Tavarna
Tavarna (szlovákul: Tovarné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
| Tavarna (Tovarné) | |
 | |
| A templom. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1479 |
| Polgármester | Kvetoslava Mižáková |
| Irányítószám | 094 01 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | VT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 992 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 135 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Terület | 7,71 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 54′ 45″, k. h. 21° 45′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 45″, k. h. 21° 45′ 30″ | |
| Tavarna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tavarna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Varannótól 11 km-re északkeletre, az Ondava bal oldalán fekszik.
Története szerkesztés
A települést 1479-ben „Thavarna” alakban említik először, de Zemplén vármegye monográfiája szerint már 1215-ben is említik.[2] Kezdetben Zemplén várának uradalmához tartozott, így királyi birtok volt. A várhoz tartozó szolgálónépek lakták. A 15. században a homonnai uradalom részeként a Drugethek birtoka lett. 1562-ben az Olchváry, 1598-ban a Barkóczí család szerzett itt birtokot. 1600-ban 15 jobbágyház állt a településen. 1715-ben 9, 1720-ban 6 háztartása adózott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAVARNA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Varannóhoz 1 órányira; dombos határja 3 nyomásbéli, búzát, és gabonát terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Varannón.”[3]
1828-ban 61 házában 462 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tavarna, tót falu, Zemplén vmegyében, Matyasovicz fil. az Ondava mellett: 382 romai, 58 g. kath. lak. Kastély, 744 hold szántóföld, 514 h. szántófölddel, malommal. F. u. Szirmay. Ut. p. Vecse.”[4]
1900-ban 522 lakosa volt.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tavarna, tót kisközség, 86 házzal és 523 lakossal, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású. Saját postája és távírója van, vasúti állomása Homonna vagy Őrmező. Ősrégi község, mely hajdan a zempléni vár tartozéka volt s a vár szekeresei, fuvarosai (tavornici regis) lakták. Már 1215-ben említtetik először. Azután a Drugetheké lett, a kik ott már a XV. század közepe táján birtokosok. 1562-ben Olchváry Györgyöt is némely részeibe iktatják, míg az 1598-iki összeírás Révay Gábort említi birtokosául. Azután a Barkóczyak lettek az urai, később azonban a gróf Szirmayaknak is volt benne részük. Most a gróf Barkóczy Jánostól alapított hitbizományhoz tartozik, melynek gróf Hadik-Barkóczy Endre a haszonélvezője. A Barkóczyak itt kastélyt is építettek, melyet az 1778-iki földrengés romba döntött. A mostani kastélyt 1832-ben gróf Barkóczy János építtette, de két mellékszárnya 1851-ben épült. A kastélyt, mely nagyúri kényelemmel van berendezve, szép park veszi körül. Sok műbecscsel bíró tárgy és családi festmény látható itt s ez utóbbiak a Hadikok és a Barkóczyak kiválóbb alakjait ábrázolják. A község róm. kath. temploma 1749-ben épült.”[2]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 552-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 1076 lakosából 1044 szlovák volt.
2011-ben 1042 lakosából 985 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
