Tenere
A Tenere vagy Ténéré (berber: Tiniri) régió a Szahara sivatag közepének déli részén, óriási homoklapály, amely Niger délkeleti területeitől Csád nyugati részéig nyúlik. Területe mintegy 400 ezer négyzetkilométer (valamivel nagyobb, mint Németország). Nyugati határa az Aïr hegység, északon az Ahaggar-hegység, északnyugaton a Dzsádói-fennsík, keleten a Tibeszti-hegység, délen pedig a Csád-tó medencéje. A sivatag központi része az Erg du Ténéré.
| Tenere | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország(ok) | Niger, Csád |
| Legnagyobb település | Agadez |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Agadez népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Területe | 400 000 km² |
| Elhelyezkedése | |
 Tenere
Pozíció Niger térképén
| |
 é. sz. 17° 35′, k. h. 10° 55′Koordináták: é. sz. 17° 35′, k. h. 10° 55′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tenere témájú médiaállományokat. | |
Neve a tuareg nyelvből ered, szó szerint „sivatag”-ot jelent (ahogy az arab nyelvből származó Szahara szó is).
A Tenere éghajlata nagyon forró és nagyon száraz, gyakorlatilag mindenféle növényi élet nélkül. A hőmérséklet nyáron eléri a 42 °C-ot, évente mindössze 25 milliméter eső esik. Vizet még más sivatagi vidékekhez képest is nagyon nehéz találni, a kutak egymáshoz viszonyított távolsága a több száz kilométert is eléri.
Története szerkesztés
A Tenere nem volt mindig sivatag. A karbon időszakban tengerfenék volt, később pedig trópusi erdő. Nyugati szegélyénél nagy dinoszaurusz temetőt találtak, amelyet az erózió hozott felszínre. A paleontológusok itt találták meg a krokodilszerű hüllő, a szuperkroknak becézett Sarcosuchus imperator majdnem teljes csontvázát.
A Tenere fája szerkesztés
A sivatag egyik nevezetessége volt a Tenere fája (Arbre du Ténéré), amit a világ „legmagányosabb” fájaként ismertek – a legközelebbi másik fa 400 kilométerre volt tőle. 1973-ban egy teherautó kidöntötte, ezért ma egy fémutánzat helyettesíti – a térképeken azonban ma is szerepel.