Wikipédia

Tarsoly

táska, tarisznya, erszény, dísztáska

A tarsoly eredetileg széles táska, tarisznya vagy erszény volt.[1] A későbbiekben a magyar huszárok öltözékéhez tartozott dísztáska elnevezése lett. A tarsoly derékra övezett szíjazatról térdhajlásig fityegett alá (a szablyával együtt). Eredetileg pénz, élelmiszer, azaz víz és étel, illetve lőszerek hordására szolgált. Külföldön is elterjedt, főként a huszárságnál.

Tarsoly
Hagyományőrző ötvösmester, honfoglaló magyar tarsolylemezt készít. Makó közelében.
Ez a szócikk az oldaltáskáról szól. Hasonló címmel lásd még: Tarsoly (egyértelműsítő lap).

A honfoglalás korában szerkesztés

A magyar honfoglaló lovasok a szablyát, a készenléti íjtegezt és a nyíltartó tegezt (puzdra), a tarsollyal együtt az övükön felfüggesztve az oldalukon hordták. "Már korábban kialakult a honfoglalók művészetének sajátos egységes stílusa, miként a különböző törzsek is szövetségben egyesültek. Ez a stílus mindegyik elődjétől meg is különbözteti a magyarság korai művészetét. A jellegzetesen magyar, méltóságot jelző tarsolyok díszítésmódja szépen példázza a sokféleség és az egység együttes megvalósítását. A különálló veretekkel fedett bőrtarsoly (pl. Újfehértó-Micskepusztáról, Budapest-Farkasrétről) ornamentális rendszere az egész tarsolyt borító tarsolylemezek némelyikén (pl. Félegyháza, Szolnok-Strázsahalom) is megjelenik, s alighanem ebből indult ki a központi elrendezésű kompozíció. Más tarsolylemezeket a zárószíjat utánzó sáv oszt két szimmetrikus félre (Eperjeske), egy harmadik típusban pedig a palmetták textilmintára emlékeztető végtelen láncolatba fonódnak össze (Galgóc, Szolyva, Bodrogvécs, Bana). A különféle kompozíciós sémák alkalmazása a Kárpát-medencében a legkülönbözőbb mesterek kezén nagyobb lélegzetű ornamentális kompozíciók összefüggésében jelentek meg. A honfoglalás kori magyar fémművesség stílusát az elődökétől jól felismerhetően megkülönbözteti az ornamens elegáns, éles elhatárolása, a stilizált díszítő elemek megsokszorozására való hajlam, továbbá az állatalakok leegyszerűsített, stilizált, lendületes vonalrajzú sziluett-jellege."[2] A tarsolylemezek gyakran művészi megformálású ötvöstárgyak.

A huszártarsoly leírása szerkesztés

Az övről a tarsoly szíjon csüngött le, s ezt a szíjat is veretekkel díszítették. Ez a szíj egyúttal a tarsoly zárásához is szolgált. A tarsoly szőttes textilből, nemezből, de legtöbbször bőrből készült. A tarsolyban a tűzszerszámokat (apró készségeket, a kovát, taplót és a csiholóacélt) tartották. A magyar honfoglaló lovasok a szablyát, az íjtegezt és a nyíltartó tegezt (puzdra), a tarsollyal együtt az övükön felfüggesztve, oldalukon hordták.

Tarsolyok galériája szerkesztés

  •  
    Porosz huszár tarsolya Nagy Frigyes képével 1763-ból
  •  
    Az 1812-es francia első huszárezred tagjai, tarsolyuk a kardtartó övhöz rögzítve
  •  
    Az 1815-ben elhunyt Jean-Jacques Desvaux de Saint-Maurice tábornok tarsolya, rajta Bonaparte Napóleon koronájával és sasával
  •  
    A cári huszárok 1802 és 1825 között használt tarsolya
  •  
    A brit indiai hadsereg egyik parancsnokának tarsolya, 1867
  •  
    A brit uralkodó ír huszárjainak (8th King's Royal Irish Hussars) 1880-ban használt tarsolya
  •  
    Brit tüzértiszt tarsollyal, 1901
  •  
    Dán huszár-gárdisták tarsolya II. Margit dán királynő jelével, 2012

A tarsolylemez szerkesztés

A tarsolyok nagy részénél a fedelet teljesen befedő tarsolylemez díszítette. Ezeken mutatkozott meg a legszebben a magyar ötvösök leleményessége. A tarsolylemez a honfoglalás kori tarsolyok jellegzetes, fémből, egyedi ötvösmunkával készült fedőlapja.A tarsolylemezzel díszített tarsoly a honfoglaló magyarság jellegzetessége. Feltételezhető, hogy tarsolylemezt közülük is csak a vezető réteg tagjai hordtak, esetleg közülük is csak bizonyos törzshöz tartozók. Ezt támasztja alá, hogy eddig viszonylag kevés, mintegy 43 db tarsolylemez került elő, viszont azonos környékről gyakran több is. A Magyar Nemzeti Múzeum Tarsolylemezek c. időszaki kiállítás anyagában az szerepel, hogy múzeumokba csak 27 tarsolylemez és 13 veretes tarsoly került be.[3]

A 8-10. században a Volgai Bolgárország ellenőrizte az Urál hegység mindkét oldalán, egészen északra vezető kereskedelmi útvonalakat. A finnugor népek által lakott területekre irányuló kereskedelmi expedícióknak lehettek magyar résztvevői is – akik ebben az időben a volgai bolgárok melletti törzsi szálláshelyeken laktak – így kerülhettek a marikhoz, komi-permjákokhoz, hantikhoz „a magyarok által kedvelt tárgyak: tarsolylemezek, tálak (...) (Veszelov-tanyai tarsolylemez, permi tarsolylemez, szalehardi tál)”.[4]

 
A galgóci tarsolylemez rajza
 
A honfoglalók művészetét legszebben a tarsolylemezek mutatják be. Tarsolylemez Eperjeskéről
 
Az 1938-ban, talajjavítási munkálatok közben talált túrkevei ezüst tarsolylemez rajza

Feltárt tarsolyok szerkesztés

Tarsolylemezes és veretes tarsolyok:

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Tájszavai: tasoly, tassoly
  2. ↑ Sulinet
  3. ↑ Tarsolylemezek – a honfoglaló elit kincsei (időszaki kiállítás). (Hozzáférés: 2023. október 5.)
  4. ↑ Sudár 92. o.
  5. ↑ Bodrogszerdahelyi (Révész L.). [2005. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 1.)
  6. ↑ Egy másik kép: „A bodrogszerdahelyi tarsoly helyreállítása.” László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete (1944), 329. o.
  7. ↑ Bugyi-felsőványi tarsolylemez (aranyozott ezüstötvözet)
  8. ↑ Honfoglalás kori tarsolylemezes sírt tártak fel Csomád határában. (Hozzáférés: 2023. október 5.)
  9. ↑ Galgóci tarsolylemez. [2016. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 15.)
  10. ↑ a b c d Révész L.
  11. ↑ Tarsolyveretek, 11. sír. [2016. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
  12. ↑ Tarsolyveretek, 41. sír. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 18.)
  13. ↑ Veretes. [2016. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 28.)
  14. ↑ A veretes bőrtarsoly színes fényképe megtalálható A honfoglalók viselete (2014) c. könyv 163. oldalán.
  15. ↑ Mordvin temető. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 30.)
  16. ↑ Honfoglalás kori tarsolylemezek Pátyon. (Hozzáférés: 2023. október 5.)
  17. ↑ „Halotti félmaszkká átalakított tarsolylemez a Káma vidékéről (Permi Egyetemi Múzeum).”
  18. ↑ Sudár 85. o.
  19. ↑ Veszelov-tanya melletti temetőből (Oroszország). [2005. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 18.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarsoly témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tarsoly&oldid=26549973”