Takács Nándor

	Takács Nándor
Született	1927. január 15.; Rábacsanak
Elhunyt	2016. július 11. (89 évesen); Székesfehérvár
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katolikus pap; katolikus püspök;
Tisztsége	segédpüspök (1988. december 23. – ); címzetes püspök (1988. december 23. – ); székesfehérvári katolikus püspök (1991. szeptember 13. – 2003. április 4.);
Halál oka	tüdőgyulladás
Sírhelye	Szent István-székesegyház
	székesfehérvári püspök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Szerzetesrend	sarutlan karmeliták
Szerzetesi fogadalom	1948. január 16. ; Keszthely
Pappá szentelés	1951. október 28.
Püspökké szentelés	1989. február 11. ; Esztergom, Esztergomi bazilika
Szentelők	Paskai László (főszentelő); Dankó László (társszentelő); Seregély István (társszentelő);
Hivatal	székesfehérvári segédpüspök
Hivatali idő	1988–1989
Hivatal	székesfehérvári koadjutor püspök
Hivatali idő	1989–1991
Hivatal	székesfehérvári püspök
Hivatali idő	1991–2003
Elődje	Szakos Gyula
Utódja	Spányi Antal
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Nándor témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Takács Nándor Jusztin (Rábacsanak, 1927. január 15. – Székesfehérvár, 2016. július 11.)^[2] magyar karmelita szerzetes, székesfehérvári katolikus püspök. 1988 és 1989 között a Székesfehérvári egyházmegye segédpüspöke, majd 1989 és 1991 között koadjutor püspöke, 1991-től 2003-as lemondásáig pedig megyés püspök.^[3]^[4]^[5]

Pályafutása szerkesztés

1938. augusztus 4-én kezdte meg tanulmányait Keszthelyen a premontrei gimnáziumban, majd felvételt nyert a keszthelyi karmelita kiskollégiumba. 1942. július 19-én belépett a karmelita rendbe; 1943. július 20-án tette le első fogadalmát.^[4] Ez után beöltözött kispap volt, és 1945 júniusáig Győrben tartózkodott. 1947. május 27-én érettségizett; egy építőtáborban az atyapusztai (Pápakovácsi külterülete) remetekolostor építkezésén dolgozott.

1947-ben kezdte meg a teológiai tanulmányait; az 1–3. évet a karmeliták keszthelyi teológiai főiskoláján végezte. Az örökfogadalmat 1948. január 16-án tette le Keszthelyen.^[4]^[5] 1950-ben a rend működési engedélyét megvonta az állam;^[5] augusztus közepétől újból Győrben élt. Szeptember 12-től a budapesti Központi Szemináriumban tanult, mint a Győri egyházmegye növendéke; itt végezte a teológja 4–6. évfolyamát. 1951. október 28-án szentelték pappá. 1954-ben^[4]^[5] magna cum laude letette a doktori vizsgáját.

1951-ben Gyöngyösön lett kántor, orgonista. 1954–1959 között egyházzenei tanulmányokat folytatott és a központi szeminárium karvezetője^[4]^[5] és énektanára volt.^[5] 1956 után, 1957-től a Magyar Rádióban megkezdődtek az úgynevezett „katolikus félóra” közvetítések vasárnap reggelente Takács atya közreműködésével; 1959. március elejéig 31 adást készített el. Ezzel egyidejűleg a Központi Papnevelő Intézet prefektusa volt.^[4]

1959 februárjában az Állami Egyházügyi Hivatal a kispapok békegyűlésekről való távolmaradása miatt eltávolította a központi szemináriumból^[4]^[5] (a kispapok és tanárok nagy részével együtt),^[5] és március 1-jétől fölmentették a prefektusi és énektanári-kórusvezetői szolgálat alól. 1959–1973 között el volt tiltva a papi működéstől. Ez idő alatt először Erzsébetvárosban a Rózsák terén volt karnagy, majd júniustól a gyöngyösi Szent Bertalan-főegyházban kántor, karnagy (5 és fél évig); ezt követően a Szent Urbán-templomban szolgált, felújította a templomot és gyermekkórust vezetett. 1964. december 16-án Dömsödre költözött, ahol kántor-tisztelendőként működött. 1966 augusztusától Csornán a Jézus Szíve-templom kántor-karnagya, emellett az egyházközségi temető gondnoka is volt: parcellázta, többféle katasztert készített (időpont, névsor, és helyrajz szerint) és rendezte a temetőt. A plébánián található halottak anyakönyvében felfedezte az akkori premontrei prépost (Burány Gergely) bejegyzését kilenc ember kötél általi haláláról 1919 végén. Újjászervezte a templom énekkarát. A fiatal káplánokkal megalapította az úgynevezett kegyes atyák névsorát. Ezt követően 1968-tól Budapest-Albertfalván volt kántor,^[4]^[5] és vezette az albertfalvai énekkart. 1971-ben jubileumi ünnepséget szervezett Szent István ezeréves évfordulójának megünneplésére, és a Szent István által alapított tíz egyházmegyéből is meghívott egy-egy személyt az albertfalvi templomba. Bibliaismereti versenyt rendezett, Szent Pál életútja és tanítása címmel szentírás-magyarázatot tartott felnőtteknek.

1973. március 25-i keltezéssel reaktiválták. Április 1-jei hatállyal a mosonmagyaróvári plébánián lett kinevezett káplán, később 1978. szeptember 1-jétől Tatabánya-Alsógallán plébános, ahol énekkart is vezetett. 1986 augusztusától a győri kispapok lelki igazgatója (a győri szeminárium spirituálisa) és dogmatika tanára.^[4]^[5] Papi és kántori tevékenysége mellett mindig sokat tett szolgálati helyein a helyi zenei kultúra fellendítéséért.

Püspöki pályafutása szerkesztés

1988. december 30-án II. János Pál pápa carcabiai címzetes püspökké és székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki. 1989. február 11-én szentelték püspökké Esztergomban.^[4]^[5] Jelmondata: „Krisztus szeretetével és Mária hűségével” („Caritate Christi, fidalitate Mariae”).

1990-től koadjutor püspök, 1991-től megyéspüspök.^[5] A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciában a Karitász ügyeinek volt képviselője. A magyarországi egyházi zene központi szervezete, az Országos Magyar Cecília Egyesület püspök-elnökeként (1990–2004) a liturgikus zene ügyének volt felelőse.^[4]

Felépítette a Szent Gellért Tanulmányi Házat. Az egyházmegyéjében újra indultak egyházi iskolák, óvodák, általános és középiskolák, sőt, Zsámbékon főiskola is indult.^[5] Új templomok épültek Százhalombattán, Oroszlányban, Dunaújvárosban.^[5] Egyházmegyei zsinatot hívott össze, melyet 1997. június 24-én, Keresztelő Szent János napján nyitottak meg, és június 28-ig tartott.^[4]^[5] A zsinat határozatait 1998. augusztus 15-én, Mennybe Felvett Szűzanyának ünnepén hirdette ki. 2000-ben segítséget nyújtott az egyetlen magyarországi passió (Budaörsi Passió) létrejöttében.

2003-ban (76 éves korában) benyújtotta lemondási kérelmét a Szentatyának.^[4]^[5] Ennek elfogadása után nyugdíjas éveit a székesfehérvári Országos Papi Otthonban töltötte.^[5]

2016. július 11-én, szentségekkel ellátva hunyt el életének 89. évében; július 27-én a székesfehérvári Szent István-székesegyház altemplomában helyezték örök nyugalomra.^[5]

Művei szerkesztés

Néhány a zenei szerzeményeiből: „Az elsőt a fájdalmas Szűzanyához, a másik a húsvéti örömteli Szűzanyához, Stabat Mater, Regina coeli.”

Szerkesztett magyar vesperást. Szervezett koncerteket, áhítatokat, zarándoklatokat.

Kisbojtárból főpásztor. Szerdahelyi Csongor beszélgetése Takács Nándor nyugalmazott megyéspüspökkel; Szent István Társulat, Bp., 2008 (Pásztorok)
Laetare – gaudere. A XXI. sz. apostolutódja. Dr. Takács Nándor J. OCD. nyugalmazott megyéspüspök homíliái; Takács Nándor Jusztin, Székesfehérvár, 2016