Tai Kan-Va Dzsiten

A Tai Kan-Va Dzsiten (大漢和辞典, „A nagy japán szótár”) japán kandzsiszótár, amelyet Tecudzsi Morohasi állított össze. Különösen figyelemre méltó a szótár mérete és részletessége, Morohasi szótára több mint 50 000 karaktert és 530 000 összetett szót tartalmaz. Haruho Sihare szerint: „Ez az a szótár, amely magában foglalja az összes kínai írásjelet, és ezáltal ez a világ legnagyobb szótárává teszi.”

Története

Tecudzsi Morohasi akkor kapta az első inspirációját a szótár megírásához, amikor 1917-ben Kínába utazott kínaiul tanulni. Amikor szavakat keresett a a korabeli legnagyobb kínai szótárakban, akadályokba ütközött, a Káisí Dzsidíánban fellelhetőek voltak a kandzsik, mondatszerkezetek viszont nem voltak benne, a Phüjonfuban (诶问腹板) voltak mondatszerkezetek, viszont nem volt hozzá magyarázat, a Dzsoungua Da Dzidiant pedig csak akkor publikálták. Morohasi önéletrajzában olvashatjuk hogy „a tanulásra szánt idejének háromnegyedét azzal töltötte, hogy a jelek és mondatszerkezetek jelentését kereste”. Úgy érezte, ez az időpocsékolás elkerülhető lenne, ha létezne egy olyan szótár, amely tartalmazná a jeleket és ahhoz tartozó különféle meghatározásokat. Amikor visszatért Japánba, már több mint 20 jegyzetfüzete tele volt írva kínai szavakkal és magyarázatokkal.

1925-ben Ippei Szuzuki, a Tájsukán kiadó elnöke megkérte Morohasit, szerkesszen egy addig soha nem látott méretű kandzsiszótárt. Annak érdekében, hogy kinyomtathassa ezt az óriási könyvet, rengeteg ritka karaktert kellett létrehozni, mert ezek nem léteztek. Az első kötet 1943-ban jelent meg, azonban az 1945-ös tokiói bombázás elpusztította a különleges nyomólemezeket és betűtípusokat. A háború után Morohasi és szerkesztőtársai rekonstruálták a szótárt a próbanyomatok alapján. Mivel nagy hiány volt a szakképzett mesterekből, Szuzuki meggyőzte Mokicsi Isit, hogy alkossák újra a szűkséges betűtípusokat. Az első kiadás 1955-ben, a végleges pedig 1960-ban jelent meg.

Morohasi 1957-ben elnyerte az „Order of the Chrysanthemum” nevű díjat, hozzájárulásáért a sinológiához és lexikológiához.

Az első kiadás

Az eredeti (1955-1960) Tai Kan-Va Dzsiten összesen 13 kötetből áll, 13 757 oldal, 49 964 karakterbejegyzés és több mint 370 000 szó és kifejezés található benne. Ez a teljes terjedelmű szótár, gyakran nevezik „Morohasi”-nak, a klasszikus kínai és irodalmi kínai szókincsre összpontosít. Enciklopédikus információkat nyújt a költészetről, könyvcímekről, történelmi személyiségekről, helynevekről, buddhista kifejezésekről, sőt modern kifejezésekről is.. A Tai Kan-Va Dzsiten a kínai nyelv olvasására szolgál, nem tartalmazza a Meidzsi-kor óta létrehozott japán szavakat.

Kiegészítő kötetek

Tecuji Morohashi halála óta, aki 1982-ben halt meg 99 évesen, a Tájsukán kiadó a Tai Kan-Va Dzsitent kibővítette, pontosította, ez azt eredményezte, hogy megjelent a 14. és 15. kötet is. A szókincsindex (Goi sakuin) lehetővé teszi a szavak keresését a kiejtésük alapján a modern kana helyesírás szerint, az 1–13. kötetben használt történelmi rendszer helyett. Ez az index átfogóan sorolja fel az összetett szavakat, amelyek a fő szótárban szerepelnek, köztük kifejezéseket, mondatokat, négykarakteres kifejező szóösszetételeket stb. A 2000-es Hokant kiegészíti a 800 fő karakter és mintegy 33 000 új szó, az olvasmányokhoz szükséges írásjelek és eltérő karakterek. Az utolsó kötet tartalmaz még négyféle indexet. Ez a kiegészítés a standard modern kanát használja, de a történelmi megfelelőket is megadja.

Egyéb kiadások

A Zhongwen Da Cidianra (1962–1968) néha úgy hivatkoznak, mint a „kínai Morohasi”, mert hasonló szerkezetű, mint a Tai Kan-Va Dzsiten, és egyike volt a legátfogóbb kínai szótáraknak egészen 1993-ig.

1982-ben Tájsukán kiadta egy rövidített, „családi” verzióját a Tai Kan-Va Dzsitennek. A négy kötetből álló Ko Kan-Wa Jiten (Átfogó kínai–japán szótár) 20 769 karaktert és 120 000 szót tartalmaz. Ehhez hozzáad korai jóslócsont-írással és bronz-írással kapcsolatos példákat, valamint hipotetikus ó-kínai etimológiákat és szócsaládokat javasol.

Kida Jun’ichiro 1986-ban írt egy japán könyvet a Tai Kan-Va Dzsitenről, és szerkesztett egy másikat a szótárírókról, amelyben Morohasi hozzájárulását és Ishi karakteralkotásait tárgyalja.

2018-ban Tájsukán kiadta a Tai Kan-Va Dzsiten elektronikus verzióját Windows alá.

Irodalom

• Kamata Tadashi 鎌田正, and Yoneyama Toratarō 米山寅太郎, eds. Dai kanwa Jiten hokan 大漢和辞典補巻 ("Supplemental Volume to the Dai Kan-Wa Jiten). 2000. Tokyo: Taishukan. (in Japanese)
• Kida Jun'ichirō 紀田順一郎. Dai Kan-Wa Jiten o yomu 大漢和辞典を読む ("On Reading the Dai Kan-Wa Jiten"). 1986. Tokyo: Taishukan. (in Japanese)
• Kida Jun'ichirō, ed. Nihongo Daihakubutsukan – Akuma no moji to tatakatta hito-bito 日本語大博物館—悪魔の文字と闘った人々 ("Museum of Japanese – the people who battled the devil's characters"). 1994. Tokyo: Just System ジャストシステム. ISBN 4-88309-046-9 (in Japanese)
• Morohashi Tetsuji 諸橋轍次, chief ed. Dai Kan-Wa Jiten 大漢和辞典 ("Comprehensive Chinese–Japanese Dictionary"). 13 vols. 1955–1960. Revised and enlarged ed. 1984–1986. Tokyo: Taishukan. (in Japanese)
• Morohashi Tetsuji, Kamata Tadashi, and Yoneyama Toratarō, eds. Kō Kan-Wa Jiten 広漢和辞典 ("Extensive Chinese–Japanese Dictionary"). 4 vols. 1982. Tokyo: Taishukan. (in Japanese)
• Shirane, Haruo. "Bibliography for Research in Japanese Literature." 2003. New York: Columbia University.
• Tōyō Gakujutsu Kenkyujo 東洋学術研究所, eds. Dai kanwa Jiten: goi sakuin 大漢和辞典語彙索引 ("Vocabulary Index to the Dai Kan-Wa Jiten"). 1990. Tokyo: Taishukan. (in Japanese)
• Wilkinson, Endymion. Chinese History: a manual. Revised and enlarged ed. 2000. Cambridge: Harvard University Asia Center. ISBN 0-674-00249-0

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dai Kan-Wa Jiten című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• Kang-hszi ce-tien