Tiszaeszlár

Tiszaeszlár község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban. 5453 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű községe.

Tiszaeszlár
A község déli határa (1939)
Tiszaeszlár címere Tiszaeszlár zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Tiszavasvári
Jogállás	község
Polgármester	Vajda László (független)
Irányítószám	4464
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	2350 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	46,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	54,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 03′, k. h. 21° 28′48.05, 21.466666666667
Tiszaeszlár Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszaeszlár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaeszlár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Tokajtól délre fekszik, a Tisza bal (keleti) partján. A legközelebbi szomszédja a tőle északra fekvő Tiszanagyfalu; további határos települések: kelet felől Nyírtelek, délkelet felől Nagycserkesz, délnyugat felől Tiszalök, nyugat felől pedig a Tisza túlpartján fekvő Tiszaladány.

Megközelítése

Főutcája a 3633-as út, azon érhető el rakamaz-Tiszanagyfalu és Tiszalök felől is; Nagycserkesszel a 3634-es út köti össze, és erről az útról közelíthető meg, a 36 123-as számú mellékúton Bashalom nevű különálló településrésze is.

A hazai vasútvonalak közül a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal érinti, melynek két megállási pontja van itt: Tiszaeszlár megállóhely a központjától 4 kilométerre délkeletre, a 3634-es út vasúti keresztezése közelében – közúti elérését az abból északnak kiágazó 36 316-os számú mellékút biztosítja –, valamint Bashalom megállóhely a névadó településrész nyugati szélén, a 36 123-as számú mellékút végpontjánál.

Nevének eredete

A török eredetű, honfoglalás kori úz népnévből képzett helynév Azlar, Uzlar, Ozslar alakokban fordul elő az oklevelekben.

Története

Első említése 1220-ból való. 1261-ig egri egyházi birtok volt, ekkor cserélte el az egri püspök Karászi Sándor bán Eger környéki birtokaiért. A 14. századtól a 18. századig több család (Biri, Doby, Lónyay, Sztritey, Újfalussy, Tatay, Chernel, Péchy, Ibrányi, Teleky, Zoltán) birtokolta részlegesen, köztük leghosszabban a Kállayak voltak a földesurai. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, mindössze 49 lelket számláló faluba a 17. század elején Bocskai István szabad hajdúkat telepített.

A tiszai árvizek miatt 1858-ban kezdett épülni az Ófalunak nevezett Eszlártól délre, magasabban fekvő Újfalu, ahová 1890-re a község egészében átköltözött, ma is itt fekszik.

1882-ben a tiszaeszlári per következtében került a település a köztudatba.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Jármy Ferenc (független)
• 1994–1998: Jármy Ferenc (független)
• 1998–2002: Juhász Imre (független)
• 2002–2006: Juhász Imre (független)
• 2006–2010: Nagy Tibor (Tiszaeszlárért, ÖTJE)
• 2010–2014: Nagy Tibor (Tiszeszlárért, ÖTJE)
• 2014–2019: Nagy Tibor Barnabás (MIÉP)
• 2019-től: Vajda László (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	2572	2553	2575	2340	2425	2350
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 15,9% cigánynak, 3,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,9%, református 35,5%, görögkatolikus 9,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,8% (13,6% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 16% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, németnek és románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,8% volt római katolikus, 31,4% református, 8,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 10,8% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).

Nevezetességei

• A tiszaeszlári Tájház, amelyben hagyományos kézműves eszközök, mezőgazdasági szerszámok gyűjteménye látható.
• Vajda László kovács, Király Zsiga-díjas népi iparművész Aradi utcai műhelye.
• A Tiszaeszlárhoz tartozó, tőle keletre fekvő Bashalom puszta temetőjében 1947-ben aranyozott ezüst tarsolyvereteket találtak. A régészeti leletet a Magyar Nemzeti Múzeum leltárba vette. A területen bronzkori, 3-4. és 11-13. századi leleteket is találtak.
• Solymosi Eszter síremléke, melyet egy Spanyolországban élő magyar házaspár állíttatott. 2003. szeptember 11-én Csurka István pártelnök és több száz MIÉP-es a per százhuszadik évfordulójára emlékezve megkoszorúzta a síremléket.
• A Trianon emlékművet 2014-ben emelték.

Ismert emberek

• Itt született 1904. december 1-jén Török István református teológus, egyetemi tanár.
• Itt született 1925. november 7-én Skarbit András, Korniss Péter Kossuth és Pulitzer-díjas fotós egyik legnagyobb hatású munkájának, "A Vendégmunkás" című szocio-fotó albumának főszereplője.

Irodalom

• Kovalovszki Júlia: Településásatások Tiszaeszlár-Bashalmon: Bronzkor, III.-IV. és XI-XIII. század (Fontes archaeologici Hungariae)

Külső hivatkozások

• Tiszaeszlár önkormányzatának honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• Bashalom megállóhely