Tenerifei légi katasztrófa
1977. március 27-én a Kanári-szigetcsoporthoz tartozó Tenerife sziget Los Rodeos repülőterén történt a repülés történetének egyik legsúlyosabb katasztrófája. Két Boeing 747-es, a holland KLM és az amerikai Pan Am gépe a futópályán összeütközött és felrobbant. A két gépen összesen 583 ember vesztette életét, és mindössze 61-en élték túl a katasztrófát. Ez volt a Kanári-szigetek történelmének, valamint a légi közlekedés történetének napjainkig legtöbb emberáldozattal járó tömegszerencsétlensége.[* 1]
| Tenerifei katasztrófa (KLM 4805-ös és Pan Am 1736-os járat) | |
 | |
| Adatok | |
| Dátum | 1977. március 27. |
| Ország | Spanyolország |
| Helyszín | Los Rodeos repülőtér (most Tenerife északi reptér), Tenerife, Kanári-szigetek |
| Ok | pilótahiba, légiirányítás hibája |
| Indulási állomás | |
| Célállomás | Gran Canaria repülőtér |
| Halottak | 583 |
| Sebesültek | 61 |
| Túlélők | 61 (Pan Am), 0 (KLM) |
| Repülőgép | |
| Repülőgép | Boeing 747–121 (Pan Am); Boeing 747–206B (KLM) |
| Üzemeltető | Pan Am, KLM |
| Lajstromjel | N736PA, PH-BUF |
| Elnevezés | Clipper Victor, Rjin |
| Utasok | 380 (Pan Am), 234 (KLM) |
| Személyzet | 16 (Pan Am), 14 (KLM) |
| Térkép | |
 Tenerifei katasztrófa (KLM 4805-ös és Pan Am 1736-os járat)
Pozíció a Kanári-szigetek térképén
| |
 é. sz. 28° 28′ 54″, ny. h. 16° 20′ 18″Koordináták: é. sz. 28° 28′ 54″, ny. h. 16° 20′ 18″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tenerifei katasztrófa (KLM 4805-ös és Pan Am 1736-os járat) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A két repülőjárat szerkesztés
A Pan Am 1736-os charterjárata Los Angelesből, New York-i megállóval indult Las Palmasra. A KLM 4805-ös charterjárata Amszterdamból indult a Las Palmas-i reptérre.
A baleset előzményei szerkesztés
Hely idő szerint 12 óra 30 perckor bomba robbant a Las Palmas-i reptér indulási csarnokában. A robbanás után pánik tört ki az épületben, és mindenki igyekezett kijutni a terminálból. A robbanásnak halálos áldozata nem volt, azonban 8 ember súlyos sérüléseket szenvedett. Mint később kiderült, a bombát egy helyi szeparatista csoport helyezte el, akik a Kanári-szigetek elszakadásáért harcoltak.
Negyedórával később ismeretlen telefonáló közölte a repülőtér hatóságaival, hogy még egy bomba van elhelyezve, mely hamarosan működésbe lép. Az információ birtokában a hatóságok azonnal kiürítették és bezárták a Las Palmas-i repülőteret. Az összes érkező gépet átirányították a tenerifei Los Rodeos repülőtérre, köztük a KLM és a Pan Am gépét is. A Pan Am kapitánya ugyan próbálkozott azzal, hogy a levegőben körözve kivárja, míg megnyitják a repülőteret, azonban ezt megtagadta az irányítás.
A baleset szerkesztés
14 óra 15 perckor a KLM repülőgépe leszállt Tenerifén, és a 12-es pályaküszöb mellett található várópontra irányították, mivel a forgalmi előtér már megtelt az átirányított repülőgépekkel. Itt a már előzőleg leparkolt norvég Braathens SAFE Boeing 737-es mellé állt a KLM Jumbója. Ezután leszállt a dán Sterling Boeing 727-es gépe, mely a KLM géppel szemben kapott helyet. Nem sokkal ezután landolt a SATA DC–8-asa, mely a 727-es mellé állt. A holland gép utasait a repülőtér tranzitvárójában helyezték el, míg a személyzet felkészítette a repülőgépet a tovább útra. Nem sokkal később landolt a Pan Am 747-ese és a KLM gépe mellé parkolt. Az amerikai gép utasai nem szálltak ki a gépből, és a személyzet is csak a repülőgép átvizsgálása végett kért utaslépcsőt.[1]
A Las Palmas-i repteret 14 óra 30 perckor megnyitották, miután alaposan átvizsgálták és nem találtak újabb bombát.[2] 15 óra 30 perckor Victor Grubbs kapitány (Pan Am) engedélyt kért az indulásra, azonban ezt az irányítótorony megtagadta. A hatalmas gép se a terminál, se a futópálya irányába nem tudott elindulni, mivel a gurulóutakat szinte teljesen eltorlaszolták a parkoló repülőgépek. Grubbs kapitány és másodpilótája, Robert Bragg türelmetlenül járkáltak fel-alá a holland gép körül, és méregették, vajon van-e elegendő hely arra, hogy elsőnek guruljanak ki. Azonban belátták, hogy nem férnek el a KLM gépe mellett. Egyetlen megoldás maradt csak, ha kivárják a holland gép indulását. Igen ám, de a KLM utasai még a terminál épületében várakoztak. Így eleve reménytelen volt, hogy a Pan Am-gép előbb indulhasson.
Az időjárás egyre romlott, kezdett köd kialakulni a földfelszínen, ezért Veldhuyzen van Zanten kapitány (KLM) úgy döntött, hogy tankol. Döntését azzal indokolta, hogy ha esetleg későn érnének Las Palmasba, akkor nem akar ezzel is időt veszíteni, mivel a szolgálati idejük hamarosan lejárt volna, és abban az esetben nem indulhatnak vissza Amszterdamba. A hír hallatán a Pan Am-gép már amúgy is feszült személyzete még idegesebb lett, mert utasaik már több mint 13 órája voltak a fedélzeten, ráadásul este egy luxushajót kellett volna elérniük, mellyel 12 napos hajóútra indultak.
Végül nem sokkal 17 óra előtt a KLM megkapta a gurulási engedélyt, mely úgy szólt, hogy guruljanak végig a futópályán és a végénél tegyenek egy 180º-os fordulót, majd várjanak a felszállási engedélyre. Az engedélyt a másodpilóta visszaigazolta és a gép megkezdte a gurulást. Eközben a Pan Am gépét arra utasították, hogy kezdjen el gurulni a KLM gépe mögött a futópályán, de azt a C3-as gurulón hagyja el.[3] Grubbs kapitány az engedélynek megfelelően kigurult a várópontról és a KLM gépét követve, de jóval lassabban gurulva indultak el a pálya másik vége felé. A KLM elérte a 30-as pályaküszöböt, és megkezdte a 180º-os forduló végrehajtását. Eközben a Pan Am elérte a C3-as gurulóutat. Ekkor némi zavarodottság uralkodott mindkét pilótafülkében, mely visszavezethető volt az előző órák fárasztó és idegfeszítő várakozására. Az amerikai személyzet nem volt benne biztos, hogy melyik gurulóúton kell lefordulniuk a ködben. Az utasítást megkapták ugyan, de csak egy kis méretű térképük volt a számukra ismeretlen repülőtérről. Rá is kérdeztek többször, hogy melyiknél kell lefordulniuk. Miközben a torony többször elismételte a gurulóút számát angolul és spanyolul is, addigra a Pan Am gép épp elérte azt. Grubbs kapitány látván, hogy ez egy Z alakú rendkívül kedvezőtlen szögben csatlakozó gurulóút, úgy döntött, nem kockáztatja meg, hogy a 135°-os szögű forduló alatt esetleg lefussanak a betonról, így tovább gurultak. Azonban fogalmuk sem volt, hogy ez volt az ominózus C3-as guruló. A KLM ebben a pillanatban fejezte be a 180º-os fordulót, majd van Zanten kapitány gázt adott. A köd körülbelül 700 méteres látótávolságot biztosított csupán. Ekkor rászólt Meurs másodpilóta, hogy „– Pillanat, még nincs felszállási engedélyünk!” Erre a kapitány visszahúzta a gázkarokat, és annyit mondott: „Tudom, gyerünk, kérdezz rá!” Ezt a másodpilóta meg is tette.
17:05:44.8 „– KLM4805 felszállásra kész, (…) és várjuk a légiforgalmi irányítási engedélyt.”
17:05:53.4 „– KLM4805 felszállás után emelkedjen FL90-re, majd jobb forduló 40º és álljon rá a Las Palmasi VOR adóra a 325º-os irányon.”
Ekkor van Zanten kapitány újra gázt adott, és kiengedte a kerékfékeket. A másodpilóta ekkor nem mert újra szólni, inkább visszaolvasta az útvonalengedélyt. A holland kapitány saját anyanyelvén közölte az irányítótoronnyal, hogy elindultak, amit a torony nyugtázott.
17:06:13 „– Megyünk./We gaan.”
17:06:19 „– OK.”
Eközben a Pan Am személyzete hallotta a rádióforgalmazást, és azonnal jelezték helyzetüket.
17:06:20.3 „– Még mindig gurulunk lefelé a kifutón, 1736-os.”
Ezt a közleményt azonban a KLM pilótái nem hallották egészében és tisztán, mivel épp a másodpilóta olvasta vissza az útvonalengedélyt, így a KLM pilótafülkéjében csak egy négy másodperces sípolás hallatszott. Pár másodperc múlva a KLM gépe már egyre gyorsabban gurult a futópályán.
17:06:25.6-kor a torony nyugtázta a Pan Am jelentését
„– Rendben 1736-os jelentse, ha elhagyták a pályát.”
„– OK, jelentünk, ha üres a pálya.”[4]
Ezt hallva a KLM fedélzeti mérnöke ezt kérdezte
"– Még nem ment le?" Erre van Zanten:
"– Mit mondasz?"
"– Még nem ment le a Pan Am?"
"– Igen." (Jawe) (ez értelmezhető volt nem ment le és lement-ként is)
Ez volt az utolsó lehetőség, ahol még meg lehetett volna állítani a katasztrófát. A Pan Am gépéről ekkor pillantották meg a KLM fényeit. Grubbs kapitány teljes gázt adott a jobb oldali hajtóműveknek, mellyel a repülőgép balra kezdett fordulni. Minden igyekezetével azon volt, hogy a gépet megmentse, ezért megpróbált legurulni a pályáról. Azonban egy Boeing 747-esnek nem elég pár másodperc egy ilyen manőver végrehajtásához.
Eközben a KLM gépén van Zanten kapitány teljes erőből húzta a botkormányt felfelé, hogy a gép mielőbb a levegőbe emelkedjen. A repülőgép farokrésze mintegy 100 méteren keresztül végigszántotta a betont. A KLM gépe 320 km/h sebességgel elemelkedett a betontól, de nekiütközött a Pan Am tetejének. A KLM 747-es orra és az első törzsszekciója még átsuhant a Pan Am felett, de a főfutók és a hajtóművek már nem. Így a KLM szinte leborotválta a Pan Am függőleges vezérsíkját, valamint az emeleti kabint; futóművei és hajtóművei leszakadtak az ütközés során.
A felszállás előtt kerozinnal feltöltött holland repülőgép még 150 métert repült, majd visszazuhant a pályára, ahol további 300 métert csúszott, míg végül 90° szögben kifarolt és oldalára dőlve megállt. A gép azonnal felrobbant, és a pusztító tűz pillanatok alatt elterjedt az egész gépen. A Pan Am szintén kigyulladt, majd másodpercekkel később felrobbant. A két gép fedélzetén lévő mintegy 120 000 liternyi kerozin hatalmas tűzvészt okozott.[5]
A tragédiában a KLM fedélzetén tartózkodó 234 utas és a 14 fős személyzet életét veszítette. A Pan Am gépét 64 utasnak, 4 légi-utaskísérőnek és a 3 pilótának sikerült elhagynia a robbanás előtt, azonban 316 utas és a személyzet további 9 tagja már nem tudott kijutni a roncsból. A 64 megmenekült utas között nagyon sokan súlyos sérüléseket szenvedtek, és a kórházban később 10 fő életét veszítette. Így a Pan Am utasai közül összesen 326 fő veszítette életét. A roncsok még órákig égtek, mire a tűzoltóknak sikerült megfékezni a lángokat. A katasztrófa mérlege 583 halott és 61 túlélő.
A kivizsgálás szerkesztés
A szerencsétlenség legfőbb okai:
- A KLM személyzete felszállási engedély nélkül indult el.
- A Pan Am repülőgépe sem az első, sem a harmadik gurulóúton, sem másutt nem hagyta el a kifutót.
- A rossz időjárásban nem látták egymást.
- A repülőtéren nem volt gurítóradar.
- A légiforgalmi-irányítás nem volt felkészülve ekkora forgalomra, például nem beszéltek elég jól angolul.
- A repülőtéren nem volt korszerű rádiótechnika.
- A repülőgépek személyzetei nem voltak ismerősek a repülőtéren, és ehhez segédletük sem volt megfelelően kialakítva.
- A repülőtér kedvezőtlen kialakításából adódóan nem volt alkalmas ekkora gépek kezelésére.
- A KLM személyzete időnyomás alatt volt.
Megjegyzések szerkesztés
- ↑ A 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadásokban a négy repülőgépen és a földön összesen 2996 ember vesztette életét.
Hivatkozások szerkesztés
További információk szerkesztés
- Air Disasters
- Cserhalmi Imre: Ki fog repülni (Kossuth Könyvkiadó, 1986) 33-43. oldal, ISBN 963 09 2890 6
- Stephen Barlay: Légikatasztrófák (Háttér Kiadó, 1992) 485-490. oldal, (ISBN 963 7455 426)
