Tixotrópia
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A tixotrópia egyes liofil szoloknál fellépő jelenség, melynek során a kolloid struktúra (gélszerkezet) nyírással való lerombolása után regenerálódni képes: nyírófeszültség hatására a folyadéknak lecsökken a viszkozitása, majd később helyreáll.
Ez a gyakorlatban leegyszerűsítve azt jelenti, hogy minél tovább keverünk egy tixotrópos folyadékot, az annál hígfolyósabbá válik, majd nyugton hagyva visszazselésedik.
A jelenség veszélyes lehet, például agyagos talajok földrengés során megfolyhatnak. A Vörösiszap nagy fajlagos felületű, tixotróp anyag.
A tixotrópia elnevezés a görög thixisz (θίξις = érintés) és tropé (τροπή = fordítás, változás) szóösszetételből származik.[1]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 142. o. ISBN 963 8334 96 7
