A Ten Years After egy angol blues-rock formáció, mely fénykorát az 1960-as évek végén illetve az 1970-es évek elején élte.

Ten Years After
Alvin Lee 1975-ben.
Alvin Lee 1975-ben.
Információk
EredetNottingham, Anglia
Alapítva1968
Aktív évek1967- 1974, 1983, 1988-napjainkig
MűfajBlues-rock, blues,
KiadóPolygram, Chrysalis, EMI, CBS
Tagok
Leo Lyons
Chick Churchill
Ric Lee
Joe Gooch
Korábbi tagok
Alvin Lee

A Ten Years After weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ten Years After témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A zenekar frontembere Alvin Lee gitáros - énekes. Első zenekarát 1960-ban alakította meg Atomites néven. Ennek a tagja volt későbbi társa Leo Lyons is. Lee és Leo korábban egy Jaybirds nevű formációban zenélt, amellyel lemezük is megjelent. Megnyerték a csapatnak Chic Curchill billentyűst és felvették a Ten Years After nevet. Egy ideig Hamburgban játszottak, majd hazatérve egy West End-i produkción dolgoztak. Ekkor ismerték meg a zeneakadémista Rick Leet, aki csak névrokona Alvinnek. A windsori fesztiválon mutatkoztak be a nagyközönség előtt, majd állandó fellépői lettek a londoni Marquee klubnak. A Decca Deram szerződtette a zenekart, mely (akkoriban szokatlan módon) rögtön megjelentette a bemutatkozó LP-t, nem várta meg, míg egy kislemez sikeres lesz. A korong hallatán Bill Graham, a neves USA propagandista lekötötte az együttest Filmore Auditorium-beli fellépésekre. Alvin Lee hamarosan megkapta a kritikától a "leggyorsabb kezű zenész" címet. Az 1968-as Undead meghozta számukra a világsikert és az Im Going Home felkerült a slágerlistákra. Két erős lemezzel (Stonehenge-1969, Ssssssh-1969) és egy kirobbanó Woodstocki fellépéssel tovább erősítették pozíciójukat. Az ünneplésből kijutott az egy évvel későbbi Wight szigeti fellépésen is. Az 1970-es Cricklewood Green lemezről a Love Like A Man felkerült az angol listára. Az elektronikus hatásokat felvonultató A Space In Time a töprengőbb zene felé fordult, és USA siker lett. 1973-ra Alvin Lee megfáradt a sok turnézástól és a zenekart "vándorvurlicernek" nevezte. Az együttes felbomlásáig 28 körutat tettek az Amerikai Egyesült Államokban. A tagok szólómunkákba kezdtek, Alvin visszavonult XV. sz-i házába és stúdiót épített, ahol Mylon Lefevre gospelénekes lemezét felügyelte. Churchill 1973-ban szólólemezt adott ki You and Me címmel. Szintén 1973-ban jelent meg a Ten Years After élő LP, amely frankfurti, amszterdami, rotterdami, párizsi felvételek anyagát tartalmazta. 1974 tavaszán Alvin Lee a londoni Rainbow színházban saját kilenctagú együttesével lépett fel. Az esemény az Alvin Lee And Co In Flight c. lemezen lett megörökítve. A Ten Years After egy hónappal később telt ház előtt játszott a Rainbow-ban. Ez lett utolsó brit fellépésük, mivel Alvin Lee világturnéra indult Alvin Lee And Co. néven. 1975 májusában bejelentették a Ten Years After megszűnését. Rick Lee saját együttest alakított. Alig egy hónappal később azonban a Ten Yers After USA turnét tett, hogy eleget tegyen szerződéses kötelezettségeinek. 1977-ben Alvin létrehozta a Ten Years Latert Tom Compton dobossal és Mick Hawksworth basszusgitárossal, kiadtak két lemezt (Rocket Fuel- 1978, Ride On-1979), de ezek nem értek fel Alvin Lee korábbi munkáinak színvonalával. Churchill menedzser lett a Chrysalis Musicnál, Leo Lyons pedig olyan együttesekkel dolgozott producerként, mint a Motörhead vagy az UFO. 1983-ban összeállt az eredeti tagság néhány koncertre, de ez nem keltett nagy feltűnést. Az 1980-as évek végén megint összeálltak, amiből lemez is született. Az About Time kisebb USA siker lett. Ezután néhány németországi fesztiválon szerepeltek. Alvin Lee ezek után főleg szólóban járta Európát, lemezei közül a Pure Blues és a Live in Vienna sikerült nívósra. Legutoljára In Tennessee címen készített lemezt. A Ten Years After őstagjai a huszonéves Joe Gooch személyében találták meg utódját, akivel 2004-ben vették fel a Now albumot. Ezt követte a 2008-as Evolution lemez.

Tagjai szerkesztés

Jelenlegi felállás

  • Chick Churchill – billentyűs hangszerek (1966-1974, 1983, 1988-napjainkig)
  • Ric Lee – dobok (1966-1974, 1983, 1988-napjainkig)
  • Marcus Bonfanti – gitár, ének (2014-napjainkig)
  • Colin Hodgkinson – basszusgitár (2014-napjainkig)

Korábbi tagok

  • Alvin Lee – gitár, ének (1966-1974, 1983, 1988-2003; 2013-ban meghalt)
  • Leo Lyons – basszusgitáros (1966-1974, 1983, 1988-2014)
  • Joe Gooch – gitár, ének (2003-2014)

Idővonal szerkesztés

Diszkográfia szerkesztés

Ten Years After 1967
Undead 1968
Stonedhenge 1969
Sssssh 1969
Cricklewood Green 1970
Watt 1970
A Space in Time 1971
Alvin Lee And Company 1972
Rock & Roll Music To The World 1972
Recorded Live (dupla) 1973
Positive Vibrations 1974
About Time 1989
Live At The Fillmore East 1970 (dupla koncertlemez) 2001
Now 2004
Roadworks (dupla koncertlemez) 2005
Evolution 2008
Live at Fiesta City (DVD) 2009

Válogatások:

  • Double Deluxe (1970)
  • Ten Years After (1971)
  • Classic Performances (1976)
  • "Hear them calling" (1976)
  • Goin' Home (1977)
  • Greatest Hits (1977)
  • Profile (1979)
  • Ten Years After (1980)
  • Timewarps (1983)
  • The Collection (1985)
  • At Their Peak (1987)
  • Universal Music Co.(Classic Rock Gold – 2 diszk) (1987)
  • Portfolio - A History (1988)
  • The Collection (1991)
  • Essential (1991)
  • Pure Blues (1995)
  • I'm Going Home (1996)
  • Premium Gold Collection (1998)
  • The Best of (2000)
  • Very Best Ten Years After Album Ever (2001)
  • Ten Years After Anthology (2002)

Források szerkesztés

  • Mike Clifford: New Illustrated Rock Handbook

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Ten Years After témájú médiaállományokat.