Wikipédia

Tomka Miklós

magyar szociológus

Tomka Miklós (Budapest, 1941. április 13. – 2010. november 25.) vallásszociológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány kandidátusa, az MTA doktora.[7] Tomka Ferenc testvére.

Tomka Miklós
Született1941. április 13.[1][2][3]
Budapest
Elhunyt2010. november 25. (69 évesen)[4]
Állampolgárságamagyar[5]
Foglalkozása
  • vallásszociológus
  • egyetemi oktató
Kitüntetéseia Bécsi Egyetem díszdoktora (2001)[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomka Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyermekkora és tanulmányai szerkesztés

Születése idején édesapja agrárközgazdász tisztviselő volt a Földművelési Minisztériumban, egészen 1948-ig, amikor a minisztériumból elbocsátották, mivel nem volt hajlandó aláírni a Mindszenty bíborost elítélő nyilatkozatot. Ezután műszaki rajzolóként kereste a kenyerét.

1951-ben kitelepítették az ötgyermekes családot Mádra, ahol a gyermek Miklós súlyosan megbetegedett. A kitelepítés 1953-as feloldása után néhány hónapot a tokaji szanatóriumban (gyógyiskolában) töltött, majd a család új lakóhelyén, Mogyoródon végezte az általános iskola hetedik osztályát, a nyolcadikat pedig Aszódon.

Bár a családot 1953-ban rehabilitálták, Miklóst származása miatt nem vették fel a helyi gimnáziumba. Így ő, akárcsak később három fiútestvére, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte a középiskolát. Későbbi visszaemlékezése szerint Pannonhalma „hallatlanul erős humán és társadalomtudományi műveltséget adott”, és megtanította a dolgokat összefüggésükben nézni, ami majdani szociológusi munkájában komoly segítséget jelentett.[8] 1959-ben érettségizett.

Néhány hónap fizikai munka után termelőszövetkezeti könyvelő lett, és közben könyvelői tanfolyamot végzett.

1960-ban felvették a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre. Az egyetemen főként a társadalomtudományok, köztük a demográfia és a statisztika foglalkoztatták. Ekkor ismerkedett meg jövendő feleségével, Mahnel Magdolnával, aki akkoriban NDK-állampolgárként Budapesten volt orvostanhallgató. Menyasszonya révén többször járt Kelet-Németországban, ahol nagy hatással volt rá az ottani élénk egyetemi egyházközségi élet, és az akkor még a magyarországinál szabadabb szellemi légkör és a modern katolicizmus.

Már egyetemistaként dolgozott az MTA Filozófiai Intézete Szociológiai Csoportjában (a később megalakuló Szociológiai Intézet elődjében) és a Szövetkezeti Kutatóintézetben.

Tudományos pályája szerkesztés

Az egyetem elvégzése után (1964) első munkahelye a Szövetkezeti Kutatóintézet lett. Itt kezdett el behatóbban foglalkozni kisebbségkutatással, ezen belül mindenekelőtt a cigánykutatással és magánszorgalomból vallásszociológiával.

1968-tól a Magyar Rádióban megalakult Tömegkommunikációs Kutatóközpont (1988-tól Magyar Közvélemény-kutató Intézet) munkatársaként igen különböző témákban nagy mennyiségű kutatásban vett részt.

Közben 1966-ban szociológiából doktorált. 1977-ben kandidátusi fokozatot szerzett. A Bécsi Egyetem díszdoktorává fogadta 2001-ben. 2002-ben habilitált az Evangélikus Hittudományi Egyetemen.

Hosszabb külföldi tanulmányokat folytatott Brüsszelben és Leuvenben (1967, 1985), Leydenben (1977), Bielefeldben és Kölnben (1982, 1986), Oxfordban (1990) és Torinóban (1991).

A rendszerváltozás után, 1990-ben társalapítója lett az Országos Lelkipásztori Intézetnek. Az intézet keretében létrehozták a Katolikus Társadalomtudományi Akadémiát, ahová éveken keresztül több száz hallgató járt, ahol háromszáznál több hallgató kapott államilag elismert második diplomát, és ahol megalakították a Vallásszociológiai Központot, melynek két és fél évig igazgatója volt.

1992-től 2002-ig az MTA Filozófiai Intézetének a főmunkatársaként a Vallásfilozófiai Csoportot vezette. 2001-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézetének intézetvezető professzora volt 2009-ig, a Karnak pedig dékánhelyettese 2002-2006-ig. A fentiek mellett megbízott oktató volt az ELTE-n (1974-1989), a pécsi JPTE-n, a Szegedi Hittudományi Főiskolán (1997-2002); kinevezett egyetemi tanár Bambergben (1988-1889), vendégelőadó Innsbruckban (1989), Salzburgban (1998), Kolozsvárott (2000). 2008-tól haláláig a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Doktori Iskolájának témavezetője volt.

Kutatási területei szerkesztés

Kelet- és kelet-középeurópai társadalmi változások; vallás- és egyházszociológia; értékkutatás; kommunikációkutatás.

Szakmai tagságai szerkesztés

  • A Nemzetközi Szociológiai Társaság (ISA) Vallásszociológiai Munkabizottság alelnöke (1978-1986)
  • A Kelet Európai Vallásosság Kutatása Társaság (ISORECEA) alelnöke (1996-2001), majd elnöke (2001-2006)
  • Az Európai Értékrend Vizsgálat projekt elnökségi tagja (1991-)
  • A Nemzetközi Vallásszociológiai Társaság (SISR) elnökségi tagja (1992-2000)
  • A Journal of Contemporary Religion szerkesztőségi tagja (1995-1997)
  • A CONCILIUM nemzetközi teológiai társaság és folyóirat társigazgatója (1991-2004)
  • A Drezdai Egyetem Hannah-Arendt-Institut für Totalitarismusforschung tudományos tanácsadója (2000-2005)

Elismerései szerkesztés

  • Széchenyi professzori ösztöndíj (1999-2002)
  • Nyíri Tamás díj (1999)
  • Pro Ecclesia Hungariae díj (2001)
  • Horváth Mihály díj (2001)
  • Akadémiai Doktor (2010)
  • Rákosmente díszpolgára (posztumusz) (2012)[9]

Publikációi szerkesztés

20 önálló és 20 szerkesztett könyve és több mint 700 cikke jelent meg két tucat nyelven.

Főbb művei:

  • Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet társadalmi jellemvonásai Bp., Szövetkezeti Kutató Intézet, 1968
  • A kisipari szövetkezeti tagság rétegződése, Bp., Szövetkezeti Kutató Int., 1972
  • A pedagógusok a rádió és televízió pedagógiai munkájáról, Bp., MRT, 1972
  • A tévénézés és a rádióhallgatás mértékének változási trendjei 1967-1972 között, Bp., [MRTTK], 1973
  • Szövetkezeti tagok és állami vállalati dolgozók kapcsolata munkahelyükkel, véleménye munkahelyükről s munkahelyi kérdésekről : összehasonlító vizsgálat, Bp., Szövetkezeti Kutató Intézet, 1975, ISBN 963-7003-21-5
  • Munkások tévénézése, rádióhallgatása, Bp., MRT, 1975
  • Mai fiatalok és a vallás vidéken, Bp., Ifjúsági Lapkiadó, 1976
  • Tomka M. (szerk.) :Vallásosság és szocialista tudat, Bp., 1977., 67 p., gépelt kézirat
  • A vallási tudat szerkezete Bp., 1978., gépelt kézirat
  • Akik nem rádióznak, nem tévéznek, Bp., Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1979
  • Mit tudhatunk a késő esti rádiózásról? Bp., Tömegkomm. Kutatóközp., 1981
  • Rádióhallgatás, tévénézés - egyéb tevékenységekkel egyidőben, Bp., Tömegkomm. Kut. Közp., 1981
  • A szabad szombat értéke és felhasználása - néhány közvéleménykutatási adat alapján, Bp., Tömegkomm. Kutatóközp., 1983
  • Vallásszociológia: szöveggyűjtemény, Bp., ELTE BTK Bp., Tankönyvkiadó, 1984; 2. kiadás 1986; 3. kiadás 1991
  • Religion und Kirche in Ungarn : Ergebnisse religionssoziologischer Forschung 1969-1988, Wien; Ungarisches Kirchensoziologisches Institut, Institut für Kirchliche Sozialforschung, 1990
  • Magyar katolicizmus, Budapest, Országos Lelkipásztori Intézet ; Katolikus Társadalomtudományi Akadémia, 1991 ISBN 963-00-1475-0
  • Egyház és vallásosság a mai Magyarországon, Bp., Bp.i Műszaki Egyetem.,1994
  • Csak katolikusoknak, Bp., Corvinus Kkt, 1995 ISBN 963-85403-2-X
  • (más szerzőkkel együtt): Religion in den Reformländern Ost(Mittel)Europas, Ostfildern: Schwabenverlag, 1999 ISBN 3-7966-0939-2
  • Gereben Ferenc és Vallásosság és nemzettudat: Vizsgálódások Erdélyben, Bp., JTMR Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet, 2000 ISBN 963-00-2927-8
  • (más szerzőkkel együtt): Religion im gesellschaftlichen Kontext Ost(Mittel)Europas, Ostfildern : Schwabenverlag, 2000 ISBN 3-7966-0974-0
  • A legvallásosabb ország? Vallásosság Szatmárban, Erdélyben, Romániában, Bp., Timp Piliscsaba: PPKE BTK Szociológia Int., 2005 ISBN 963-9614-04-1
  • Vallás és társadalom Magyarországon [tanulmányok], Bp. Piliscsaba : PPKE BTK Szociológiai Intézet : LOISIR Kft, 2006 helytelen ISBN kód: 978-963-9208-25-0
  • Egyház a társadalomban: jegyzetek a keresztény társadalmi tanításhoz, Bp., Loisir Kft. Piliscsaba : PPKE BTK Szociológia Int., 2007 ISBN 978-963-9206-32-8
  • (más szerzőkkel együtt): Religionen und Kirchen in Ost(Mittel)Europa: Entwicklungen seit der Wende, Wien, Bp., Loisir Kvk., 2008 ISBN 978-963-87583-6-1
  • Religionen und Kirchen in Ost(Mittel)Europa : Entwicklungen seit der Wende Wien, Bp : Loisir Kft., 2008 ISBN 978-963-87583-6-1
  • A vallás a modern világban. A szekularizáció értelmezése a szociológiában. Akadémiai doktori értekezés. 2010.
  • Religiöser Wandel in Ungarn. Religion, Kirche und Sekten nach dem Kommunismus. Ostfildern, Matthias-Grünewald-Verlag, 2010 ISBN 978-3-7867-2838-2
  • Expanding Religion. Religious Revival in Post-Communist Central and Eastern Europe. Berlin, De Gruyter, Jan. 2011. ISBN 978-3-11-022815-1

Tomka Miklós publikációs listája az MTA honlapján. Hozzáférés: 2013. május 12.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  2. ↑ Persée. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ CONOR.SI. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ http://geschichte.univie.ac.at/en/persons/miklos-tomka-prof-dr, Miklós Tomka, 2017. október 9.
  5. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  6. ↑ http://geschichte.univie.ac.at/en/persons/miklos-tomka-prof-dr
  7. ↑ Archivált másolat. [2010. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 1.)
  8. ↑ „…a szellemi szabadságot élhetem…”. Balázs Zoltán és Kapitány Balázs beszélgetése Tomka Miklóssal. Századvég, 2004. 3. szám
  9. ↑ Rákosmente díszpolgárai[halott link]

Források szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomka Miklós témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tomka_Miklós&oldid=26831361”