Temesliget

falu és községközpont Romániában, Temes megyében

Temesliget (románul: Pădureni) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Temesliget (Pădureni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeTemes
KözségTemesliget
Rangközségközpont
Irányítószám307236
SIRUTA-kód157442
Népesség
Népesség2052 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság17 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 35′ 51″, k. h. 21° 13′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 51″, k. h. 21° 13′ 06″
SablonWikidataSegítség
Temesliget egy régi térképen

Fekvése szerkesztés

A Temes közelében Széphely mellett fekvő település.

Története szerkesztés

Liget nevét csak a török hódoltság utáni időktől említették az oklevelek. Korábbi sorsáról nem találhatók adatok, azonban a török idők után már lakott hely volt.

Az 1761-ből való térkép óhitűektől lakott helységként jelölte.

1838-ban 105 3/8 jobbágytelke volt, birtokosa pedig 1848-ig a vallás- és tanulmányi alap volt, a 20. század elején pedig a csáki vallás- és tanulmányi közalapítványi uradalomnak volt itt nagyobb birtoka.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Csáki (1913-ig Csákovai) járásához tartozott.

1910-ben 1822 lakosából 1611 román, 73 cigány, 62 magyar, 66 német volt. Ebből 1191 görögkeleti ortodox, 503 görögkatolikus, 97 római katolikus volt.

Temesligethez tartozott Miratanya is, ahol egy fennmaradt monda szerint a tatárok annyi menekülőt koncoltak fel, hogy lovaik bokáig jártak embervérben.

2004-ben vált ki Széphely községből és szervezték önálló községgé.[1]

Közlekedés szerkesztés

A települést érinti a Temesvár–Alsósztamora-Temesmóra-vasútvonal.

Nevezetességek szerkesztés

  • Görög keleti temploma 1837-ben épült.
  • Görögkatolikus temploma 1846-ban készült el.

Híres szülöttei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Legea nr. 84/2004 pentru înfiinţarea unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)

Források szerkesztés

  • Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.