Unitárius állam
Az unitárius állam olyan állam, amelyben egyetlen politikai és jogi központ létezik, aminek egyetlen a központi kormányzata van, egyetlen közös jogrendszerrel és egyetlen közös parlamenttel, mely egyben a végső hatalom. Ebben a rendszerben még a helyhatóságok létjogosultsága a központi kormányzat rendelkezéseiből, és az egyetlen parlament törvényeiből ered, így a monopol helyzetben lévő egyetlen parlament jogszabálykibocsájtással akár módosíthatja a helyhatóságok és helyiönkormányzatok hatásköreit, illetve végső szélsőséges esetben akár fel is számolhatja azokat.[1] A legtöbb unitárius államban a központi hatalom valamely mértékben átruházza egyes kompetenciáit a helyhatóságokra (ugyanakkor érvénytelenítheti is az alárendelt önkormányzatok intézkedéseit); a decentralizáció ezen formáját devolúciónak nevezzük. A világ államainak túlnyomó többsége (az ENSZ 193 tagállamából 166) unitárius államberendezkedésű.[2]
Az unitárius államberendezkedés ellentétben áll a föderatívval, amelyben alkotmányosan szabályozott hatalommegosztás érvényesül a központi kormányzat és a különböző tartományi kormányok (vagy hasonló közigazgatási egységek) között. A föderatív rendszerben az írott alkotmány módosítására kizárólag mindkét szint – valemely megszabott folyamaton keresztüli – hozzájárulásával van lehetőség. Következésképpen a szubnacionális közigazgatási egységek (tartományi kormányok) olyan létjogosultsággal rendelkeznek, amely nem függ a központi kormányzattól.[3]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ What is a Unitary State?. WorldAtlas. (Hozzáférés: 2019. február 22.)
- ↑ Democracy. www.un.org, 2015. november 20. (Hozzáférés: 2019. február 22.)
- ↑ Ghai (2006. szeptember 1.). „Unitary state, devolution, autonomy, secession: State building and nation building in Bougainville, Papua New Guinea”. The Round Table 95 (386), 589–608. o. DOI:10.1080/00358530600931178. ISSN 0035-8533.
