Tejfehér kórócsiga

puhatestűfaj

A tejfehér kórócsiga[1] (Monacha cartusiana) Európában honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.

Tejfehér kórócsiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Helicoidea
Család: Hygromiidae
Alcsalád: Monachainae
Nem: Monacha
Faj: M. cartusiana
Tudományos név
Monacha cartusiana
O. F. Müller, 1774
Szinonimák


Helix cartusiana Müller, 1774

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tejfehér kórócsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tejfehér kórócsiga témájú médiaállományokat és Tejfehér kórócsiga témájú kategóriát.

Külső megjelenése szerkesztés

A csiga házának magassága 6-10, szélessége 9–19 mm, 6 kanyarulatból áll, lapítottan kúpos formájú. Az utolsó kanyarulat erősen kitágul, szájadéka félhold formájú. Köldöke szűk, ajakduzzanata fehér, vöröses peremmel; kívülről is látható. A csigaház színe szaruszín árnyalatú fehér vagy kékesfehér, fényes és áttetsző. Az élő állat köpenyfoltjai jól láthatóak alatta. Az állat halvány sárgásbarna színű, csápjai sötétek lehetnek.

Elterjedése és életmódja szerkesztés

A tejfehér kórócsiga egész Nyugat- és Közép Európában elterjedt, keleten a Baltikum-Krím vonal határolja életterét. Skandináviában Dél-Svédországban és Dániában is előfordul, Dél-Angliába a történelem előtti időkben az ember vitte be.

Kedveli a nyílt területeket, réteket, a napos és száraz bozótosokat. Az ember környezetében kertekben, parkokban, útszéleken, romok között is előfordulhat. 700-1000 méternél magasabban már nem található meg. Táplálékát friss vagy fonnyadó növényi részek teszik ki. 1,2-1,3 mm átmérőjű petéit az ősz elején, szeptember-októberben rakja le, egyszerre 15-20-at; az állat peterakás után nem sokkal elpusztul. A petékből két hét múlva kelnek ki a kiscsigák. Élettartama nem haladja meg a két évet.

Magyarországon nem védett.

Források szerkesztés

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Külső hivatkozások szerkesztés