Tanhá

(Tanha szócikkből átirányítva)

A tanhá (páli: tanhá; szanszkrit: trisna) buddhista fogalom, amelynek szó szerinti jelentése "szomjúság" és leggyakrabban úgy fordítják, hogy sóvárgás, létszomj vagy vágy. A buddhizmusban a tanhá a kellemes élmények utáni sóvárgás, a kellemetlen élményektől való megszabadulás utáni vágy és az arra való törekvés, hogy a semleges élmények és érzések ne romoljanak el. A buddhista hagyományokban a tanhá a vágyak önző típusa, amelynek okozója a tévely (vagy nem törődés). Ez a fajta vágy nem tartozik az üdvös vágyak közé, mint például az, hogy mások javára tegyen valaki, vagy kövesse a buddhista ösvényt. Buddha legelső tanításaiban – amelyek a négy nemes igazságról szóltak – a Buddha a dukkha (szenvedés, aggodalom, elégedetlenség) legfőbb okának tartja a tanhát. A tanhá ezen felül nyolcadik a függő keletkezés tizenkét oksági láncszeme közül.

Tanhá
(Fordításai és hagyományos megfelelői)
magyar(lét)szomj, sóvárgás, vágy
angolthirst, craving, desire
páli
(IAST:) taṇhā
szanszkritतृष्णा
(IAST:) tṛ́ṣṇā
burmaiတဏှ
(MLC:) tən̥à
kínaitānài
(egyszerűsített:) 贪爱
(hagyományos:) 貪愛
japánkatsu ai
(kandzsi:) 渇愛
khmerតណ្ហា
(UNGEGN:) tânha
koreaigal-ae
szingalézතණ්හාව,තෘෂ්ණාව
tibetiསྲེད་པ
(Wylie:) sred pa
thaiตัณหา
(RTGS:) tan-hăː
vietnámiái

szójegyzékjegyzettárgymutató
  A 12 nidána:  
Tévelygés
Késztetések
Tudatosság
Név és forma
Hat érzékszerv
Kapcsolódás
Érzés
Sóvárgás
Ragaszkodás
Létesülés
Születés
Öregkor / halál
 

Típusai szerkesztés

A Buddha háromféle tanhát különböztetett meg:[1][2][3][4][5]

  • Káma-tanhá (érzékszervi-sóvárgás): a kellemes érzést keltő érzékszervi tárgyak utáni sóvárgás, azaz az érzéki örömök utáni vágy.
  • Bhava-tanhá (létszomj): a létezés utáni sóvárgás, az élményszerzés vágya. Ebbe beletartozik az a vágy hogy szilárdak legyünk, valakik, akinek van múltja és jövője[6], valamint a vágy mások felé kerekedjünk.
  • Vibhava-tanhá (nem lét utáni sóvárgás): vágy, hogy ne tapasztaljuk a világot, és semmivé váljunk; a fájdalmas élményektől való megszabadulás vágya.

Minőségei szerkesztés

Nem akaratlagos szerkesztés

Csogyam Trungpa kortárs buddhista tanító a nem akaratlagos tanhá minőségéről:[7]

„[A sóvárgás] olyan, mint amikor valaki rendkívül éhes. Ilyenkor ez a személy nem arra gondol, hogy megegye az ételt, megrágja és lenyelje, hanem arra, hogy az étel jusson a gyomrába. Teljesen egyszerűen, minden megeröltetés nélkül jusson belé... Ebben az fajta sóvárgás nem az amiről a fogyi klubban beszélnek, hanem egy őszinte sóvárgás. Ez egyszerűen csak megtörténik. Szó szerint ilyenkor ezeket a szavakat szokás használni: "Nem tudom, hogy mi történt, egyszerűen csak megtettem. Ez történt velem. Mindig ez történik velem." ... Ez egy spontán sóvárgás, nem szándékos. Ezen a szinten az intellektus nem játszik semmilyen szerepet.”

Kétpólusú szerkesztés

A tanhá vonatkozik arra a vágyra, amely meg szeretne szerezni valamit és arra is, amely meg szeretne szabadulni valamitől.

Ron Leifer így magyarázza ezt:[8]

„A tanhá kétpolusú – felosztható kapzsiságra és gyűlöletre, avagy szenvedélyre és agresszióra. Egyfelől van a vágy, hogy valamit megszerezzünk, átéljük, magunkévá tegyük és van a másik vágy, hogy valamit elkerüljünk, távol tartsuk magunktól, elpusztítsuk, külön válasszuk tőle magunkat. Ha ezt a két pólust vágynak és undornak nevezzük, tisztább lesz a kép, hogy ezek a tanhá két pólusát jelentik – a birtoklás és a megszabadulás vágya.”

Kielégíthetetlen, olthatatlan, függőséget okozó szerkesztés

A bhavacsakra szimbolikus ábrázolásán a tanhát egy csoport söröző és bulizó emberrel ábrázolják. Minél többet isznak, úgy nő a sóvárgásuk.[2][3]

Ron Leifer erről a következőket írja:[9]

„A vágy [például a tanhá] szenvedést okoz a saját természeténél fogva, mivel eredendően kielégíthetetlen. A vágy megfosztást jelent. Akarni valamit az jelenti, hogy valami hiányzik. Nem olyan dolgokat akarunk, amink van, csak olyan dolgokat, amink nincs. A víz utáni vágy a szomjúság, amely víz hiányában lép fel. Az éhség az étel hiánya. A vágy azt jelenti, hogy nincs nekünk, frusztráltak vagyunk, szenvedünk. A sóvárgás a szenvedés. Ennek felismerése rendkívül fontos lenne, mégsem ismerjük el...”

A buddhista tanítások szerint a függésben lévő dolgok utáni vágyakozás kielégíthetetlen, amiatt mert azok természete nem végtelen. Ezt hangsúlyozzák az állandótlanság buddhista tanításai.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Walpola Sri Rahula (2007). Kindel Locations 791-809.
  2. a b Dalai Lama (1992), p. 21. (from the introduction by Jeffry Hopkins)
  3. a b Sonam Rinchen (2006), p. 11.
  4. Ajahn Sucitto (2010), Kindle Location 943-946
  5. Leifer (1997), p. 98.
  6. Ajahn Sucitto 2010, Kindle loc. 966-979.
  7. Chogyam Trungpa (1972), p. 7.
  8. Leifer (1997), p. 96.
  9. Leifer (1997), p. 94.

Források szerkesztés

  • Ajahn Sucitto (2010). Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching. Shambhala.
  • Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Pubs. ISBN 0-86171-331-1.
  • Chogyam Trungpa (1972). "Karma and Rebirth: The Twelve Nidanas – Chogyam Trungpa Rinpoche." Karma és a tizenkét nidána, a sambhala iskola tanulmányai. Vajradhatu Publications.
  • Dalai Láma – Kedvesség, tisztaság és belátás, 2013, Snow Lion, Kindle Edition
  • Dalai Láma – A négy nemes igazság, 1998, Thorsons
  • Dalai Lama, Az élet értelme, 1992, Hopkins Jeffrey, Wisdom
  • Gethin, Rupert – Foundations of Buddhism, 1998, Oxford University Press
  • Goldstein, Joseph – Mindfulness: A Practical Guide to Awakening, 2013, Sounds True, Kindle Edition
  • Goleman, Daniel – Destructive Emotions: A Scientific Dialogue with the Dalai Lama, 2009, Bantam
  • Harvey, Peter – An Introduction to Buddhism, 2013, Cambridge University Press
  • Leifer, Ron – The Happiness Project, 1997, Snow Lion
  • Mingyur Rinpoche, The Joy of Living: Unlocking the Secret and Science of Happiness, 2007, Harmony Kindle Edition
  • Monier-Williams, Monier (1899, 1964). A Sanskrit-English Dictionary. London: Oxford University Press. ISBN 0-19-864308-X. – olvasva: 2008-06-16, "Kölni Egyetem" – http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/index.php?sfx=pdf.
  • P. A. Payutto Buddhist Economics, A Middle Way for the Market Place, 2. fejezet
  • Ranjung Yeshe Wiki – Dharma szótár. http://rywiki.tsadra.org/index.php/sred_pa (sred pa a tanhá tibeti megfelelője)
  • Rhys Davids, T.W. & William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Páli Szöveg Társaság. olvasva: 2008-06-12 – "Chicago-i Egyetem" – http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
  • Saddhatissa, H. (ford.) (1998). The Sutta-Nipāta. London: RoutledgeCurzon Press. ISBN 0-7007-0181-8.
  • Smith, Huston és Novak, Philip – Buddhism: A Concise Introduction, 2009, HarperOne, Kindle Edition
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Maha-nidana Sutta: The Great Causes Discourse (DN 15). olvasva: 2008-01-04 – "Access to Insight" – http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.15.0.than.html.
  • Walpola Sri Rahula (2007). What the Buddha Taught. Grove Press. Kindel Edition.
  • Walshe, Maurice (ford.) (1995). The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Digha Nikaya. Boston: Wisdom Pubs. ISBN 0-86171-103-3.

További olvasmányok szerkesztés

  • Archie J. Bahm – Philosophy of the Buddha, Asian Humanities Press. Berkeley, CA: 1993. ISBN 0-87573-025-6.
    • Az 5. fejezet a sóvárgásról szól és elmagyarázza a különbséget a taṇhā és a csanda között.
  • Robert Morrison – "Nietzsche and Buddhism: A Study in Nihilism and Ironic Affinities", Oxford University Press, 1998.

Külső hivatkozások szerkesztés