Trianon Múzeum

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, amely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik. A Múzeumban bemutatott anyag a Kárpát-medence viszonylatában egyaránt felöleli a trianoni diktátum történetét és következményeit, bemutatja az I. világháborút követő irredenta mozgalmak, az anyaországhoz időlegesen visszacsatolt egyes országrészek hazatérésének pillanatait, a II. világháború eseményeit, és a háború utáni, magyarokat sújtó kollektív megtorlásokat.

Trianon Múzeum
A Trianon Múzeum bejárata Zichy-kastély
A múzeum adatai
Teljes neve	Trianon Múzeum Alapítvány
Elhelyezkedés	Várpalota Magyarország
Cím	8100 Várpalota, Gróf Apponyi Albert liget 1.
Alapítva	2003
Igazgató	Dr. Szabó Pál Csaba
Elhelyezkedése
Trianon Múzeum Pozíció Várpalota térképén
é. sz. 47° 11′ 57″, k. h. 18° 08′ 17″47.19914, 18.138

Gróf Apponyi Albert

Állandó- és vándorkiállításai révén a múzeumba látogatók átfogó ismereteket szerezhetnek az I. világháborút lezáró döntések következményeiről, az azt követő, sokszor vérzivataros történelmi folyamatokról. Rendezvényeivel, tudományos és kulturális tevékenységével célja, hogy bemutassa a Kárpát-medencében ezer éve együtt élő közösségek hagyatékát, és hogy segítse és patronálja azon kezdeményezéseket, amelyek a magyar nemzet fizikai és lelki széttagoltságát igyekeznek orvosolni. Ennek érdekében a Múzeum számos, eddig hiánypótló nemzetpolitikai kezdeményezést indított el: segítője volt a délvidéki magyarirtás áldozatait rehabilitáló folyamatok megindulásának éppúgy, mint a felvidéki deportálások és kitelepítések történetét érintő tudományos, társadalmi diskurzus megindításának is. A Múzeumban bemutatott gyűjtemény nem csak a 20. századi országvesztés tragikus eseményeit dokumentálja Újvidéktől Kassáig, Marosvásárhelytől Munkácsig, Nyitrától Varasdig. Elindítja azokat a kollektív lelki mechanizmusokat, melyek a magyarság 20. századi tragédiáinak feldolgozásához, az össznemzeti sebek begyógyulásához vezetnek. Az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes.

Előzmények

A várpalotai Zichy-kastély

A Trianon Múzeumnak a várpalotai Zichy-kastély ad otthont, mely 1725-ben épült, a település egyik földesura, gróf Zichy II. Imre, Árva vármegyei főispán és felesége, gróf Erdődy Terézia kezdeményezésére. Az épület 1860-ban leégett, ezt követően a kastély akkori tulajdonosa, Széchenyi István barátja, gróf Waldstein János 1863-ban klasszicista, romantikus stílusban építtette át Ybl Miklós tervei alapján. Az újjáépítés során a kastély művészi alkotásokkal és könyvtárral gyarapodott, a hatalmas kör alakú könyvtárszoba falait és mennyezetét freskókkal díszítették. A főépülethez összekötő szárny és egy gazdasági épület csatlakozik. Az egyemeletes kastély jellegzetessége a tetején kiemelkedő, ovális csonkatorony, melynek semmiféle funkciója nincs, csak díszítményül szolgál. Alatta, az emeleti részben található a könyvtár, melynek kupolája ovális alakú, és a tetőn bádogból kialakított díszt követi. A könyvek és az oldalfreskók a háború és az utána következő időszak alatt megsemmisültek, de a mennyezet freskója, Pállik Béla alkotása megmaradt.

Zichy-kastély

Az épület 1913-ban a honvédség tulajdonába került. Az épület a két világháború között tiszti kaszinóként, parancsnoki épületként működött, majd 1942-ben szecessziós stílusú, önálló Tiszti Kaszinó épült a Zichy-kastély mellett. (Ez ma a Várpalotai Helyőrségi Klub.) 1945-ben a kastély az angolszász bombázások és a településen zajló utcai harcok következtében jelentősen megsérült, majd a II. világháború után rövid ideig a kommunista párt székháza volt. Az erősen leromlott állagú épületet a Honvédelmi Minisztérium 1954-ben Ybl Miklós eredeti tervei szerint, szakszerűen helyreállíttatta. Szomorú epizód a kastély történetében, hogy 1956-tól a karhatalmisták rendezkedtek be itt. 1957 márciusában tömegesen hurcoltak ide és vertek össze embereket, félve a MUK-tól („Márciusban Újra Kezdjük”).

A főbejáraton belépve az előcsarnokba érkezünk. Valamikor ez volt az említett kápolna. A helyén Ybl – megtartva az eredeti barokk belső teret – reprezentatív szalont rendezett be. Ma ez a kastély impozáns előcsarnoka, ahonnan a kiállítóterek és a főlépcsőház nyílik. A kastély legszebb helyisége az ovális alaprajzú, faburkolatos könyvtár, amelynek könyvállományát 1913-ban, amikor a kastély kincstári tulajdonba került, elszállították. A könyvtárterem mennyezetén Guido Reni olasz mester freskójának másolata látható, Apollót, Aurórát és a Hórákat ábrázolja. Eredetije a római Palazzo Rospigliosi kaszinót ékesíti. A másolatot Waldstein János pártfogoltja, Pállik Béla festőművész készítette, aki az 1860-as években állandó nyári vendége volt a kastélynak. A realista és akadémista stílusban alkotó művész a 19. század második felének, határainkon túl is elismert festője volt. A helyiséget és a lépcsőházat eredetileg több Pállik Béla kép – így a Zichy és Waldstein házaspárok életnagyságú portréi és vadászati témájú festmények – díszítették. Sajnos a képek hollétéről nem tudunk.

A földszinti és emeleti kiállítási tereiben mintegy harminc gyűjtemény látogatható, a kastélyt övező park szabadtéri rendezvények színtere.

Állandó kiállítások

• Kézjegy, amely megpecsételte a történelmi Magyarország sorsát - A trianoni békediktátum aláírása
• Fekete arcképcsarnok. A történelmi Magyarország szétszakításának és a közép- európai egyensúlyok lerombolásának politikai felelősei
• Vagonba zárt nemzet - A Magyar Királyi Államvasutak megszállása, kirablása és a magyar exodus 1918-1920
• Az összeomlástól a restaurációig 1918-1921, valamint Prónay Pál és a nyugat-magyarországi felkelés
• Civitas fortissima - A legbátrabb város, Balassagyarmat
• A Székely Hadosztály honvédő harcai 1918-1919
• Az elpusztíthatatlan - Lerombolt magyar köztéri műemlékek a Kárpát-medencében 1918 után
• Az összeomlástól a revízióig. A magyar irredenta mozgalom 1918-1941 között
• Az országzászló mozgalom története
• Irredenta dalok és zenekarok a két világháború közötti Magyarországon
• Irredenta falvédők a két világháború közötti Magyarországon - Magyar paraszti enteriőr az 1930-as években
• Magyar sors Csehszlovákiában 1945-1948
• Klebelsberg Kunó elemi népiskola
• Zaránd Domokos, az irredenta magyar vándor
• Turulszobrok a Kárpát-medencében
• Szeleczky Zita emlékszoba
• Eredj, ha tudsz! - Reményik Sándor emlékkiállítás
• A trianoni fájdalom költője - Sajó Sándor

A Trianon Múzeum Alapítvány

A Trianon Múzeum Alapítvány azzal a fő célkitűzéssel jött létre, hogy az ország első Trianon múzeumát berendezze, működtesse. Az alapítvány kuratóriumi elnöke: Szabó Pál Csaba, kuratóriumi tagjai: Cseh Tamás, Bayer Zsolt és Tőkéczki László. A múzeum szakmai munkájának vezetését Ormos Mária vállalta el. A Honvédelmi Minisztériummal folytatott másfél éves tárgyalássorozat után a Trianon Múzeum Alapítvány megkapta a Zichy-kastély épületét céljai megvalósítására. A szerződést a KVI és a Trianon Múzeum Alapítvány között 2002. május 7-én írták alá.

Állandó kiállításai

Újonnan nyílt kiállítások

• Az elpusztíthatatlan - Lerombolt magyar köztéri műemlékek a Kárpát-medencében 1918 után
• Zaránd Domokos, az irredenta magyar vándor

A magyar revizionista mozgalmak történetéhez

Az első világháborút lezáró békeszerződéseket a magyar társadalom szinte egyöntetű megdöbbenéssel és heves elutasítással fogadta. Az egy irányba mutató politikai, civil és egyéni mozgalmak hatására jöttek létre a békeszerződés felülvizsgálatát követelő irredenta, területvédő, kitelepített, hazafias és katonai szervezetek, egyesületek, majd szerveződtek nagyszabású kampányok, aláírásgyűjtések határon innen és túl. Ez a tárlat ezeknek a mozgalmaknak a plakátjaiból, felhívásaiból, képeslapjaiból mutat be egy válogatást.

A magyar virtus és hősiesség relikviái

Az első és második világháború magyar helytállásának tárgyi emlékeit mutatja be a kiállítás. A lövészárkokban lőszerből, puskagolyóból, fák gyökereiből készült emlékek, hamutálak, gyújtók, falvédők, poharak, tálkák, újságok idézik a magyar katona hazaszeretetének megrendítő bizonyítékait. A Szanka József kutatómunkájára alapozott kiállítás az egyik legnagyobb az ilyen jellegű hazai gyűjtemények között.

A trianoni békeszerződés revíziójának radikális kísérlete. Lajtabánság és Prónay Pál

Érdekes módon a Sopronnak és környékének a megtartását lehetővé tevő nyugat-magyarországi felkelés részletei mind a második világháború előtt, mind azt követően, a közvélemény számára jórészt ismeretlenek maradtak. Ez a tárlat korabeli naplók, fényképek, dokumentumok, a legfrissebb történeti szakmunkák segítségével mutatja be a korabeli nemzetközi katonai és diplomáciai helyzetet, a selmecbányai és soproni diákok lobogó hazaszeretetét és tevőleges katonai cselekményeit, a Lajtabánság kikiáltását, Prónay Pál szerepét. A kiállítás része a fényképekből, tárgyi emlékekből, levelekből, párbaj-jegyzőkönyvekből álló Prónay-hagyaték.

A trianoni fájdalom költője - Sajó Sándor

Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma - Reményik Sándor mellett - leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor-kiállítás. A gyűjteményben látható Sajó Sándor családi hagyatéka, ennek legérdekesebb eredeti dokumentumai.

Elpusztított köztéri műemlékek a Kárpát-medencében 1918 után

Az 1918-1920-as impériumváltásnak talán az egyik legkevésbé ismert fejezete a magyar jelenlétet, történelmet és kulturális teljesítményt őrző és megmutató, határon túlra került köztéri szobrok, emlékoszlopok, emléktáblák megsemmisítése volt. A kiállítás Deák Endre és Balázs Károly gyűjtése alapján a több, mint kettőszázötven megsemmisített műemlék közül a legfontosabbakat mutatja meg.

Hazaszeretet és hazaféltés a magyar népi kultúrában

A tárlatot a balassagyarmati Palóc Múzeum anyagából rendezték be, amelyben az egykori alkotók az országvesztés és a vesztes világháború minden fájdalmát örökítették meg a falvédőkön, hímzéseken, keszkenőkön, pártákon, bútorokon, fafaragásokon.

Krúdy Gyula elfelejtett városa - Várpalota

Várpalota a 19. századi Magyarország egyik virágzó mezővárosa volt. A városka polgárai egy soknemzetiségű és sokvallású kistáj központjában maradandó értékeket hoztak létre. Várpalota a dunántúli kézművesipar egyik jeles települése, a csizmadiák, csapók, meszesek országszerte ismert fővárosa, az egyik legjelentékenyebb török kori végvár – a Thury-vár - oltalmában, a Zichyek, Waldsteinek dunántúli birtokainak fontos központjaként, a bakonyi betyárromantika egyik érdekes színtereként, a meginduló turisztikai mozgalmak egyik bázisaként kitörölhetetlenül szerepelt a régi ország kulturális térképén. Itt született és élt Krúdy Gyula nagyanyja, Radics Mária, akitől az író talán legfontosabb ösztönzését kapta sajátos írói világának kialakításához. A kiállítás a régi város változatos hétköznapjait mutatja be, melynek talán végső tanulsága: Várpalota, a Kárpát-medence kicsiben.

Magyar kastélyok és kúriák a Kárpát-medencében

Gróf Lónyay Menyhért egykori magyar miniszterelnök egyenes ági leszármazottja, a jelenlegi Szerbia területén élő, Erdélyi István festőművész évekkel ezelőtt a valaha a család tulajdonában levő kastélyokat, kúriákat kezdte el festeni. Jelenleg már szinte nincs olyan jelentősebb kastélya a Kárpát-medencének, amelyet különleges, megragadó stílusában ne örökített volna meg. A tárlat ebből a hatalmas gyűjteményből mutat be egy válogatást, eredeti fotográfiák és a magyar kúria építészetet tárgyaló történeti, művészettörténeti szövegek kíséretében.

Magyarországi vármegyék és törvényhatósági jogú városok képeslapokon 1896-1918

Ez a tárlat a történelmi Magyarországot, annak vármegyéit, városait mutatja be képeslapokon. A kiállítás a szerencsi Képeslap Múzeum Közép-Európában egyedülálló gyűjteménye alapján, megyei metszetekben tárja a múzeumlátogató elé a régi Magyarország településeit, várait, műemlékeit, természeti szépségeit, hegycsúcsait, folyóit, néprajzi különlegességeit.

Mógor Tamás: Magyar címertörténet. Magyarország legnagyobb kézzel festett címergyűjteménye

A családi és nemzeti folytonosságot bemutató címerek előállításának, történetének és tudományos vizsgálatának diszciplínája a heraldika talán a legnagyobb pusztításokat szenvedte el az utóbbi évtizedekben. Mógor Tamás kézzel festett magyar címertörténeti sorozata egy egyetemes címertani összefoglaló mellett külön figyelmet szentel az erdélyi címeradományozásnak, a magyar miniszterelnökök, írók, költök, közéleti emberek családi címereinek bemutatására.

Nemzeti jelképek üveg- és porcelántárgyakon

Az első világháborút megelőző évtizedekben a fürdőhelyeken, turisztikai központokban árusított matricás üvegpoharak, a világháborút követően pedig a festett porcelán tálak, edények, poharak jelentették a tájhoz, helyhez, szülőföldhöz tartozás legszínesebb, legismertebb megjelenési formáit. A gyűjtemény Kiss Gábor kollekciójából mutat be egy reprezentatív válogatást. A kiállítást egy békebeli magyarországi fürdőt aprólékosan rekonstruáló – Terleczki József által készített - makett, korabeli utazási plakátok és egy 1907-es kiadású kárpát-medencei balneológiai térkép egészíti ki.

Somogyi Győző: A nagy térkép. Kárpát-medence magyarlakta területei madártávlatból

Somogyi Győző festőművész páratlan vállalkozásba kezdett az 1970-es években. Gyalogszerrel bejárta, majd dombok, házak, templomtornyok tetejéről megrajzolta a régi ország magyarlakta területeinek égi látványát. A mű elkészült és restaurált változata állandó jelleggel, a művész egyedi kiegészítéseivel látható a Trianon Múzeumban.

Tatár Dóra - Ónodi Béla: A történelmi Magyarország címerei ólomüvegen

Az ólomüveggel foglalkozó magyar művészházaspár vállalta a Trianon Múzeum centrális pontján található hajdani barokk könyvtárterem mennyezeti világító ablakainak restaurálását. A három, eddig elkészült ablaküveg közepén az integer és a trianoni Magyarország kontúrjai látszanak, üvegenként a régi Magyarország négy-négy vármegye címerével, az ovális üveg szélén a vármegyék neveivel. A vármegyék székhelyeit Magyarország területén apró pontok jelzik. A három eddig elkészült ólomüveg ablakot a Múzeum felajánlásból kapta: az elsőt egy múzeumlátogató, Hatvani Sándor, a másodikat maga a művészházaspár, Tatár Dóra és Ónodi Béla, a harmadikat pedig Lezsák Sándor és a Lakitelek Alapítvány finanszírozta.

Trianon és a magyar bélyegkiadás

Ez a kiállítási anyag a közép-európai államhatárokban és az állami felségterületekben bekövetkező hatalmas változásokat követi nyomon a postai levelezőlapokon, bélyegeken, bélyegzéseken, felülbélyegzéseken 1918-at követően. A tárlat a MABÉOSZ segítségével és folyamatos szakmai közreműködésével mutat be ezekből a postai termékekből reprezentatív válogatást egészen 1938-1941-ig, a visszatért területekhez kapcsolódó filatéliai munkákig.

Vármegyeházak a történelmi Magyarországon

A régi Magyarország fennállásának mozdíthatatlan talpköve a vármegyei autonómia, a vármegyei élet és közigazgatás központja pedig a vármegyeháza volt. A Hatvani Sándor által lefolytatott több évtizedes kutatómunka nyomán megvalósult kiállítás a vármegyeháza-építészet Kárpát-medencei történetét mutatja be részletes történeti kronológiával, fényképekkel, alaprajzokkal, megyetérképekkel, főispán portrékkal s a tatai vár makettjével.

Öröm és mámor. Az elszakított területek visszatérése, 1938-1941

1938 és 1941 között az első világháborút követően Magyarországtól elcsatolt területek egy része néhány évre visszatért az anyaországhoz. A kiállítás a visszatérés és a területekre történő bevonulás pillanatait mutatja be színes és fekete-fehér fényképfelvételekkel, a változásokat bemutató térképlapokkal, Cs. Szabó László, Rónai Zoltán, Márai Sándor korabeli tudósításaival.

A Trianon Múzeum jelmondata

A Trianon Múzeum jelmondata egy Hamvas Bélától származó gondolat: "Semmi lázadás. De semmit sem engedni!"

Külső hivatkozások

• Trianon kiállítás Mezőkövesden
• Délvidéki magyar golgota - emlékezés a vérengzés áldozataira Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tisztelet a Kormányzónak
• Délvidéki magyar golgota - emlékezés a vérengzés áldozataira
• Hősök és áldozatok: egyedülálló kiállítás a Székely Hadosztályról
• Kratochwill Károly és a Székely Hadosztály tetteire emlékeztek
• Kolozsvár és Székelyföld kapcsolata. Múlt és jelen. – Konferenciát szervez az EMI és a Trianon Múzeum
• Holnaptól „nyílik az akác” – Ajánló
• Trianon előzményei és következményei – Dr. Szabó Pál Csaba előadása
• Trianonról másképpen
• Az_egész_Karpat-medencere_kiterjedo_gyujtest_indit_a_trianon_muzeum
• Várja látogatóit a várpalotai Trianon Múzeum
• Új teremmel bővül a Trianon Múzeum
• Trianon emlékkiállítás a Klauzál Házban
• Új tárlatokkal gazdagodott a Trianon Múzeum
• Trianont ledöntjük
• A fájdalom és a remény kastélya
• Történelmi vetélkedő a Trianon Múzeumban
• Zadravecz-kiállítás a Trianon Múzeumban
• A kormány nem engedi Budapestre költözni a Trianon Múzeumot
• Délvidéki magyar golgota 1944-45-ös áldozataira emlékeznek
• Séta a várpalotai Zichy kastélyban
• Várkapitány, Makovecz-tervekkel
• Mire jók a csetreszek?
• A hitelesség a titka mindennek
• Hajfonat - Szabó Pál Csaba a régi udvarházakról , a gyáván kezelt nemzeti tragédiákról és a szomszéd sorsáról
• Hosszú távra rendezkedik be a Trianon Múzeum

Képek

• Trianon Múzeum, Várpalota. HUNHIR-képek
• Trianon Múzeum, Várpalota. Képek