A torit (névváltozata: tórit, orangit) tórium tartalmú nezoszilikát, a gránátcsoport tagja. Tetragonális kristályrendszerben piramisos vagy dipiramisos végződésű oszlopok, sugaras vagy szálas halmazokban kristályosodik. Előfordul amorf (alaktalan) tömegekben is. Kristályai nagy hasonlóságot mutatnak a cirkon kristályokkal, attól a radioaktivitás különbözteti meg.

Torit
Általános adatok
NévváltozatokTórit, orangit
Kristályrendszertetragonális
Kristályosztálypiramisos v. dipiramisos
Ásványrendszertani besorolás
CsoportGránát
A Wikimédia Commons tartalmaz Torit témájú médiaállományokat.

Kémiai és fizikai tulajdonságai szerkesztés

  • Képlete: ThSiO4.
  • Szimmetriája: a tetragonális kristályrendszerben, jellemző a négyzetes szimmetria..
  • Sűrűsége: 4,5-6,7 g/cm³.
  • Keménysége: 4,5-5,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: jól hasítható.
  • Törése: egyenetlen, kagylósan törik.
  • Színe: a narancssárgától a feketéig változó.
  • Fénye: üveg vagy gyémántfényű.
  • Átlátszósága: áttetsző vagy átlátszatlan.
  • Pora: sárgásbarna.
  • Különleges tulajdonsága: erős radioaktivitást mutat.
  • Elméleti tartalma:
  • Tórium (Th): 71,6%
  • Szilicium (Si): 8,7%
  • Oxigén (O): 19,4%

Elnevezése és keletkezése szerkesztés

Berzilius német geológus fedezte fel és tórium elem tartalma alapján nevezte el. Magmás kőzetek járulékos elegyrésze gránitokban és más mélységi magmás kőzetekben, pegmatitokban (nagyszemcsézettségű kristályos kőzetekben) gyakori. Megtalálható üledékes torlatokban is.

Hasonló ásványok: az cirkon és a xenotim.

Előfordulásai szerkesztés

Norvégiában Brevik és Svédország területén. Nagyobb mennyiség található Srí Lanka szigetén. A legnagyobb előfordulás Kanadában Ontario tartományban található.

Kísérő ásványok: cirkon, szfén, monacit és különböző földpátok.

Előfordulásai Magyarországon szerkesztés

Az Erdősmecske közelében lévő gránit magas járulékos ásványtartalma között elváltozott biotitokben található torit. Sopron és az országhatár között aSzarvas-hegy, Ferenc-forrás és a Füzesárok környékén idős kristályos palákban fordul elő. Ugyanezen a területen a szálbanálló kvarcit és kvarcitgörgeteg is tartalmaz toritot, ahol narancsvörös bevonatot képez florencit és monacit kristályok felületén.

Források szerkesztés

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985