A tod bicsig (ojrát:ᡐᡆᡑᡆ
ᡋᡅᡒᡅᡎ
, halha mongolul: Тод бичиг, ᡐᡆᡑᡆ
ᡋᡅᡒᡅᡎ
tudományos átírás: tod bičig, jelentése: világos írás) Zaja Pandit buddhista szerzetes által 1648-ban, az ujgur-mongol írás felhasználásával kidolgozott írás. Kialakításával az írott nyelv közelebb került a beszélt nyelvi alakokhoz és a hétköznapi kiejtéshez, és könnyebbé vált a tibeti és a szanszkrit nyelv átírása is.

Tod bicsig írás
Típusábécé, alfabetikus írás
NyelvekOjrát
szanszkrit
tibeti
AlkotóZaja Pandit
Időszak1648- napjainkig
Irányfentről lefelé, oszlopok balról jobbra
Felmenő írásrendszerekproto-sínai írás
   föníciai ábécé
    arámi ábécé
     szír ábécé
      szogd ábécé
       mongol ábécé
Rokon írásrendszerekDzsürcsi írás
Vagindra írás
ISO 15924Mong
A Wikimédia Commons tartalmaz Tod bicsig írás témájú médiaállományokat.

Az írást 1924-ig használták az oroszországi kalmükök. Ekkor áttértek a ma is használatos cirill alapú ábécéjükre. Ezzel szemben a kínai hszincsiangi ojrátok még ma is használják, sőt Kína-szerte tanítják is.

Példaszövegek szerkesztés

 
A Miatyánk

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Clear script című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés