Goldberger Textilipari Gyűjtemény
A Goldberger Textilipari Gyűjtemény a korábbi Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum (rövid nevén: Textilmúzeum) helyén jött létre. A Textilmúzeum a magyarországi textil- és ruházati ipar tárgyi és szellemi emlékeit megőrző intézmény volt Budapest III. kerületében, Óbudán, amely a hazai textilipar kialakulásában fontos helyszínnek számított. A múzeum ebben az eredeti formájában ma már nem létezik, helyén az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjtemény működik.
| Goldberger Textilipari Gyűjtemény (volt Textilmúzeum) | |
 | |
| Korábbi nevek: Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Budapest Magyarország |
| Cím | Budapest, III. kerület Lajos utca 136-138. |
| Alapítva | 1975 |
| Megnyílt | 1986. december 3. |
| Elhelyezkedése | |
 Goldberger Textilipari Gyűjtemény
(volt Textilmúzeum) Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 19° 02′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 09″, k. h. 19° 02′ 36″ | |
 | |
| A Goldberger Textilipari Gyűjtemény (volt Textilmúzeum) weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Goldberger Textilipari Gyűjtemény (volt Textilmúzeum) témájú médiaállományokat. | |
A múzeum története szerkesztés
Egy textilipari ipartörténeti múzeum létrehozásának gondolatát a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület vetette fel az 1960-as években. 1968-ban, a textilipar államosításának 20. évfordulója alkalmából tartott egyesületi rendezvényen fogalmazódott meg ez az igény, amit az akkori Könnyűipari Minisztérium és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete is felkarolt.[1] Az akkori textil- és ruhaipari vállalatok és intézetek vállalatok nagy örömmel fogadták a gondolatot és gyűjteni kezdték a textilipar tárgyi és írásos emlékeit.
Eredetileg az óbudai Zichy-kastélyt szemelték ki a leendő múzeum helyszínéül, később a volt óbudai zsinagógát szánták erre a célra és az akkor összegyűlt tárgyakat ott is raktározták el. Később azonban szakértők azt állapították meg, hogy ez az épület nem igazán alkalmas erre a célra és 1975-ben a volt Első Magyar Gyapjúmosó-gyár angyalföldi szövödéjének régi épületét jelölték ki a múzeum számára, ahol 1974-ben megszűnt a termelés. Az épület átalakítása 1986-ban fejeződött be, ekkor nyílhatott meg a múzeum.[1] Ehhez a vállalatok jelentős segítséget adtak, például az akkor még működőképes régi gépek újbóli üzembe helyezésével. 1992-ig működött ezen a helyen a múzeum.
A múzeum jelenlegi helyszínét, a volt Goldberger Textilgyár egyik eredeti épületét Endrei Walter technikatörténész professzor és a városvédő tevékenységéről ismert Ráday Mihály kezdeményezésére választották ki. A megvalósításban nagy segítséget nyújtott Vég László, korábbi könnyűipari miniszterhelyettes, később a Pamutnyomóipari Vállalat (PNYV) vezérigazgatója. Ezen a helyen 1972-ben kezdődött meg az épület helyrehozatala és múzeummá alakítása, majd 1999-ben nyílt meg a múzeum a nagyközönség részére is.[1] Fenntartója a Textilmúzeum Alapítvány volt, amely azonban kellő anyagi háttér hiányában 2011 novemberében kénytelen volt átadni a múzeumot Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának.[2]
A múzeum ebben a formájában 2012 végéig állt fenn. Ekkor a fenntartó kellő anyagi háttér hiányában a múzeum épületét és műtárgyállományát felajánlotta a III. kerületi önkormányzatnak, amely felvállalta a gyűjtemény társadalom szolgálatába állításával járó feladatok ellátását és ehhez a megfelelő anyagi háttér biztosítását. Így jött létre 2012. január 1-jén a Goldberger Textilipari Gyűjtemény, amely az Óbudai Múzeum külön intézményi egységeként a korábbi Textilmúzeum felújított épületében kapott helyet. Jelentős belső épületrekonstrukciót és átalakítást hajtott végre, minek következtében 2013 szeptemberében mint az Óbudai Múzeum – Goldberger Textilipari Gyűjteményt nyitotta meg ismét kapuit. Itt elsősorban a volt Goldberger-gyár történetét, fennmaradt relikviáit, valamint a kékfestés technológiáját mutatják be.[3]
A múzeum épülete szerkesztés
,_2014.jpg)
Az 1992-ben létrejött Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeumi Alapítvány (Textilmúzeum Alapítvány) megszerezte a felszámolt Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat (az 1948-as államosításig: Goldberger-gyár) részét képező Lajos u. 136-138. alatti műemlék épületeket és azokat a múzeum részére felújíttatta.
A 18. században épült házakat 1784-ben Goldberger Ferenc textilkereskedő vásárolta meg és itt alakította ki kékfestő manufaktúráját. A kis családi műhelyből az ország egyik legnagyobb, bő 200 évet megélt textilkombinátja lett, de a két törzsépület végig az óbudai gyár része maradt. Ezek földszinti termeiben működött 1999 és 2011 között a Textilmúzeum.
Az épületek külső jellegük alapján is kitűnik, hogy a 18. század végi formájukat őrzik, többé kevésbé változatlanul:
- Lajos utca 136.: Az utcai szárny zárt sorban épült, egy emeletes, romantikus főhomlokzatú, amelyhez a telek északi oldalán egy emeletes udvari szárny csatlakozik. Hattengelyes, egytagú fő párkányú, a homlokzatot kőlábazat tagolja. A nyeregtetőt homlokzati oldalán két félköríves tetőablak nyitja meg. A kapualjhoz a földszinten emelt szintű térrész kapcsolódik, lévén az árurakodás ezen a területen folyt a kezdeti időkben.[4]
- Lajos utca 138.: Az utcai szárny zárt sorban épült, egy emeletes utcai szárnyú épület. Hattengelyes, barokk homlokzatú, két szintje között választópárkány található. A ház szimmetriatengelyében kőkeretes, kerékvetős kapu található, amely jelenleg a gyűjtemény főbejárata. A kapu mellett balra és jobbra is emléktábla található. A tetőzetet három halszem formájú tetőablak töri meg. [4]
A volt Textilmúzeum állandó kiállításai[Megj. 1] szerkesztés
A tamási tutyi-műhely: A tutyi – a hazai németség által viselt házi papucs – készítése Tamásiban, az utolsó textilipari manufaktúrák egyikében 1991-ig folyt, gépei a korábbi kiállításon voltak láthatók. A bemutatott fából készült ún. Jenny fonógép valószínűleg még a 18–19. század századfordulóján készült. A műhely a tutyi alapanyagát géppel kötött gyapjúkelméből készítette, az erre szolgáló síkkötőgép szintén a kiállítás része volt.[5]
A textilnyomás története: A textilipar egyik fontos ágazata a textilnyomás. Ennek technikai fejlődéséből is felvillantott részleteket a kiállítás: a hagyományos kékfestéstől; a kézi nyomást felváltó, de még szakaszosan működő dúcnyomógépen, az úgynevezett perotin-on át; a hengernyomógépig, amely Európa-szerte forradalmasította az iparág technológiáját.
Ipartörténeti jelentőségű tárgyak: Ipartörténeti különlegesség az 1912-ben készült, lyukszalaggal vezérelt jacquard-selyemszövőgép, mely az egykori kiállítás idején is még üzemképes volt.
Lee-rendszerű kötőgép: Ugyancsak ipartörténeti jelentőségű az az 1895-ből származó favázas, Lee-rendszerű kötőgép, amely eredetileg a hódmezővásárhelyi Kokron gyárban működött.[6]
Válogatás makettekből: A nagyméretű textilipari gépek helyett többségében makettek és másolatok érzékeltették a szövés, a fonás, a kártolás, a konfekciógyártás stb. szerteágazó tevékenységeit. Köztük az Óbudán épült első hazai textilgyár, az ún. filatórium vagy selyemcérnázó makettje is látható volt.
Goldberger emlékblokk: Az egykori kiállítás korabeli fotók, újságcikkek, valamint textíliák mintakönyveinek bemutatásával Goldbergerék vállalkozásának állított emléket.
A Goldberger Textilipari Gyűjtemény kiállítása szerkesztés
A Goldberger Textilipari Gyűjtemény célja, hogy egyrészt emléket állítson az 1784-ben Goldberger Ferenc alapította és több mint 200 éven át működött vállalatnak, az első manufaktúra megalapításától a 20. század első felében már világhírű, hatalmas textilgyárig, annak gyönyörű és sikeres termékeivel és a 20. század végére beteljesült sajnálatosan szomorú sorsával, másrészt hogy számos interaktív elem segítségével bemutassa a kékfestés és az abból kifejlődött textilnyomás technikáját.[7]
Az állandó kiállítás mellett múzeumpedagógiai tevékenységet is végeznek: felnőtteknek és gyerekeknek textilfestő tanfolyamokat is szerveznek, amelyeken diplomás iparművész vezetésével megismerhetik a batikolás, a dúcnyomás és a szitanyomás technikájának alapjait.[8]
Az Óbudai Múzeum kezelésében álló Goldberger Textilipari Gyűjtemény műtárgyállománya a volt Textilmúzeum gyűjteményén (műszaki és technológiai eszközök, hazai textilgyárak korabeli termékei, mintakönyvek, konfekcionált textilruházatok és kiegészítők, könyvtári és adattári dokumentumok) alapszik. A hazai textilgyárakból, elsősorban a Goldberger gyárból származó tervrajzok és mintakönyvek egy része az állandó kiállítás részét képezi.[9]
Megjegyzés szerkesztés
- ↑ Az itt következő ismertetés a múzeum 2011 végéig tartó működésére vonatkozik. Akkor a múzeum ebben a formájában megszűnt, helyén a Goldberger Textilipari Gyűjtemény működik.
Források szerkesztés
- ↑ a b c Vajk Éva: A Textilmúzeum elmúlt harminc éve. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 9.)
- ↑ A Textil Múzeum új gazdája Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. Hírek. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, 2011. november 25. (Hozzáférés: 2011. november 24.)[halott link]
- ↑ "A Goldberger..." - Az Óbudai Múzeum - Goldberger Textilipari Gyűjtemény állandó kiállítása. Kiállításvezető. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata kiadása, 2013
- ↑ a b Budapest, III. Lajos utca 136-138. - tudományos dokumentáció. Készítette: Farbaky Péter, Dr. Bodor Imre, Szilágyi Edit. HILD-YBL Alapítvány. Budapest 1995. 7.- 8.
- ↑ Tamási tutyi-műhely. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
- ↑ Lázár Károly: Lee-rendszerű kötőgép a Textilmúzeumban. (Hozzáférés: 2022. május 8.)
- ↑ Goldberger Textilipari Gyűjtemény. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ Textilmúzeum Óbudán – A Goldberger Textilipari Gyűjtemény. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ Goldberger Textilipari Gyűjtemény – Budapest. (Hozzáférés: 2022. május 9.)