Tiszabura
Tiszabura község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunhegyesi járásában.
| Tiszabura | |||
 | |||
| Pusztataskony, Szapáry-sírkápolna | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Kunhegyesi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)[1] | ||
| Irányítószám | 5235 | ||
| Körzethívószám | 59 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3127 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 65,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 45,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 27′, k. h. 20° 28′Koordináták: é. sz. 47° 27′, k. h. 20° 28′ | |||
 Tiszabura
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
| |||
| Tiszabura weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabura témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A község a Tisza folyásirányának bal partján fekszik, a Tisza-tótól délre; északi határszéle közelében található a kiskörei Tisza-híd bal parti hídfője. Hozzá tartozik különálló településrészként Pusztataskony, mely a központjától mintegy 6 kilométerre északkeletre helyezkedik el.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Kisköre, kelet felől Abádszalók, délkelet felől Kunhegyes, dél felől Tiszagyenda, délnyugat felől Tiszaroff, északnyugat felől pedig Pély. (Kisköre és Pély a folyó túlsó partján helyezkedik el.)
Megközelítése szerkesztés
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3216-os út. mely áthalad a központján, ezen érhető el keleti és délnyugati szomszédai felől is. Kiskörével, és azon keresztül Hevessel a 3209-es út köti össze, ez utóbbi halad át Pusztataskonyon is.
Keleti határszélén elhalad, központjától jó 7-8 kilométer távolságra a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal, de a vasútnak nincs megállási pontja Tiszabura területén. A két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Abádszalók megállóhely és Kisköre-Tiszahíd megállóhely kínálja.
Története szerkesztés
A község története a régmúlt időkbe nyúlik vissza, bár Tiszabura első írásos emléke 1301-ből való.
A 19. századi gátépítési munkák során gepida és avar kori leletekre is bukkantak a régészek. Mai település elődje feltehetőleg a korai Árpád-korban jött létre, habár az első középkori oklevél csupán 1331-ben említi Bwra alakban. A községhez tartozó Pusztataskony elnevezését Taksony fejedelemről nyerte. A falu kora középkori birtokosai az előkelő Szalók, Domoszlayakat és Rozgonyiakat említhetjük. A 14. században egy Cenk nevezetű cseh vitézt említenek a források a terület földesuraként. Ekkortájt épült egyhajós, csúcsíves – román és gótikus stílusjegyeket is magán hordozó, ma műemléki védettséget élvező – temploma.
A középkori gazdaság és demográfia jellegzetességeiből kifolyólag rendkívül alacsony népességi adatokat jegyeztek fel a történetírók. A másfél évszázados török korszak és az azt lezáró felszabadító hadjáratokban a település lakossága rendkívül megcsappant, Taskony szinte teljes egészében elnéptelenedett.
A Rákóczi-szabadságharc idején, Rabutin császári generális hadai vonultak át a községen, s a szerb felkelők a falut földig rombolták. A település majdnem három évtizedig pusztán állt, s csupán 1737-38-tól – a környező településekről való beköltözők révén – indult újra az élet. A község újratelepítésében kiemelkedő szerepet játszó és bőkezű egyházi mecénásnak számító Recsky család néhány jeles képviselőjének hamvai ma is a templom ódon apszisa alatt nyugszanak. 1876-ban a kiegyezés utáni közigazgatási reform keretében Bura, Heves vármegyétől Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez, a tiszai járásba került.
Az első világháború hadszínterein a falu lakosságának 20%-át találjuk, emléküket a Hősök terén látható 1928-ban közadakozásból emelt fehér márványobeliszk őrzi. A második világháborúban német csapatokat a szovjet haderő 1944. október 14-én szorította ki a faluból, azonban a háborús pusztításokat igencsak megszenvedte.
1975-ben került sor a törpevízmű létesítésére, 1976-ban épült fel az új orvosi rendelő, 1979-ben készült el a három szintes iskola, 1982-ben épült fel a község új ABC áruháza és postahivatala, 1989-ben létesült a TSZ által üzemeltetett, majd magánkézbe került benzinkút. A telefonhálózat széles körű kiépítése az 1990-es években valósult meg.
Napjainkban a községi önkormányzat különböző közcélú és közhasznú programjai révén számít a legnagyobb munkaadónak. A faluvezetés különböző pályázatok révén kívánja a község modernizációját továbbvinni. Pusztataskonyban épült meg az Európai Unió támogatásából a Nagykunsági vésztározó le- és beeresztő csatornája.
Hagyományok szerkesztés
A népi hitvilágban sokáig megőrződött a táltos és boszorkányhit. Orvos Tóth Sándornak, Bíró Julisnak természetfeletti képességeket tulajdonítottak, s a környező településekről is többen jártak hozzájuk.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Szekeres János (független)[3]
- 1994–1998: Szekeres János (MSZP)[4]
- 1998–2002: Gál Zsigmond (független)[5]
- 2002–2006: Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)[6]
- 2006–2010: Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)[7]
- 2010–2014: Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)[8]
- 2014–2019: Nagy Imre (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2933 | 2983 | 2929 | 2905 | 3101 | 3127 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 59,9% cigánynak mondta magát (1,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,4%, református 11,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 57,6% (8,4% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 95,1%-a vallotta magát magyarnak, 58,1% cigánynak, 0,1% románnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,3% volt római katolikus, 4,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 3,4% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 50,3% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei szerkesztés
- Református templom
- Pusztataskonyi Szapáry-kápolna
- Pusztataskonyi-mezőgazdasági repülőtér
- Gyönyörű természeti környezet (ártér, gát)
- Révház, csónakkikötő
Híres tiszaburaiak szerkesztés
- Itt született Szapáry György közgazdász
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tiszabura Helységnévtár
- ↑ Tiszabura Helységnévtár
