U1-es metróvonal (Bécs)

bécsi metróvonal

Az U1-es metróvonal (eredeti nevén U-Bahnlinie 1) a bécsi metróhálózat leghosszabb vonala. A 19,2 kilométeres útvonalán 24 állomás található. Összeköti a leopoldaui S-Bahn-állomást és Oberlaat, észak–dél irányban. Útvonala során az alábbi kerületeket érinti: Favoriten, Wieden, Innere Stadt (Belváros), Leopoldstadt, Donaustadt és Floridsdorf.

U1-es metróvonal
A metró logója
A metró logója
Adatok
Ország Ausztria
HelyszínBécs
Típusnehézmetró
Hálózatbécsi metró
Átadás1978. február 25.
Hálózat hossza19,3 km
Vonal hossza19,2 km
Állomások/megállók száma24
Nyomtávolság1435 mm
Áramellátás750 V DC Harmadik sín
Feszültség750 V egyenáram
Üzemeltető
ÜzemeltetőWiener Linien
A Wikimédia Commons tartalmaz U1-es metróvonal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Útvonaldiagram
Oberlaa
Neulaa, járműtelep
Neulaa
Alaudagasse
Altes Landgut
Troststraße
Reumannplatz
Keplerplatz
Südtiroler Platz-Hbf.
Taubstummengasse
Bécs-patak
Karlsplatz  U2   U4 
Stephansplatz  U3 
Üzemi összekötés
Schwedenplatz  U4 
Duna-csatorna
Nestroyplatz
Praterstern  U2 
Vorgartenstraße
Duna
Donauinsel
Duna
Kaisermühlen-VIC
Alte Donau
Öreg Duna (Alte Donau)
Kagran
Kagran, járműtelep
(2006-ban megszűnt)
Kagraner Platz
Rennbahnweg
Aderklaaer Straße
Großfeldsiedlung
Leopoldau
Leopoldau, járműtelep

A vonal színe: vörös.

Története szerkesztés

Építésének előzményei szerkesztés

A bécsi tömegközlekedés megindulása óta hiányzott a 19. század óta rohamosan növekvő lakosságú városnak egy nagy kapacitású közlekedési eszköz, ami átszelte volna a történelmi belvárost. Csak igen kevés villamosvonalnak volt a Ringen belül végállomása, a város közepe, azaz a Stephansdom környezete, a villamoshálózatban egy tekintélyes befedetlen lyuk volt. A Stadtbahn 1898 és 1901 közötti építésénél úgy gondolták, hogy az 1910-es évekre egy metróprojektnél majd létrejön egy észak–dél irányú vasút, de végül nem valósult meg,[1] mivel a városnak egymaga erre nem volt elég pénze. A későbbiekben pedig a nagy gazdasági világválság, valamint a második világháború évtizedekre ellehetetlenítette egy ilyen vonal megépítését.

Az 1938-as Anschluss után felmerültek gigatervek a közlekedés fejlesztésére, így egy központi pályaudvar építése is, valamint szóba jött a város metróval történő átszelése észak–dél irányban, ám a történelem folyamán ez folyamatosan megakadályozódott.
A hiányzó észak–déli közlekedési útra az 1960-as években új tervek merültek fel, és ebben a mai 1-es metró helyére is csak földalatti villamost terveztek, ahogy a 2-es metró esetén is történt, ám 1965-re végül konkretizálódva egy rendes metró tervei jelentek meg.

Az építkezés 1969 és 1982 között szerkesztés

 
Épül a metró Karlsplatznál 1970-ben
 
A régi Reichsbrücke összeomlása után az új híd építésénél már tervezték a metró továbbhosszabbítását

A vonal építését 1969. november 3-án kezdték meg a Karlsplatz állomásnál, ekkor még csak Reumannplatzig tartott az építkezés,[2] majd a következő években további helyek váltak nagy építési területté. Az első jelentősebb alagútszakasz Karlsplatz és Stephansplatz között 1972-re készült el, és 1973-ban leengedtek a még félkész szakaszba egy metrókocsit. A teljes vonal átadása előtt már ebben az évben megnyitották az egy megállóköznyi TaubstummengasseKarlsplatz szakaszt a publikum előtt bemutató céljából.

Az elkészült vonal 1978. február 25-én nyílt meg Reumannplatz és Karlsplatz állomások közötti szakaszon Ausztria első földalatti metrójaként. Ugyan ez a metróvonal volt az első új építésű vonala a városnak, ami így az 1-es számot kapta, nem ez nyílt meg először a menetrend szerinti utasforgalom előtt. Ebben ez időszakban már készülődött egy Stadtbahn nevű gyorsvasút metróvá alakítása, és ennek az első két állomásos, egyébként felszíni vonala már az U1 átadása előtt metróként működött, U4 jelzéssel és ugyanolyan „U” típusú járművekkel. Ez a két metrószakasz a kezdetekben, pár hónapon át, 1978 augusztusáig teljes szigetüzemben működött egymástól, mivel a város két részén voltak, és csak ekkorra értek össze.

Hét hónappal a megnyitás után, 1978. november 18-án átadták a Karlsplatz és Stephansplatz megállók közötti pályát, majd 1979. november 24-én a Nestroyplatzig tartó szakaszt is. 1981. február 28-án a Praterstern állomásig hosszabbodott a vonal. Mindhárom hosszabbításnál a metrót a földfelszín alatt vezették.

A tervek szerint idáig, Pratersternig tartott volna a vonal, egy esemény azonban hamar változtatott a terveken. A forgalmas Reichsbrücke váratlanul összeomlott 1976 augusztus 1-én, pont egy nappal azelőtt, hogy a Pratersternig tartó vonal építése megkezdődött volna. [3] Az újonnan felépülő hídba már beletervezték a metrópályát is, így a Duna másik részén lévő városrész a vártnál hamarabb kapott metrókapcsolatot. 1982-ben nyílt meg ez a szakasz és 2006 őszéig a vonal északi végállomásává Kagran városközpont vált.

További északi hosszabbítás Leopoldauhoz szerkesztés

 
A 2006-ban átadott Reumannplatz ↔ Leopoldau szakasz egyik állomása

Miután az U1 elérte Kagrant, a bécsi metróhálózat továbbépítése az U3 vonalra koncentrálódott, majd ennek tervszerű meghosszabbítása után ismét az U1 vonal hosszabbítása került napirendre. Itt Kagran után újra északi irányba toldották meg a pályát a lakótelepen át Leopoldau vasútállomásig Bécs 21. és 22. kerületében. Az új pályát 2006. szeptember 2-án adták át.

Déli irányú hosszabbítás Oberlaahoz szerkesztés

 
Óriásplakát hirdeti a hosszabbítást

A vonal megnyitása óta mindig észak felé hosszabbodott, most elsőként viszont a régi Reumannplatz végállomástól dél felé mutattak a tervek. 2010-ben kezdődtek a meghosszabbítás előkészületi munkálatai, és az eredeti tervek szerint 2015-re már el is kellett volna készülnie a Rothneusiedlig tervezett hosszabbításnak, 4,6 km hosszan.

2012. március 12-én jelentették be, hogy nem Rothneusiedl, hanem Oberlaa lesz a végállomás, ahol 1974 óta a 67-es villamos végállomásozott. Az új vonalszakasz 2017. szeptember 2-án nyílt meg, összköltsége 600 millió euró. A hosszabbításnál öt új állomással bővült a vonal, amivel az 1-es lett Bécs leghosszabb metróvonala.[4] Az Alaudagasse megállót úgy építették, hogy onnan egy esetleges kiágazás az eredetileg elképzelt Rothneusiedlig könnyen továbbépíthető legyen.

Az új szakasz Alaudagasse megállóig földalatti, utána Oberlaa végállomásig felszíni vezetésű. A megnyitása után a párhuzamos 67-es villamost (ma 11-es) visszavágták.

Összefoglaló táblázat szerkesztés

Év Végállomások
1978–1978 Reumannplatz ↔ Karlsplatz
1978–1979 Reumannplatz ↔ Stephansplatz
1979–1981 Reumannplatz ↔ Nestroyplatz
1981–1982 Reumannplatz ↔ Praterstern
1982–2006 Reumannplatz ↔ Kagran
2006–2017 Reumannplatz ↔ Leopoldau
2017– Oberlaa ↔ Leopoldau
A metróvonal hossza
Év Hossz
1978.02.25.
  
3 km
1978.11.18.
  
3,9 km
1979.11.24.
  
5,1 km
1981.02.28.
  
5,9 km
1982.09.03.
  
9,8 km
2006.09.02.
  
14,5 km
2017.09.02.
  
19,2 km

Járművek szerkesztés

Az 1-es metrón a kezdetektől fogva U típusú kocsik közlekednek, valamint a későbbiekben ennek továbbfejlesztett változatával, az U1-es és U11-es járművekkel is lehet találkozni. Az első modernebb, V típusú jármű prototípusa 2006. július 2-án jelent meg, a szériadarab V kocsik 2009. augusztus 25-e óta közlekednek a vonalon a régebbi típusokkal együtt, majd elterjedésükkel az U sorozat elkezdett visszaszorulni. Először a sima U típusú járművek kerültek ki a forgalomból, az utolsó jármű 2016-ban közlekedett a vonalon. A sorozat többi altípusa egyelőre még közlekedik.

A járműkiadásról a 4-es metró vonalán lévő Wasserleitungswiese kocsiszín és az 1-es metró végállomásán lévő Leopoldau tárolóállomás gondoskodik. Minden szerelvény hat kocsiból áll.

Állomáslista és átszállási kapcsolatok szerkesztés

Egyes időszakokban minden második szerelvény csak Alaudagasse megállótól/ig közlekedik.

U1 (Oberlaa ◄► Leopoldau)
U1 (Alaudagasse ◄► Leopoldau)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok Fontosabb létesítmények
0 Oberlaa
végállomás
34   17A, 68B, 70A Therme Wien
2 Neulaa 32   16A, 17A, 67A, 67B
4 Alaudagasse 30   16A, 17A, 19A, 67A, 67B Pern-Albin-Hasson-Siedlung
5 Altes Landgut 29   15A Generali-Arena, FH-Campus
7 Troststraße 27   65A, 66A
8 Reumannplatz 26   6, 11
  7A, 14A, 65A, 66A, 68A, 68B
9 Keplerplatz 25   14A
10 Südtiroler Platz – Hauptbahnhof 24    S1 ,  S2 ,  S3 ,  S4 ,  S60 ,  S80 
  18, D, O
  13A, 69A
  távolsági vasút
Wien Hauptbahnhof vasútállomás
12 Taubstummengasse 22
14 Karlsplatz 20    U4 
  1, 2, 62, 71, D, U2Z
  2A, 4A, 59A
  Wiener Lokalbahn
Károly tér; Károly-templom; Operaház; Ring (körút)
16 Stephansplatz 18    U3 
  1A, 2A, 3A
Szent István-székesegyház (Stephansdom)
17 Schwedenplatz 17    U4 
  1, 2, VRT
  2A
Nemzetközi autóbusz-állomás
18 Nestroyplatz 16   5A
19 Praterstern 15    U2 
   S1 ,  S2 ,  S3 ,  S4 ,  S7 
  5, O
  5B, 80A, 82A
Prater; Óriáskerék (Riesenrad); Wien Praterstern vasútállomás
20 Vorgartenstraße 14   11A, 11B Hajózási Központ
22 Donauinsel 12 Duna-sziget
23 Kaisermühlen–VIC 11   20A, 92A, 92B ENSZ-Központ, Vienna International Center, Austria Center Vienna, Nemzetközi Atomenergia-ügynökség
25 Alte Donau 9   20A, 20B Öreg-Duna (holtág)
26 Kagran 8   25
  22A, 26A, 27A, 93A, 94A
Albert-Schultz jégcsarnok
28 Kagraner Platz 6   26
  22A, 24A, 31A
30 Rennbahnweg 4   25A, 27A
31 Aderklaaer Straße 3   28A
32 Großfeldsiedlung 2   28A, 29A
34 Leopoldau
végállomás
0    S1 ,  S2 
  29A, 32A, 36B
Wien Leopoldau vasútállomás

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Utastájékoztató hang még Franz Kaidával Leopoldau végállomásnál
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az U-Bahnlinie 1 (Wien) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés