Tetiseri
Tetiseri vagy Tetiserit ókori egyiptomi királyné, a XVII. dinasztiabeli Szenahtenré Jahmesz felesége;[1] Szekenenré Ta-aa fáraó, Ahhotep királyné és talán Kamosze fáraó édesanyja (bár utóbbinak lehet, hogy a nagyanyja).[2] Tetiseri volt a XVIII. dinasztia ősanyja.[3][4]
| Tetiseri | |||||||||||
 | |||||||||||
| Tetiseri szobra | |||||||||||
| Hieroglifa |
Tetiseri | ||||||||||
| Apja | Tjenna | ||||||||||
| Anyja | Noferu | ||||||||||
| Férje | Szenahtenré Jahmesz | ||||||||||
| Gyermekei | Szekenenré Ta-aa Ahhotep Kamosze (?) | ||||||||||
| Sírja | eredetileg talán a KV41 a múmia a DB320-ból került elő | ||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tetiseri témájú médiaállományokat. | |||||||||||
Élete szerkesztés
Közrendű származású volt, apja neve Tjenna, anyjáé Noferu. Szüleinek neve a Dejr el-Bahari-i rejtekhelyen talált múmiapólyákról ismert.[5] Tetiseri Szenahtenré Jahmesz fáraó nagy királyi hitvese volt. Vagy Szenahtenré, vagy fiuk, Szekenenré uralkodása alatt a thébai uralkodócsalád megkezdte az Egyiptom északi részét megszálló hükszószok kiűzését. A háborúskodás nemzedékeken át folyt; csatában eshetett el egymás után két fáraó – Szekenenré és öccse vagy fia,[6] Kamosze – is, míg végül I. Jahmesz (Szekenenré és nővér-felesége, Ahhotep fia, Tetiseri unokája) idején sikerült kiűzni a hükszószokat. Tetiseri még élt unokája, I. Jahmesz uralkodása alatt.[7]
Címei: A király felesége (ḥmt-nỉswt), Nagy királyi hitves (ḥmt-nỉswt wr.t), A király anyja (mwt-nỉswt).[8]
Temetkezése szerkesztés
Tetiserit valószínűleg Thébában temették el, de eredeti sírja nem ismert. A neki tulajdonított múmia több más múmiával együtt végül a Dejr el-Bahari-i rejtekhelyre került, ahová több királyi múmiát menekítettek a sírrablók elől. Jahmesz fáraó síremléket emelt a tiszteletére saját sírkomplexumában, Abüdoszban. Ezt az építményt 1902-ben tárta fel az Egypt Exploration Fund, itt találtak rá a Tetiseri-sztélére, melyen Jahmesz fáraó és felesége, Ahmesz-Nofertari piramist és szentélyt vagy szentélykörzetet szentelnek neki.[9] Felfedezője, C. T. Currelly a piramisra tett utakást eredetileg nem arra az építményre értette, ahol a sztélé előkerült, hanem a nagyobb piramisra, lábánál nagyobb halotti templommal, melyet A. C. Mace fedezett fel 1900-ban, ez azonban téves. 2004-ben a Chicagói Egyetem Közel-keleti Intézetének ásatásai során bebizonyosodott, hogy az épület, melyet Currelly 1903-ban szentélyként vagy masztabaként említett, egy piramis alsó szintjét alkották, és az egykor az építmény tetejét alkotó mészkő piramidion darabjait is megtalálták a közelben, ami bizonyította, hogy az épület piramis formájú volt. Mágneses méréssel felfedeztek egy kb. 70×90 méteres, téglával elkerített területet, melyre a korábbi régészek nem találtak rá. Így az építmény teljes bizonyossággal azonosítható azzal, amelyet Jahmesz fáraó említ sztéléjén: piramiskörzettel körülvett piramis, saját halotti komplexumán belül. Ez volt az Egyiptomban épült utolsó királynéi piramis.
Források szerkesztés
- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.128
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., pp.124,128
- ↑ Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2 ISSN 1218-9855, p.133
- ↑ Joyce Tyldesley: Amon lánya – Hatsepszut, a fáraó. Debrecen: Gold Book. ISBN 963-9437-15-8 , p.59
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.122
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.124
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.129
- ↑ Grajetzki, Wolfram. Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications (2005). ISBN 0-9547218-9-6, p.45
- ↑ Porter and Moss, Topographical Bibliography of Ancient Egyptian Hieroglyphic Texts, Statues, Reliefs and Paintings, Volume V. Upper Egypt: Sites. (1st ed.) 2004, pg 91-92.