Tura

Tura város Pest vármegyében, az Aszódi járásban, annak legnépesebb települése.

Tura
A Schossberger-kastély (2006)
Tura címere Tura zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Aszódi
Jogállás	város
Polgármester	Szendrei Ferenc (független)
Irányítószám	2194
Körzethívószám	28
Népesség
Teljes népesség	7735 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	137,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	55,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 36′ 24″, k. h. 19° 35′ 48″47.606666666667, 19.596666666667
Tura Pozíció Pest vármegye térképén
Tura weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tura témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Síkvidéki település Budapesttől 50 kilométerre, az Alföld és a Mátra találkozásától nem messze, a megye keleti szélén, a Galga völgyében.

A közvetlenül határos települések: észak felől Kerekharaszt, északkelet felől Hatvan, kelet felől Boldog [mindhárom már Heves vármegyéhez tartozik], délkelet felől a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Jászfényszaru, dél felől Zsámbok, délnyugat felől Vácszentlászló, nyugat felől pedig Galgahévíz; szomszédai közül csak ez utóbbi három tartozik (hozzá hasonlóan) Pest vármegyéhez.

Megközelítése

Bár határszélét északon, egy egészen rövid szakaszon érinti a 3-as főút is, központja csak mellékutakon érhető el: Gödöllő-Vácszentlászló és Hatvan felől a 3104-es, Aszód-Galgahévíz és Zsámbok felől a 3105-ös úton, Boldog felől pedig a 31 121-es számú mellékúton; határszélét délkeleten érinti még a 3106-os út is.

Az ország távolabbi részei felől közúton az M3 autópálya felől közelíthető meg a legegyszerűbben, a bagi lehajtónál letérve, vagy a 32-es főútról, Jászfényszaru és Zsámbok (vagy Boldog) érintésével).

A hazai vasútvonalak közül a villamosított Budapest–Hatvan-vasútvonal érimti, melynek egy megállási pontja van itt; Tura megállóhely a lakott terület északi peremén helyezkedik el, a központtól jó másfél kilométerre, közúti elérését a 31 313-as számú mellékút teszi lehetővé.

Története

A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árka nyomvonala.

Első ismert említése 1220-ból származik, a Váradi regestrum akkor keletkezett oklevelén Thwra néven említik (valószínűleg összekeverve a mai Nyírturával. Az első valós említése 1394-ből ismeretes. Az Ákos nemzetség ősi birtoka volt, amit 1425-ben a nemzetség leszármazottja Prodavizi Ördög Miklós Zsigmond királynak adományozott, más birtokokért cserébe. 1438-tól a Rozgonyi család tulajdonába került.

A település vámszedés jogával rendelkezett, s bár egy helyen mezővárosként is említik, nem volt az. 1544-ben, Hatvan eleste után török kézre került, de soha nem néptelenedett el teljesen, temploma pedig átvészelte a török időket. Hiába verték szét ugyanis 1594-ben Forgách Simon huszárjai a Hatvan felmentésére érkező török sereget, ezután még évszázados oszmán hegemónia következett. 1633-34-ben a török adóösszeírásában a budai szandzsák pesti náhijéjében szerepel, két adóköteles telekkel. A porta uralma alóli felszabaduláskor 61 család élt itt, az akkori összeírásban szereplő családnevek a mai napig is használatosak. Igazi benépesülése a 18. századra tehető. A mezőgazdasági tevékenység következtében felvirágzott a kereskedelem, a megtermelt árut Buda, Pest, Miskolc, Hatvan, Vác, Gyöngyös piacain értékesítették. A terület 1740-ben a szomszédos Hévízzel együtt Hévizi Nagy Antal tulajdonába került és a királytól adómentességet kapott. A római katolikus templom anyakönyvét 1702-től vezetik. 1720-ban az adóösszeírásokban 59 adóköteles porta szerepelt.

Leírás a településről a 18. század végén:

TURA: "Magyar falu Pest Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hévízhez 1/4, Boldoghoz 1/2, Aszódhoz 3/4, Váczhoz pedig 2 3/4 státzióra; határja 2 nyomásbéli, síkos földgyének fele fekete, fele pedig homokos, terem búzát, kukoritzát, bort, és zőldséget is, erdeje van, árpa, és zab nélkűl szűkölködik, piatza Váczon, és Gyöngyösön." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

A helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. 1910-ben 900 házat és 4759 lakost tartottak nyilván. 1849. július 20-án itt volt az 1848–49-es szabadságharc egyik legnagyobb lovassági ütközete, a turai csata, Perczel Mór honvéd tábornok és Alekszandr Petrovics Tolsztoj cári altábornagy csapatai között. A vesztes csata után a falu szélén lévő Honvéderdőben temették el a turai Szele Andor huszárőrmestert és 17 társát. Sírjukat kegyelettel ápolják, a falu főterén pedig emlékoszlopot állítottak tiszteletükre.

A vasútvonal 1867-ben ért el Turára. A 19. század végén és a 20. század elején a MÁV egyre több és több embert kezdett foglalkoztatni, így Tura "vasutas-településsé" vált. Ebből az időből származik egy közkeletű bonmot, miszerint Turán sokkal nagyobb vasútállomás van, mint a szomszédos Hatvanban, mert amíg Hatvanból háromfelé mennek tovább a vonatok, addig Turáról Hatvan felé.

A mezőgazdaság szempontjából Tura mindig is térségi vezető szerepet játszott. Az Alsó-Galga-mentén állattenyésztés és nagyüzemi gyümölcstermesztés csak itt folyt számottevő mértékben. A mezőgazdasági termelőszövetkezet szervezése 1949-ben indult. Az Új Úton Tsz. és a Galgamenti Mgtsz. dolgozott a település földjein, ezek utóda a Galgamenti Szövetkezet, mely átvészelve a változások időszakát az összes ágazatát meg tudta tartani. A tevékenységi köréhez tartozó növénytermesztésen és állattenyésztésen kívül ipari tevékenységet is folytat (gépjavítás). Alkalmazottainak száma megközelíti a 200 főt. Az 1990-es években a Galgamenti Szövetkezethez tartozó közel 4.000 hektáros területet földárverésen értékesítették. A kárpótlás és részarány útján birtokba került földet a tulajdonosok nagy része továbbra is termelőszövetkezeti használatba adta megművelésre. A szövetkezeti érdekeltségű élelmiszer kiskereskedelmi forgalmazását a Galga-Coop Zrt. végzi. A háztáji gazdálkodás fő profilja a konyhakerti zöldségek és virágpalánták termesztése, az árut a helyi és környéki piacokon, illetve jellemzően Budapesten értékesítik.

2001-ben kapott városi rangot.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Tóth István /Ödön/ (Tura Vigyázó Kör)
• 1994–1998: Tóth István /Ödön/ (Vigyázó Kör)
• 1998–2002: Tóth István /Ödön/ (független)
• 2002–2006: Tóth István /Ödön/ (független)
• 2006–2010: Szendrei Ferenc (független)
• 2010–2014: Szendrei Ferenc (független)
• 2014–2019: Szendrei Ferenc (független)
• 2019-től: Szendrei Ferenc (független)

A településen az 1994. december 11-én tartott önkormányzati választáson három jelölt is indult Tóth István vagy hasonló néven, ezért szükség volt a megkülönböztetésükre a szavazólapokon. Egyikük Tóth István néven, szocialista színekben indult képviselőjelöltként, egy másik képviselőjelölt a Vigyázó Kör színeiben indulva a Tóth-Zsiga István nevet viselte, a választást több mint 90 százalékos eredménnyel megnyerő polgármesterjelölt pedig, minden bizonnyal az előbbiektől való biztos megkülönböztetése céljából, az Ödön bece- vagy ragadványnevet kérte feltüntetni a neve mellett a választási dokumentumokban. Az 1990-es választásról nem ismertek részletes adatok, de ott is hasonló oka lehetett annak, hogy a győztes jelölt megkülönböztető nevet használt, csakúgy, mint 1998-ban és 2000-ben is. 1998-ban volt a legtöbb az elkülönítendő névegyezés a szavazólapon: ebben az évben a képviselő-jelöltek között indult egy Tóth István (ő a /Nagy-Tóth/ megkülönböztető nevet használta), egy Tóth-Zsiga István, sőt még egy Tóth-Antal Istvánné is; Tóth József névvel ugyancsak ketten indultak ezen a választáson, egyikük mint Tóth József Géza /Bari/, névrokona Tóth József János névvel szerepelt a kislistás szavazólapon.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	7721	7728	7761	7714	7788	7735
	2013	2014	2018	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 11,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,1%, református 2,9%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,3% (21,4% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 8,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, szlováknak és ukránnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,2% volt római katolikus, 3,1% református, 0,7% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 4,8% egyéb katolikus, 8% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Botaniq turai kastély - régebbi nevén Schossberger-kastély (tervezte: Bukovics Gyula; épült 1883-ban). Tíz hektáros park közepén áll az egyemeletes, összetett alaprajzú épület.

• Barokk stílusú magtár. 1808-ban épült, kétemeletes, nyeregtetős, jelenleg romos állapotú épület a kastély közelében.
• Római katolikus templom. Csaknem hétszáz éves, fennállása során többször is átépítették. (A gótikus maradványok a jelenlegi szentély alatt találhatók.) A templom első említése 1320-ból való (Váci Püspökség nyilvántartási jegyzéke). A Rákóczi-szabadságharc idején leégett. 1702-től bizonyítottan önálló plébánia. Jelenlegi formáját 1911-ben nyerte el, míg kazettás mennyezete, színes üvegablakai, és a keresztúti állomások zománcképei az 1980-as évek közepéről származnak. Az 1994-ben elkészült új orgona hangversenyekre is alkalmas. A templom udvarán 1868-ból származó barokk stílusú Szentháromság-szobor látható. A bejárattal átellenben modern plébániahivatal áll, mely közadakozásból épült 1991-ben. A Templom köz túlsó végén a második világháborúig kicsi zsinagóga állt.
• Falumúzeum: Nádfedeles parasztházban rendezték be 1989-ben.
• Obeliszk az 1849-es turai csata tiszteletére. 8 méter magas.
• Városháza: 1902-ben épült, kétszintes.
• Turai-legelő Természetvédelmi Terület [1]: A Hatvani-síkon Tura közigazgatási határában az egyhajúvirág élőhelyét 1987-ben Turai-legelő Természetvédelmi Terület néven nyilvánították védetté. Jelentős növénye az egyhajúvirág, más (a környéken ismertebb) néven tavaszi kikerics (Bulbocodium vernum), mely a település címerében is szerepel.
• Szelektív hulladékgyűjtő telep: a Galgahévíz, Tura, Vácszentlászló és Zsámbok összefogásával 1999-ben épült hulladékhasznosító központ Tura területén található. 2001 óta az országban egyedülálló módon házhoz menő szelektív gyűjtést folytatnak. [2] Tura lakossága 2006-ban a legtöbb eldobható "tégla-" italos kartont gyűjtötte össze a hatvanezernél kisebb lélekszámú városok kategóriájában. [3]
• KS ORKA Hungary – TURAWELL – Turai Geotermikus Erőmű. Alapja az a meleg vízű forrás, amelyet 1963-ban fedeztek fel: akkor olajkutatás közben tört a felszínre 2092 méter mélységből a 93 Celsius-fokos, gyógyászati célokra is alkalmas termálvíz. A termálforrás hozama 1,3 m³/perc. Hasznosítására már 1971-ben 35 000 m² alapterületű hajtatóház épült. A városban később kiépített kiserőmű Magyarországon az első olyan geotermikus energiát használó ipari egység, ami a hőenergia-szolgáltatás mellett villamos energiát is termel; egyben a KS ORKA első közép-európai geotermikus egysége is. Az erőmű 97%-os kihasználtsággal üzemel, és évente több mint 16 GWh villamos energiát termel. A megtermelt villamos- és hőenergia hozzávetőlegesen 8700 család éves energiafogyasztását, áramszükségletét képes kielégíteni.
• Turai Tintahal Rockfesztivál (novemberben)

Ismert turaiak

A Schossberger-kastély a levegőből

• Hevesy György (1885–1966) Nobel-díjas kémikus. Nem Turán született, de édesanyja, Schossberger Eugénia révén sokat vendégeskedett a turai kastélyban. Nevét ma a város általános iskolája viseli.
• Bata István (1910–1982) kommunista honvédelmi miniszter. 1955-ben tagja volt a Varsói Szerződést aláíró magyar küldöttségnek. Az 1956-os forradalom leverésében is szerepet játszott.
• Bezsilla Nándor (1868–1917) ügyvéd, Pestújhely község alapítója és felparcellázója, Bezsilla László entomológus apja.
• Sára Sándor (1933–2019) Kossuth-díjas operatőr, filmrendező, dokumentarista. A Duna Televízió első vezetője.
• Kovács László (1908–1962) kántortanító, az ország első Kossuth-díjas népművelője, a Gyöngyösbokréta népi együttes megalakítója, a turai Művelődési Otthon igazgatója, a település első posztumusz díszpolgára.
• Gellér László (1944–) tizenötszörös magyar bajnok síelő, a síugrás magyar csúcstartója.
• Kovács Géza művészeti menedzser (1955)
• Maczkó Mária (1961–) Magyar Örökség Díjas népdalénekes, a népművészet mestere, a Magyar Állami Népi Együttes szólistája, és a Turai Énekmondók művészeti vezetője.
• Győri Szabó József (1929–2011) magyarnóta és népdalénekes.
• Szaszkó József országosan elismert citerás, citerakészítő, a népművészet mestere.
• Szénási József újságíró, a Magyar Televízió Nappali című műsorának szerkesztő-riportere.
• Cimbaliband népzenei-világzenei együttes.
• Zagyva Banda népzenei együttes.
• Pászti Lilla (1957–) táncművész, az Állami Népi Együttes tagja, 1984-től a Skála Metró reklámarca. A Dokumentátor című magyar film (1988) női főszereplője.
• Tóth Edina, Pro Progressio díjjal kitüntetett tanár.
• Turai Kiss Mária (1943–) dalénekes, előadóművész, költő, dalszerző, dalszövegíró.
• Dodog Diána, az írországi MasterChef verseny győztese 2014-ben.
• Tóth Péter (1960–) egyetemi tanár, Selye János Egyetem Tanárképző Kar

Tura a népművészetben

Tura szerepe a népművészetben egyrészt a népzene, másrészt a hímzések terén jelentős. Bartók Béla 1906-ban 150-nél is több népdalt gyűjtött Turán. (A leghíresebbek ezek közül az Ablakomba, ablakomba, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetűek.) A zeneszerző emlékét ma a nevét viselő Művelődési Ház falán márványtábla őrzi. A híres turai hímzés évszázados múltra tekint vissza, a II. világháború után igen népszerű stílus volt, melyet divattervezők is alkalmaztak hétköznapi és alkalmi ruhák tervezése során, emellett hétköznapi használati tárgyak (például terítők) díszítésére használták. A turai templom oltárterítőit és miseruháit is a hagyományos hímzett motívumok díszítik.

A településen gyűjtött népdalok

Cím	Gyűjtő	Év
Ez a kislány gyöngyöt fűz	Bartók Béla	1906
Új a csizmám, a szögre van felakasztva	Volly István	1939
Nincs szebb lány a magyar lánynál	Bartók Béla	1906
Ablakomba, ablakomba	Bartók Béla	1906
Kossuth-nóta	Volly István
Kecskemét is kiállítja	Bartók Béla	1906

Testvértelepülések

• Csíkszentimre, Románia (1990)
• Jászó, Szlovákia (1993)
• Maserà di Padova, Olaszország (2004)

Források

• Dr.Borovszky Samu: Pest- Pilis -Solt- Kiskun vármegye monográfiája. Budapest, 1910.
• Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon. Pest megye kastélyai és kúriái. Perfect Project, Budapest, 2000.
• Asztalos István (szerk.): Tura története. Tura, 2000. [4]

További információk

• Tura város hivatalos honlapja
• A Schossberger Kastély honlapja
• A Schossberger Kastély MobilGO-n elérhető 360° panorámája és adatlapja
• Tura az utazom.com honlapján
• A város térképe Archiválva 2023. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Google-Maps Archiválva 2023. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben