Turgut Özal
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Turgut Özal (1927. október 13. – 1993. április 17.) Törökország nyolcadik köztársasági elnöke, valamint miniszterelnöke volt. Adnan Menderes és Süleyman Demirel után a harmadik demokratikusan választott köztársasági elnököt 1989. november 9-én választotta meg a török parlament. 1991-ben az Öbölháborúban a koalíciót támogatta Irakkal szemben.
| Turgut Özal | |
 | |
| Törökország 8. elnöke | |
| Hivatali idő 1989. november 9. – 1993. április 17. | |
| Előd | Kenan Evren |
| Utód | Süleyman Demirel |
| Született | 1927. október 13. Malatya |
| Elhunyt | 1993. április 17. (65 évesen) Ankara |
| Sírhely | Topkapı temető |
| Párt |
|
| Házastársa | Semra Özal |
| Gyermekei | Tevfik Ahmet Özal |
| Foglalkozás | villamosmérnök |
| Iskolái | Isztambuli Műszaki Egyetem (1950–, Bachelor of Engineering, villamosmérnöki tudomány) |
| Halál oka | szívinfarktus |
| Vallás | |
| Díjak | Honorary Companion of the Order of Australia (President Turgut OZAL, 1991. február 8.) |
 | |
| Turgut Özal aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turgut Özal témájú médiaállományokat. | |
Életrajzi adatok szerkesztés
Malatyában született, részben kurd családból. Az elemi iskoláit Silifkében (Mersin tartomány) végezte, a középiskolát Mardinban (Mardin tartomány), a főiskolát Kayseriben (Kayseri tartomány). Az Isztambuli Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát 1950-ben. 1952–1953 között az Amerikai Egyesült Államokban folytatta tanulmányait. 1958-ig különböző török vállaltoknál dolgozott, mint elektromérnök. 1961-ben – a katonai szolgálatot követően – szintén vezető beosztásokat töltött be állami cégeknél, valamint előadásokat tartott a Közel-keleti Műszaki Egyetemen (ODTÜ, Ankara). 1971–1973 között a Világbanknál dolgozott konzultánsként. Ezt követően török magáncégeknél volt vezető beoszásban egészen 1979-ig. Visszatért állami szolgálatba, és miniszterhelyettesi rangban dolgozott a Süleyman Demirel vezette kormányban az 1980. szeptember 12-i katonai puccsig bezárólag. A puccsisták kinevezték gazdasági ügyekért felelős államminiszternek és helyettes miniszterelnöknek 1982 júliusáig.
Politikai karrier szerkesztés
1983. május 20-án alapították meg az Anavatan Partisi-t (rövidítve: ANAVATAN), melynek egyből elnöke is lett. A párt megnyerte a választásokat, így lett Turgut Özal Törökország 19. miniszterelnöke 1983. december 13-án. 1987-ben újraválasztották.
1988. június 18-án a pártkongresszus alatt túlélt egy gyilkossági kísérletet. Megsebesítették az ujján, valamint egy másik lövedék a feje mellé ment. A merénylőt, Kartal Demirağt elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték.
A Szovjetunió feloszlását követően Turgut Özal erőfeszítései következtében létrejött Közép-Ázsia török (türk) nyelvű országaiból egy szövetségesi rendszer, mint például Azerbajdzsánnal a Kaukázusban. Erkölcsi, gazdasági, és katonai támogatást nyújtott ez utóbbinak a Hegyi-Karabahi háborúban.
Egyéb adatok szerkesztés
Turgut Özal a hivatalában, szívinfarktusban halt meg gyanús körülmények között 1993. április 17-én. A felesége, Semra Özal, azt állította, hogy megmérgezték egy limonádéval, s ezt követően a boncolás elmaradt, valamint halála után a vérmintái is összetörtek. Egy állami gyászszertartás keretében eltemették Isztambulban, példaképe, Adnan Menderes mauzóleuma mellett. A halála 14. évfordulóján ezrek gyűltek össze és emlékeztek meg róla Ankarában.
Feleségétől két fia és egy lánya született (Ahmet, Zeynep, Efe).
Jegyzetek szerkesztés
Külső hivatkozások szerkesztés
- A köztársasági elnök honlapja (törökül) és (angolul)
