Tornyos (Szerbia)

település Szerbiában

Tornyos (szerbül Торњош / Tornjoš) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Zenta községben.

Tornyos (Торњош / Tornjoš)
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségZenta
Rangfalu
Irányítószám24352
Körzethívószám+381 024
Népesség
Teljes népesség1766 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság114 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 25″, k. h. 19° 42′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 25″, k. h. 19° 42′ 32″

Fekvése szerkesztés

Bácska északkeleti részén, Zentától 20 km-re nyugatra, Topolyától 18 km-re északkeletre, Szabadkától 28 km-re délkeletre található. A Csík-ér partján, 119 hektáron terül el.

Közlekedés szempontjából Tornyosnak kedvező a fekvése. A település kétoldalt a 140-es út (ZentaTopolya) mellett fekszik, amely kapcsolódik az E75-ös nemzetközi úthoz. Tornyosról indul el az R-119/I-es út, amely a települést Csantavérrel és Szabadkával köti össze. Tornyosról indul egy negyedrendű út is, amely a települést Kevin keresztül Törökfaluval köti össze. A legközelebbi vasútállomás kelet irányába Bogarasnál, északi irányban Oromon, míg nyugati irányban Topolyán található.

Története szerkesztés

Nevét a szájhagyomány szerint a messze elnyúló síkságon már jó távolról látható török dúlás előtti templomtornyáról kapta. Ősi település a szarmata sírok tanúsága szerint. Dudás Gyula és Dr. Korek József ásatásai során középkori templom maradványait találták a mai Tornyos közelében, bár két különböző helyen. Tornyos neve az okiratokban 1479-ben tűnik fel először, amikor az óbudai káptalan Konya Demeter özvegyétől, Ágotától megszerezte több település között Tornyost is.

Az 1521-2. évi dézsmalajstromban is említik Tornyos nevét. Ekkor harminc adófizető családot tartottak nyilván. 1580-ban a török adókönyvek (defter) szerint 26, 1590-ben pedig, 30 háza adózik. Ekkor a szabadkai adókerülethez (náhie) tartozik. Gombkötő János és társai 1650-ben a nádortól Tornyos-puszta néven kapják ajándékul. A „puszta” megjelölése azt jelenti (jelzi), hogy erre az időre már Tornyos, mint lakott település megsemmisült. Ezt a területet Tornyos-pusztának nevezték még a 19. század végén is, habár ebben az időben már Tornyos mint lakott helység, tanyai gócpontként létezik.

Történelmi nevezetessége, hogy 1527-ben Török Bálint szabadkai birtokos főúr itt veszi fejét a megsebesült Cserni Jován (egyes vélemények szerint már halott volt, amikor rátalált). Tornyoson utcát neveztek el Cserni Jovánról, Szabadka központjában pedig, 1991-ben visszaállították az emlékművét.

A karlócai béke után szervezett határőrvidékbe tartozott Tornyos is, majd a tiszai határőrvidék felszámolása után, 1751-ben magyar nemesi rangot nyert szerb határtisztek (granicsárok) itt Tornyos-pusztán kapnak kúriákat.

Fejlődni jobbára a 19. század vége felé kezdett a település. Ekkor határozták el a tornyosiak, hogy templomot építenek, 1901-ben pedig, már fel is szentelik az új templomot. Hat évvel később postát is kapott a falu. 1898-ban Jung János tanító szervezésével megalakul a Zenta-Tornyosi Keresztény Fogyasztási Szövetkezet korlátolt felelősséggel. Székhelye: Zenta-Tornyospuszta. A vállalat tárgya: árucikkek előnyös beszerzése és háziipari cikkek eladása. Ez a szövetkezet átvészelte a két világháborút és 1947-ig működött.

1913-ban megalakítják a Bács-Bodrog vármegye Gazdasági Egyesület Tornyospusztai Gazdakörét. A pozitív hagyományokon alapulva – mintegy 50 évnyi szünet után – 1992-ben Tornyoson újra megalakították a Gazdakört.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, 1920-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 194145 között Magyarországhoz tartozott, majd ismét Jugoszláviához került. 1991-től 2006-ig Szerbia és Montenegróhoz tartozott, az államközösség megszűnte óta pedig Szerbia része.

Népesség szerkesztés

Demográfiai változások szerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2500 2677 2769 3463 1874 1908 1766 1565[2]

Etnikai összetétel (2002-es adatok) szerkesztés

Nemzetiség Szám %
Magyarok 1452 82,21
Cigányok 256 14,49
Szerbek 23 1,30
Jugoszlávok 9 0,50
Horvátok 6 0,33
Németek 3 0,16
Ruszinok 2 0,11
Bunyevácok 1 0,05

Testvérfalvak szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés