Az Ukrán Fejedelemség rövid ideig, 164954 között fennálló történeti állam Ukrajna területén. Dmitro Visneveckij kozák hetman 1556-ban megalapította a Zaporizzsjai Szicset, amelyet az ukrán kozákság bölcsőjének tekintenek.[1] A terület Lengyel Királyságon belüli sajátos autonómiáját a 1649. augusztus 17-én megkötött zborówi béke nyilvánította ki. 1648-ban ugyanis Bohdan Hmelnickij, akit a zaporizzsjai kozákok hetmannak választottak, felkelést indított az ukrajnai lengyel földesurak ellen a kizsákmányolás és elnyomás megszüntetésére, a Zaporozsjei Szics jogainak biztosítására és a terület részleges függetlenségére. A kozákság szálláshelyéül szicsnek nevezett erődítmények szolgáltak, amelyekről később katonai egységeket neveztek el.[2]

Chmielnicki Bogdán zaporozsjei hetman.

A kozákok és a szövetséges krími tatárok számos győzelmet arattak, ezért a lengyelek békére kényszerültek. A béke elismerte az ukránnak nevezett területek autonómiáját, de továbbra is a lengyel–litván állam része maradt. Az autonóm terület élén Bohdan Hmelnickij zaporozsjei hetman állt, s a Zaporozsjei Szics tanácsa mint az autonóm terület (ország)gyűlése funkcionált.

Mivel a békében foglalt egyes pontok csak formálisak voltak és lengyel feudális urak visszatérve ukrán latifundiumaikba folytatták az elnyomást, ezért a kozákok másodszor is felkelést robbantottak ki (1651). Ekkor Hmelnickij az orosz cár birodalmához akarta kötni a Zaporozsjei Szicset, illetve az autonóm ukrán területeket. Ez azonban súlyos hiba volt, mert az orosz uralom korántsem különbözött a lengyel elnyomástól, sőt sokkal keményebbnek bizonyult. A hetman 1657-ben bekövetkezett haláláig Svédország uralmát is kész lett volna elismerni, s az őt követő hetmanok egész sora más és más hatalmakhoz (török, orosz, román, tatár) pártolt. Ennek azonban nagy vesztese Ukrajna lett, aki a legjobban szenvedte meg a háborúk pusztításait.

A lengyelek az évtizedek óta tartó kaotikus állapotok felszámolásához azt a megoldást próbálták végrehajtani, hogy az addigi dualista államot trialista lengyel–litván–rutén állammá alakítsák, ami egyet jelentett azzal, hogy újból feltámasztják az Ukrán Fejedelemséget, de még ez sem vált valóra.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az ukrán kozákság bölcsője, a szics. ujszo.com, 2008. (Hozzáférés: 2022. április 1.)
  2. Nem magyarok végezték ki a visszavonuló ukrán fegyvereseket. mult-kor.hu, 2008. (Hozzáférés: 2022. április 1.)

Források szerkesztés