Upor Tibor

(1904–1960) magyar díszlettervező, építészmérnök

Upor Tibor (eredeti neve: Ungerleider Tibor) (Budapest, 1904. június 15.Budapest, 1960. június 4.) magyar díszlettervező, építészmérnök, érdemes művész (1958). Fia, Upor Péter (1934–1971) színész.[2]

Upor Tibor
Született1904. június 15.
Budapest[1]
Elhunyt1960. június 4. (55 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiUpor Péter
SzüleiUpor József
Foglalkozása
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1958)
SírhelyeFarkasréti temető (22-1-72)
A Wikimédia Commons tartalmaz Upor Tibor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Szülei: Ungerleider József (1877–1938) és Löfl Olga voltak.[3] A római képzőművészeti akadémián tanult. 1927-ben a braunschweigi műegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett. 1927–1930 között az Új Színház díszlettervezője volt. 1930–1936 között a Nemzeti Színház díszlettervezője lett. 1936–1949 között magánszínházak foglalkoztatták; 1936–1939 között a Magyar Színház tervezője volt. 1939–1952 között az építőiparban dolgozott. 1952–1960 között a Vígszínháznak, a szolnoki Szigligeti Színháznak is díszlettervezője volt.

Színházi munkájában plasztikus térkiképzésre, összefoglaló, zárt szerkesztési hatásra törekedett.

Sírja a Farkasréti temetőben látogatható (22-1-72.).

 
Neményi Lili (1902–1988) színésznő, énekesnő (szoprán), Horváth Árpád (1899–1944) rendező, színházigazgató, kritikus, színészpedagógus és Upor Tibor (1904–1960) díszlettervező sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22-1-72.

Színházi munkái szerkesztés

  • Ibsen: Kísértetek
  • Molnár: A hattyú
  • William Shakespeare: A makrancos hölgy
  • Niccodemi: Hajnalban, délben, este
  • Shaw: Szent Johanna
  • Tolsztoj: Háború és béke
  • Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
  • Kohout: Ilyen nagy szerelem
  • Ibsen: Peer Gynt
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
  • Madách Imre: Az ember tragédiája
  • Heltai Jenő: A néma levente
  • Gorkij: Éjjeli menedékhely
  • Gáspár M.: Új isten Thébában
  • Cocteau: Rettenetes szülők
  • Csepurin: Tavaszi áradás
  • García Lorca: Bernarda Alba háza
  • Vészi Endre: A titkárnő
  • Németh L.: Széchenyi
  • Arisztophanész: Lysistraté

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Kazimir Károly: Az egyetlenegy (Film Színház Muzsika 1966. 29. sz.)
  • Bőgel J.: Magyar szcenográfia a felszabadulás után (Színház, 1985–1986)
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • "Én a komédiát lejátsztam, Mulattattam, de nem mulattam." [Bp.], Magyar Színházi Intézet, 1981.
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8