Tarajosorrú csörgőkígyó

hüllőfaj

A tarajosorrú csörgőkígyó (Crotalus willardi) a viperafélék családjába tartozó, kis termetű mérgeskígyófaj. Mexikó középső és északi részén, valamint az Egyesült Államok délnyugati határvidékén él.

Tarajosorrú csörgőkígyó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Viperafélék (Viperidae)
Nem: Crotalus
Tudományos név
Crotalus willardi
Meek, 1905
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tarajosorrú csörgőkígyó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tarajosorrú csörgőkígyó témájú médiaállományokat és Tarajosorrú csörgőkígyó témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

 
Feje a jellegzetesen pisze orrával

A tarajosorrú csörgőkígyó igen kis termetű, többnyire nem sokkal hosszabbak 40 cm-nél, de az eddigi legnagyobb példány sem haladta meg a 67 cm-t. A faj jellegzetessége "pisze" orra, felfelé irányuló pikkelyei jól látható tarajt formálnak az orra fölött. Öt alfajának színezete eltérő lehet. Színe világos vagy sötétebb barna (vörösbarna, narancsbarna, rozsdaszínű vagy halványbarna is lehet) amit keskeny, sötét peremű, fehér vagy világosbarna keresztcsíkok díszítenek, de ezek egészen halványak is lehetnek. Az arizonai alfaj fejének oldalán és állán feltűnő fehér-vörösbarna hosszanti csíkozás látható. Az új-mexikói alfajnál hasonló mintázat nem figyelhető meg. Hasa szürkével vagy vörösbarnával pettyezett fehéres vagy krémszínű. Pupillája függőleges ovális alakú. Háti pikkelyein hosszanti taraj húzódik. Nyaka keskeny, feje viszont széles és háromszögletű. A fiatal példányok farka sötétszürke vagy világossárga lehet, amit a zsákmányul fogyasztott gyíkok odacsalogatására használnak.

Elterjedése szerkesztés

Mexikó középső-északnyugati részén (a Nyugati-Sierra Madre-hegységben, Sonora, Nyugat-Chihuahua, Dél-Durango, Nyugat-Zacatecas államokban) és az Egyesült Államok Arizona és Új-Mexikó államainak mexikói határvidékén honos. Hegyvidéki faj, általában 1400–2800 m között található meg.

Az új-mexikói alfaj az Animas-, Peloncillo- és Sierra de San Luis hegységekben él.

Az arizonai alfaj az állam Huachuca, Patagonia, Santa Rita és Whetstone hegyein honos, Mexikóban pedig a Sierra de los Ojos, a Sierra de Cananea és a Sierra Azul hegységekben.

Életmódja szerkesztés

 
Arizonai alfaja

A tarajosorrú csörgőkígyó a magas fekvésű fenyő-, tölgy- vagy tölgyes-borókás erdők lakója. Többnyire nappal aktív, de nyáron vagy alacsonyabb fekvésű helyeken alkonyatkor vagy este is vadászhat. Főleg a talajon mozog, néha felkapaszkodhat kidőlt fatörzsekre, sziklákra, esetleg az alacsony növényekre. A telet hibernált állapotban átalussza. Elsősorban gyíkokkal, egerekkel, nagyobb rovarokkal (százlábúakkal) táplálkozik, ritkábban egy-egy madarat vagy skorpiót is elejt.

Párzási ideje nyáron van. A hímek ilyenkor megküzdenek a nőstényekért, felemelt fejükkel próbálják az ellenfelet a földre szorítani. Elevenszülők, a 2-9 utód a következő nyáron jön a világra. Az újszülött kígyók 15–20 cm-esek.

A többi csörgőkígyóhoz hasonlóan mérgeskígyó. Nem agresszív, az embert többnyire csak akkor marja meg ha megfogják vagy rálépnek. Mérge az emberre nem különösebben veszélyes és csak kis mennyiségben lövelli áldozatába.

Alfajai szerkesztés

Tudományos név Leíró Magyar név Elterjedés
Crotalus willardi amabilis Anderson, 1962 Del Nido-i tarajosorrú csörgőkígyó Mexikó: Chihuahua állam középső és északi része
Crotalus willardi meridionalis Klauber, 1949 Déli tarajosorrú csörgőkígyó Mexikó: Dél-Durango, Délnyugat-Zacatecas
Crotalus willardi obscurus Harris & Simmons, 1974 Új-mexikói tarajosorrú csörgőkígyó Arizona és Új-Mexikó mexikói határvidéke; Chihuahua és Sonora amerikai határvidéke
Crotalus willardi silus Klauber, 1949 Chihuahuai tarajosorrú csörgőkígyó Nyugat-Chihuahua, Kelet-Sonora
Crotalus willardi willardi Meek, 1905 Arizonai tarajosorrú csörgőkígyó Délkelet-Arizona, Észak-Sonora

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

A tarajosorrú csörgőkígyó mint nagy területen elterjedt, viszonylag stabil létszámú faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett státusszal szerepel. Mind Mexikóban, mind az Egyesült Államokban védett.

Források szerkesztés