a katolikus, az evangélikus és a zsidó iskolában.

A II. világháború első tabi következménye volt 670 zsidó lakos tevékenységének korlátozása. Lengyelország leigázását követően nagyszámú lengyel menekült érkezett Tabra, akiket a lakosság szívesen fogadott, sokakat bújtatott. 1944 májusában gettót létesítettek a térség zsidó lakosságának. Az 57. szovjet gárda lövészhadtest 1944. december 2-án érte el a települést.

Az 1950-es évek elején, a tanácsok létrejöttével a Tabi járás területe is megváltozott. Siófok járási székhelyként Somogy megyéhez került, Tab pedig Tolnából és a megszűnt igali járásból kapott falvakat, ezzel egészítve ki járása területét. Tab 1984. január 1-jei hatállyal városi jogú nagyközséggé vált, majd 1989. március 1-jével városi rangra emelkedett. 1994-től 2014-ig a Tabi kistérség székhelye volt, 2013-tól az újjáalakult Tabi járásé.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Farkas István (független)[3]
  • 1994–1998: Farkas István (független)[4]
  • 1998–2002: Farkas István (független)[5]
  • 2002–2006: Schmidt Jenő (független)[6]
  • 2006–2008: Schmidt Jenő (független)[7]
  • 2008–2010: Schmidt Jenő (Fidesz)[8]
  • 2010–2014: Schmidt Jenő (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Schmidt Jenő (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Schmidt Jenő (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2008. május 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az addigi városvezetőnek megszűnt a polgármesteri pozíciója, a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt.[11] Schmidt Jenő polgármesteri tisztsége 2008. január 9-én szűnt meg, a polgármesterek jogállásáról szóló törvény szerint, egy rágalmazási ügy kapcsán meghozott bírósági ítélet alapján.[12] A választáson ennek ellenére elindulhatott, és egyedüli jelöltként meg is nyerte azt.[8]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4430
4446
4286
4171
4116
4131
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 0,9% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,6%, evangélikus 7,7%, református 6,8%, felekezet nélküli 10% (31% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei szerkesztés

  • Tabon található Nagy Ferenc fafaragó[14] és Erényi Alajos festő galériája.
  • Híres a tabi római katolikus templom falfreskójáról, amelyet Franz Xaver Bucher festett. Szintén ebben a templomban található a magyar Szent Korona élethű mása, melyet Erényi Alajos művész készített, akinek egy festménye a Vatikánban is megtalálható. A Takács Lajos apátplébános által készített szobrok díszítik a templomkertet. 2007. június 10-én (a tabi búcsú napján, az ez évi Úrnapján) nyitották meg újra a befalazott kriptát.
  • Welsersheimb-kastély (ma szociális otthon működik benne)[15]
  •  
    Nagy Ferenc Galéria
  •  
    Nagy Ferenc faragása
  •  
    A Welsersheimb-kastély
  •  
    A Welsersheimb-kastély

Iskolák szerkesztés

Testvértelepülései szerkesztés

Itt született szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. ↑ a b Tab települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. május 18. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  9. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  10. ↑ Tab települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  12. ↑ Ismét Schmidt Jenő Tab polgármestere (magyar nyelven) (html). Bama.hu, 2008. május 19. [2020. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  13. ↑ Tab Helységnévtár
  14. ↑ A Nagy Ferenc Galéria. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)
  15. ↑ A kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)
  16. ↑ Szent István lovas szobra. Köztérkép. (Hozzáférés: 2015. augusztus 28.)
  17. ↑ A város honlapja – testvérvárosok. (Hozzáférés: 2013. november 5.)
  18. ↑ (2016. június 3.) „Samuel Miklos Stern” (eszperantó nyelven). Vikipedio.  

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tab&oldid=26293026”