Wikipédia

Testalkat

Az emberi testalkat határozza meg a nők és a férfiak alakját. A testalkat genetikailag kódolt, és a csontvázrendszer felépítése, valamint az izom- és zsírszövetek[1] mennyisége és eloszlása határozza meg. A csontvázrendszer felépítése a serdülőkor végéig változik, utána állandósul,[2] míg az izmok és a zsírszövetek mennyiségét, eloszlását sportolással, életmóddal, táplálkozással vagy sebészeti beavatkozásokkal lehet befolyásolni.

Meztelen férfi és nő képe az 1970-es években felbocsátott Pioneer űrszondáról. A képen jól észrevehető a férfi széles válla és a nő szélesebb csípője.

A pubertáskorban kezdődik meg a jellegzetes női és férfi testalkat kialakulása, amely összefüggésben áll a szervezetben lezajló hormonális változásokkal és lényegében reprodukciós szerepe van. A felnőtt emberekben a zsírszövetek mennyisége, eloszlása is változhat hormonális hatásokra, míg az izomszöveteket sportolással lehet növelni.

Az ember testalkata nagy hatással van a testtartásra és a járásra, illetve fontos szerepet játszik a párválasztásban is.[3] Ugyanis a testalkatot részben a nemiséggel, a termékenységgel kapcsolatos hormonok szintje befolyásolja, így áttételesen információs szolgáltat ezen hormonok szintjéről[4]. A tetszetős testalkat emellett az általános jó közérzet és egészség inidikátora is.

Csontvázrendszer szerkesztés

A testalkatot jelentős részben a csontvázrendszer határozza meg és az egyén élete során csak kismértékben változik. A férfiak általában magasabbak, mint a nők, ezért a testalkat elemzéséhez a mért adatokat általában testmagasság tekintetében normalizálják.

Széles vállak és mellkas
 
Male pelvis
 
Female pelvis

Férfi (balra) és női medencecsont (jobbra) összehasonlítása

A serdülőkorban alakul ki a férfiak széles válla és mellkasa, elsősorban a megnövekedett tesztoszteronszint következményeként.[5][6] A széles váll, mellkas lehetővé teszi a tüdőtérfogat növekedését, amely így több oxigént tud eljuttatni az izomszövetek felé.

Széles csípő és medence

Szintén a pubertáskorban kerül sor a nők szélesebb csípőjének kifejlődésére,[5] az ösztrogén hormon hatására kiszélesedik a medencecsont, amely lehetőséget ad a gyermekszülésre. A nők medencecsontja alacsonyabb, kerekebb és aránylag nagyobb, mint a férfiaké, hogy szülés közben a magzat feje keresztül tudjon haladni. A keresztcsont is alacsonyabb, szélesebb.[7]

Arcvonások

Szintén a tesztoszteron hatására férfiaknál a következő változások mehetnek végbe a serdülőkorban:

A nők szervezetében csak a férfiakra jellemző tesztoszteronszint kb. 10%-a van jelen, ezért ezek a változások náluk nem lesznek olyan hangsúlyosak, arcvonásaik nagyobb hasonlóságot mutatnak a pubertáskor előtti gyermekekkel.

Zsír- és izomszövetek szerkesztés

 
A nőknél a zsírszövetek elsősorban a farban, a csípőn és a combon halmozódnak fel az ösztrogén hatására, míg a férfiknál ez elsősorban hastájon jelenik meg.

A csontvázrendszer mellett a testalkatot a csontokon megtapadó izomszövetek, illetve a testben "elraktározott" zsírszövetek befolyásolják. Mindkét szövettípusra, kialakulásukra és eloszlásukra nagy hatással vannak a szervezetben termelődő hormonok[1]. Az izom- és zsírszövetek mennyiségét, eloszlását az egyén jelentős mértékben tudja befolyásolni étkezési szokásai megválasztásával, sportolással.

Zsírszövetek, zsírlerakódás szerkesztés

Az elsősorban a női szervezetben termelődő ösztrogén hormon hatására a fenék, a csípő és a comb tájékon jelennek meg a zsírszövetek.[8][9] A változó korban a menstruációs vérzések elmaradásával (menopauza) az ösztrogéntermelés is csökken, és a zsír egyre inkább a hastájon,[10] majd később a hasüregben rakódik le.[11] A pubertáskor és a menopauza között a nőknek ezért általában keskenyebb a dereka és szélesebb a csípője, mint a férfiaknak, ami a szélesebb medencével együtt felelős az általában vonzónak tartott női testalkatért (vagyis az alacsonyabb csípő-derék méretarányért.[12]

Az ösztrogén hatására elraktározódó zsírszövetekről feltételezik, hogy egyfajta tartalékként szolgálnak a terhesség és a szoptatás idejére. A férfiaknál erre nincs szükség, ezért a szervezetükben amúgy is kevesebb bőr alatti zsírszövet található, másrészt a szervezetükben termelődő tesztoszteron hatására anyagcseréjük gyorsabb. A férfiak szervezete a zsírszövetet elsősorban a deréktájon, a hasi régióban raktározza ("sörhas").

Izomszövetek szerkesztés

Az izomszövetek mennyiségét, eloszlását nagymértékben befolyásolja a tesztoszteron hormon szintje és az egyén fizikai aktivitása. A 13. életévtől a fiúkban megugrik a tesztoszteron termelés és ennek hatására (a fokozódó fehérjeszintézisen keresztül) megindul az izomszövetek gyarapodása. A 40. életévtől a férfiak tesztoszteron termelése fokozatosan csökken és ezzel párhuzamosan évente megfogyatkozik az izomszövet is.[13] A férfiak szervezetében általában 10-szer több tesztoszteron termelődik, mint a nők szervezetében. Sportolással, elsősorban testépítéssel az izomszövetek nagysága jelentősen befolyásolható (ld. testépítés)

Mellek szerkesztés

A nők testalkatát befolyásolja a mellek nagysága, formája. Az emlőmirigyek szintén a pubertáskorban, szintén az ösztrogén hormon hatására kezdenek fejlődni. A mellek nagyságát befolyásolják a genetikai tényezők, az egyén testsúlya és kora.

Túlsúlyosság és alultápláltság szerkesztés

Az egyének genetikai öröksége, étkezési és sportolási szokásai befolyásolják testalkatukat és testtartásukat. A túlsúlyosság vagy alultápláltság mérésére általában a testtömegindexet, vagy pedig a haskörfogat mérését használják. A kapott eredménynek megfelelően sorolják az embereket normális, túlsúlyos, kórosan alultáplált vagy kórosan túlsúlyos kategóriákba. A diétázás és a sportolás hatására csökkenhet a testsúly, amely azonban nem mindig eredményez változást a zsírszövetek eloszlásában.

A testalkat hatása az egészségre szerkesztés

Az elhízott és a súlyosan elhízott személyek magasabb egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve, mint a normális testsúlyú egyének.[14] Azonban a napjainkban végzett kutatások szerint a kockázatokat a testalkat is befolyásolja: azoknak az egyéneknek (férfiak és nők), akik inkább hastájékon hajlamosak a hízásra (ún. "alma típus"), sokkal magasabb egészségügyi kockázatokkal kell szembenézni, mint azoknak akik a csípő-fenék-combtájon híznak inkább ("körte típus"). Az előbbi kategóriába tartozóknál magasabb arányban figyeltek meg magas vérnyomást, csontritkulást, cukorbetegséget, magas koleszterolszintet, illetve az ezekhez kapcsolódó szív- és érrendszeri betegségeket.[15][16]

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b psichi
  2. ↑ Lényegében a 13. és 18. életév között.
  3. ↑ Body shape is important in physical attraction. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  4. ↑ psichi A testalkatot a zsírszövetek eloszlása határozza meg, amit viszont korrelál a női hormonok szintjével, a betegségekre való hajlandósággal és a termékenységgel
  5. ↑ a b Secondary sexual characteristics occur as part of the pubertal process
  6. ↑ A tesztoszteron befolyásolja a másodlagos nem jegyek, így a széles váll kialakulását is.[1] Archiválva 2015. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
  7. ↑ Saukko P, Knight B. Knight's Forensic Pathology, 3rd Ed. Edward Arnold Ltd. 2004. ISBN 0-340-76044-3.
  8. ↑ "Az ösztrogén hatására zsír rakódik le a csontos medence, a csípő, a fenék és a combtő környékén". (Oestrogen causes fat to be stored around the pelvic region, hips, butt and thighs.) Forrás: [2] Archiválva 2011. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
  9. ↑ Waistline Worries: Turning Apples Back Into Pears. [2009. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  10. ↑ Researchers think that the lack of oestrogen at menopause play a role in driving our fat northward. [2007. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  11. ↑ Abdominal fat and what to do about it. [2011. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  12. ↑ Why men store fat in bellies, women on hips
  13. ↑ [3][halott link]
  14. ↑ A túlsúly és az elhízás kockázatai.[halott link]
  15. ↑ "Assess your weight" from the Heart and Stroke Foundation of Canada. [2011. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  16. ↑ Hasi elhízás egészségügyi kockázatai. [2010. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Body shape című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Testalkat&oldid=26451831”