Uray Tivadar

(1895–1962) magyar színész

Uray Tivadar (Munkács, 1895. november 9.Budapest, 1962. június 22.) Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Uray Tivadar
1929-ben
1929-ben
Született1895. november 9.
Munkács
Elhunyt1962. június 22. (66 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaÁghy Erzsi
Foglalkozásaszínész
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (1-1-265)
Színészi pályafutása
Aktív évek1915 – 1960
Tevékenységszínész
Díjai
Kossuth-díjak
1955
Kiváló művész-díj
1954
Érdemes művész-díj
1953

A Wikimédia Commons tartalmaz Uray Tivadar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Nemzeti Színház művészei országos turnén. Vízváry Mariska, Ághy Erzsi, Uray Tivadar.
Uray Tivadar sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-265. Nagy Géza alkotása.

Élete szerkesztés

Uray János és Zwarnick Vilma fia. Reáliskoláit Aradon végezte. Egy évig orvostanhallgató volt, majd beiratkozott az Országos Színészegyesület színésziskolájába, ahol 1915-ben kapott oklevelet. Már 1916-os vizsgaelőadásával felhívta magára a színházi szakma figyelmét.

Először a Modern Színpadon lépett fel, majd 1917-ben szerződtette a Nemzeti Színház. 1918-ban a Magyar Színház tagja volt,[2] 1921-ben a Pódium Kabaréban, 1923-ban a Pesti Kabaréban és a Király Színházban vendégszerepelt. 1919. november 28-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Ághy Erzsébetet.[3] 1923–1948 között ismét a Nemzeti Színház tagja, majd örökös tagja volt, de 1928-ban fellépett a Vígszínházban, 1945-ben a Művész Színházban és 1948-ban a Madách Színházban is, ahol 1950-től társulati tagként játszott.

1939–40-ben a színészképző iskolák szakfelügyelője volt.

Karakterei szerkesztés

Nagy jellemábrázoló tehetségű, sokoldalú művészegyéniség volt. Elegáns fellépés, tiszta beszéd, biztos stílusérzék jellemezte. Harmonikus belső magatartása miatt a szerelmes hősöktől a tragikus szerepekig minden alakítását hitelesen tudta megformálni. A szakma dicsérte komédiázóképességét, ironikus emberségét, a tragikomikus helyzetek iránti érzékenységét.

Később inkább filozofikus mélységű, intellektuálisabb készsége, sőt robbanásokat sejtető feszültségábrázoló ereje került előtérbe.

Díjai szerkesztés

Főbb szerepei szerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1946- 34; ugyanitt harminc színházi felvételen is látható.[Mj. 1]

Filmjei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Freebase-adatdump. Google
  2. Az Est-filmhíradó tudósítása szerint színházváltása oka megingott anyagi helyzete volt, ui. négyszeres gázsiért és esténként 20 korona felléptidíjért történt.
  3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 4035/1919. folyószáma alatt.

Megjegyzések szerkesztés

  1. 2013. február 1-jei lekérdezés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés